“Web2 a hőskorszakban és most: tényekre épülő kollektív önreflexiós kísérlet” című blogbejegyzésemben kérdőíves vizsgálatot hirdettem a web2 eszközök 2010-es és 2017-es használatával kapcsolatos összehasonlító elemzésére. A kérdőíveket összesen 64 fő töltötte ki, ami a nyári melegre tekintettel jó eredménynek számít. 7 év elegendő idő a változás megfigyelésére, és a válaszok alapján a nagyobb trendeket viszonylag jó közelítéssel azonosíthatjuk. A spontán felmérés nem törekedett tudományos igényű vizsgálattá válni, de talán a változások elemzése mások számára is meghozza a kutatási kedvet.

A kérdőívekben az alábbi web2 alkalmazások 2010-es és 2017-es felhasználási gyakoriságára kérdeztem rá:

• facebook
• twitter
• instagram / picasa / flickr / pinterest (képmegosztás) LinkedIn
• LMS (pl. moodle, akár tanárként, akár tanulóként) foursquare / swarm
• social sport (pl. runtastic)
• blog írása
• wikipedia szerkesztés
• prezentációmegosztás (pl. slideshare, prezi) youtube
• online aukció (pl. vatera, akár vásárlás, akár eladás) linkmegosztó szolgáltatás (pl. del.icio.us)
• virtuális 3D környezetek (pl. SecondLife)

Már a kitöltés ideje alatt feltűnt, hogy a youtube felhasználásánál elfelejtettem jelezni, hogy nem a passzív, hanem az aktív felhasználás alapján számít web eszköznek az online szolgáltatás. Az egyre népszerűbb online zenehallgatás, illetve a youtube videók feltöltése, megosztása és a kommentelés egészen más felhasználói szokás.

Az egyes alkalmazások egykori és jelenleg jellemző felhasználási gyakoriságával kapcsolatban 14 különböző válaszlehetőség közül lehetett választani:

• nem tudtam mi ez / nem tudom mi ez
• tudtam mi ez, de nem használtam / tudom mi ez, de nem használom
• havonta 1 alkalommal használtam / használom
• havonta 2-3 alkalommal használtam / használom
• havonta 2-3 alkalommal használtam / használom
• hetente 1 alkalommal használtam / használom
• hetente 2-3 alkalommal használtam / használom
• hetente 4-6 alkalommal használtam / használom
• naponta 1 alkalommal használtam / használom
• naponta 2-3 alkalommal használtam / használom
• naponta 4-5 alkalommal használtam / használom
• naponta legalább 5 percet használtam / használom
• naponta legalább 6-15 percet használtam / használom
• naponta legalább 16-30 percet használtam / használom
• naponta legalább 31-60 perce használtam / használom
• naponta 1 óránál többet használtam / használom

Az első két válaszlehetőség nem a gyakoriságot fejezi ki, hanem a web2 alkalmazások ismertségét, illetve ismertség alapján történő elutasítását mutatja meg. A válaszlehetőségek sokfélesége, elaprózottsága túlzásnak tűnhet, de az igen eltérő felhasználói kultúra és a jelentős különbségek alapján aligha lehetne értékelhető eredményeket kapni kevésbé pontos megközelítéssel. Az eredmények ábrázolásánál halvány kék szín mutatja az eszköz / alkalmazás ismeretlenségének arányát, a fehér szín pedig az ismertség ellenére történő mellőzést, a használat elutasítását. A felhasználási gyakoriság kategóriáinak számosságát úgy próbáltam ellensúlyozni, hogy a szürke árnyalataira egyszerűsítettem az aktivitás mértékét. A sötétebb szín a számozott válaszlehetőségek szerint fokozottabb aktivitás jelent. A jeligék alapján a válaszok jól összekapcsolhatók voltak, de a viszonylag szerény válaszadói szám alapján változási trendmintákat érdemben nem lehet számolni.

Az eredmények két csoportra bontva a következőképpen alakultak:

• Nem meglepő a facebook extrém térhódítása. Nem volt olyan válaszadó, aki számára 2017-ben ismeretlen vagy akár elutasított alkalmazás lett volna. Ez az eredmény nemcsak a nemzetközi trendekkel, hanem az azokhoz képest is fokozott aktivitást mutató hazai szokásokkal is összhangban van. A válaszadók 60%-a rendszeresen, naponta többször használja a legismertebb közösségi oldalt. Ez akkor is jelentős arány, ha figyelembe vesszük, hogy a blogbejegyzés és a kérdőívek nagyrészt facebook megosztáson keresztül érték el a facebook felhasználó válaszadókat.
• A twitter esetében nagy vonalakban megállapíthatjuk, hogy a rendszeres felhasználók száma megduplázódott. (az alkalmazás) mindenki számára ismertté vált; ugyanakkor az elutasítók aránya nem csökkent a 7 év alatt.
• A képmegosztó szolgáltatások felhasználása is jelentő növekedést mutat. Itt a legmagasabb az alkalmi felhasználók aránya. Mindenki számára ismert web2megoldásról van szó, de az elutasítás mértéke nem változott érdemben 7 év alatt.
• A linkedin még nem küzdötte le teljesen az ismeretlenséget, de az aktív felhasználás itt is megduplázódott. Az elutasítás aránya – vélhetően az ismeretlenség ellenében – kismértékben növekedett. A válaszadók egyharmada viszonylag aktív, ami a szakmai közösségi oldalt a fehasználási gyakoriság alapján a középmezőnybe helyezi el.
• Az LMS használati gyakorisága a válaszadók körében alig változott az elmúlt 7 évben. Az ismertség növekedésével arányosan csaknem arányosan változott a felhasználás elutasítása. A válaszadók fele nem tudja mi ez, vagy tudja, de nem akar ilyen használni. A kapott eredmény azért is érdekes, mert amennyiben egy nagymintás felmérés esetében is hasonló trendek rajzolódnak ki, az komoly feladatokat fogalmazhat meg az eLearning tartalomipar számára.
• A foursquare és kapcsolódó alkalmazásainak ismertsége az elmúlt 7 évben megduplázódott, de ezzel együtt növekedett az elutasítás mértéke is. A válaszadók 10%-a számít alkalmi vagy rendszeres felhasználónak. Ennél rosszabb arányokat csak a wikipédia és a virtuális környezetek tudtak produkálni. Nem kedvezhetett a felhasználási szokásoknak az alkalmazás kettéválása, és a szolgáltatóipar figyelme is elkerülte a kiváló piaci lehetőséget.
• A legnagyobb növekedést a sportközösségek területén figyelhetjük meg. A korábbi szinte teljes ismeretlenséghez képest 7 évvel később a válaszadók negyede számít alkalmi vagy rendszeres felhasználónak. Ez nagyon jó eredmények számít.

• Az átalakuló blogkultúra fejlődésének biztos jele, hogy 7 év alatt a válaszadók körében a blogok olvasása, aktív és tudatos felhasználása nőtt. Mindez jól látszik abból, hogy a rendszeres felhasználók száma alig, de az alkalmi felhasználók száma többszörösére növekedett. Az elutasítás mértékének változatlansága pedig a web2 eszköz kihasználatlanságának a jele. A közvélekedésben a blogok vagy marketingeszközzé alakultak át, vagy egyszerűen megszűntek. Az elutasítás leküzdése komoly kihívás, itt még jelentős tartalékok vannak a tudásmegosztás területén. A blogok többsége professzionalizálódott, vagy valamilyen hírportálhoz, kiadóhoz integrálódott. A hobbiblogolás kihalóban lévő műfaj.
• A wikipédia a válaszadók körében nagyon rossz korszakot tudhat magáénak. 7 éve még voltak, akik nem ismerték, de akadtak alkalmi felhasználók, tartalomszerkesztők is. Ma már mindenki ismeri, de senki sem használja web2 célok szerint tudásmegosztásra. Ilyen extrém eset mindenképpen további, akár szociálpszichológiai jellegű vizsgálatokat is érdemelne.
• A prezentációmegosztó szolgáltatások az egyik legnagyobb aránynövekedést és elterjedést mutatják. Az elutasítás aránya a megismeréstől függetlenül és a felhasználási gyakoriság növekedésétől függetlenül csökkent, igaz még mindig jelentősnek mondható. A válaszadók egyharmada nem tudja, vagy nem akarja a szellemi termékeket közvetlen és gyors haszon nélkül, nagy kockázatok mellett mindenkivel megosztani.
• A youtube a facebookhoz nagyon hasonló jelenséget mutat. Itt ugyan félreérthető volt a kérdés, de amúgy is nehéz lenne azonosítani, hogy mi számít aktív web2 felhasználásnak. Mindezek ellenére a facebook mellett az egyik legtöbbet használt alkalmazásról van szó.
• Az online aukció az elmúlt 7 évben nem mutatott érdemi változást. Az ismeretlenségét leküzdötte, de a felhasználási gyakoriság érdemben nem változott.
• A linkmegosztó szolgáltatások korábbi és jelenlegi elterjedtsége engem is meglepett; ennél meglepőbb csak a változás pozitív iránya volt. Az ismeretlenség csökkenése és az elutasítás növekedése együtt lényegében állandó arányt mutat. Az alkalmi felhasználók növekedése akár egy pozitív trend kezdetére is utalhat.
• A virtuális környezetek felhasználása a wikipédia sajátos jelenségétől részben eltérő, részben pedig nagyon is hasonló módon szinte nem is változott. A korábban kialakult aktivitási arány megmaradt, ellenben az aktivitás gyakorisága – egyedül ennél az alkalmazásnál – csökkenő tendenciát mutat. Nem itt a legnagyobb az ismeretlenség, de ennek a csökkenése arányosan együtt járt az elutasítás növekedésével.

Meglepetések csak elvárásokra vagy várakozásokra épülhetnek, ami az empirikus vizsgálatok indokoltságát és elfogadását bizonytalanítaná el. A következtetések érvényessége a minta elemszámára tekintettel erősen korlátozott, de a trendek – különösen az extrém esetekben – teljesen egyértelműek.

Még egyszer szeretném megköszönni a válaszokat, és külön köszönöm az egyéb megjegyzéseket és észrevételeket. A google map valóban helyet kaphatott volna, ennél jobban csak a waze közösségi közlekedés alkalmazás hiányzott a listából. A podcast csatornámra vonatkozó pozitív jelzést is köszönöm, és szintén “retro érzés” volt az elearning.elte.hu link mosolygós behivatkozása is 🙂