Ponthúzás után: a felvételi adatok és ami a számok mögött van

A felvételi pontszámok kihirdetése a felsőoktatási intézmények számára is eredményhirdetés: az elmúlt évek munkájával kapcsolatban az egyik legfontosabb visszacsatolás. A felvételizők többségétől eltérően az intézmények minden évben tesznek egy sajátos “felvételi” vizsgát. A felvettek számának időbeli alakulása, az előző évekhez képest történő változások trendje is azok közé az információk közé tartozik, amit a tényekre épülő fejlesztések megalapozásában is fel kell használnunk.

A felvettek létszámának alakulása (a jelenséget nagyon leegyszerűsítve) az előző évhez képest vagy csökken, vagy stagnál, vagy növekszik. A csökkenést hajlamosak vagyunk a demográfiai változásokra visszavezeti, ami a lelkiismeret megnyugtatásának leggyorsabb módja. 2017-ben az előző évhez képest a normál eljárásban felvettek száma országos viszonylatban kb. 3%-ot csökkent, vagyis a demográfiai csökkenés jelentős hatását idén aligha használhatnánk fel érvként. A stagnálás csapdája, hogy a változatlanság az állandóságot sugallja, miközben könnyen lehet, hogy nagyon jó és nagyon rossz irányú változások egymást kioltó hatásai állnak a háttérben, amit nem lenne szabad felszínesen kezelnünk és elemzés nélkül egyszerű változatlanságként elfogadnunk. A növekedés természetesen a legjobb eredmény, de itt is érdemes óvatosnak lenni, és a változások elemzését a megnyugatóan pozitív eredmények ellenére sem elhanyagolni. A tudatos fejlesztéshez minden esetben a tényeket kell alapul venni, ami sokkal nehezebb feladat, mint elsőre gondoljuk.

A jelentkezések számát, a felvételizők döntését befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak valószínűleg a következők (véletlen sorrend, nem prioritás és hatás szerint rendezett, de tematikusan csoportosított lista):

  • a képzés minősége
  • a képzés közvetlen és közvetett költségei, a képzés vélt ár / érték aránya
  • oktatók akadémiai jellemzői
  • intézmény presztízse, szubjektív megítélése
  • nemzetközi érintettség
    • külföldiek számára is elérhető képzések
    • elérhető külföldi tanulmányutak, öszöndíjlehetőségek, gyakorlati lehetőségek
    • nemzetközi kapcsolatok láthatósága
  • intézményi infrastruktúra
    • a kampusz földrajzi elhelyezkedése szabadidős lehetőségek
    • lakhatási lehetőségek
    • intézmény és lakóhely távolsága intézmény mérete
    • hallgatói közösségi élet
    • intézmény (állandó vagy eseti) kommunikációja munkavállalási lehetőségek

A felsorolás nyilvánvalóan nem teljeskörű és a felsoroltak szinte mindegyike mögött is komoly résztényezők állnak. A hallgatók között vélhetően nagy különbségek vannak az egyes tényezők döntésükre gyakorolt hatását tekintve. Az elemzést nehezíti, hogy a döntés pillanatáig a befolyásoló hatások ereje időben is változhat. Többségükkel kapcsolatban ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint a rangsorokban elfoglalt helyet meghatározó tényezőkkel: felsőoktatási léptékben is komoly, esetenként szinte beláthatatlanul hosszú idő kell az érdemi változtatásra. Az intézmény a felvételizők döntésének befolyásolásával kapcsolatban alapvetően két dolgot tehet:

  • megpróbál jobban működni és bízik benne, hogy a pozitív hatások közvetetten, idővel megjelennek minden területen
  • professzionális marketing tevékenység keretében lehetőséget biztosít a leendő hallgatóknak a közvetlen vagy közvetett tapasztalatszerzésre, pl. nyílt kurzusokat indít, kihelyezett bemutatókat tart, oktatási kiállításon vesz részt, nyílt napot szervez.

Az első megoldás látszatra egyszerű, de valójában legalább évtizedes feladat. A marketing tevékenységben a megtapasztalható és bemutatott valóság az előnyök kiemelése, a negatívumok csendes elhallgatása miatt itt-ott eltérést mutat. A beiskolázással kapcsolatos stratégia egyik legfontosabb feladata, hogy ebben az eltérésben egyensúlyt találjon. A felvett hallgató nemsokára átéli azt a valóságot, amiről a döntését megelőzően informálódott és benyomásokat gyűjtött, és a tapasztalatairól akár el is mondhatja a véleményét a későbbi potenciális felvételizőnek. A választást meghatározó tényezők listájában egyedül a presztízs és szubjektív vélemény csoportja az a terület, amire az intézmény közvetlenül nincs és nem is lehet hatással. A marketingben bemutatott és a valóságban megtapasztalható világ különbsége pedig ezen a területen fejti ki a legnagyobb hatását. A presztízs felépítése évtizedes vagy akár évszázados feladat, de a rombolásához (az igazságtartalmától függetlenül) sajnos elég néhány esemény, hír vagy hiba.

A felsőoktatás-menedzsmentben a sikerhez ma már nem elegendő a vízió, a sejtés, a látomás, a szándék vagy a saját véleményen alapuló kinyilatkoztatás; de nem sokat segít a jóhiszemű bizakodás sem. Különösen akkor nem, ha szakterületen kutatási eredmények is rendelkezésre állnak. Az oktatásszociológia, felnőttképzés, gazdaságtudomány illetve talán még a szociálpszichológia eredményei tudatosabbá és eredményesebbé tehetik az erről való gondolkodásunkat, de méginkább a cselekvést. A felvételizők választása, döntése a határterületek metszetében érdemben kutatható és megismerhető. Az intézmények közötti különbségek miatt minden intézmény számára praktikus lehet az ilyen irányú kutatási tevékenység és az eredmények folyamatos értelmező elemzése.