Az intézményi beiskolázási stratégia egyik mérföldköve a felsőoktatási felvételi jelentkezések ponthúzása. Ez a nap nem csak a jelentkezők életében, hanem az intézmények munkatervében is meghatározó fordulópont. Évről-évre lélektani pillanat, amikor szembesülnek azzal, hogyan alakul a felvettek száma a korábbi évekhez képest. A hallgatói létszám alakulása (függetlenül az intézmény többi profiljának eredményességétől és forrásteremtő képességétől) fontos indikátor, de méginkább fontossá teszi az előrejelző érvényességre. A tények nemcsak a tudománymetriában makacs dolgok.

A beiskolázási taktika eszköztára évek óta csak kisebb fejlődést mutat. Úgy is mondhatjuk, hogy amit itt ki lehet találni, azt már kitalálták és az intézményi lehetőségekhez képest bevezették vagy legalábbis megpróbálkoztak vele. A felvételizők megtalálásának és bevonzásának egyik jellemzője, hogy a jelentkezést megelőző időszakra összpontosít. Hogy ez mennyire tudatos, mennyire szokás kérdése vagy az intézményi költségvetés adta mozgástér szükségszerű következménye, azt nehéz lenne általánosan megmondani. Mintha a jelentkezők közvetenül a jelentkezés előtti időszakban hoznának döntést és ilyenkor vagy a bizonytalanságuk adja a befolyásolás lehetőségét, vagy az intézmény kizárólag a már vele szimpatizálók elköteleződését szeretné megerősíteni.

A cselekvési motiváció szempontjából a ponthúzás a legjobb pillanat bármely merész innovációval való kísérletezésre, például a nyílt kurzus marketing eszközként való bevezetésére. A felvélteli ponthúzás időszakában a következő eredményhirdetésig 1 év van hátra, de a következő jelentkezésig ténylegesen kb. fél év. Az intézményi önreflexió pedig ilyenkor bizonyosan csúcspontra jár.

A nyílt kurzusok indítása kiváló lehetőség a potenciális jelentkezők korszerű megszólítására. Ideális esetben nem egy-egy kurzusról, hanem a nagy létszámú csoportok számára létrehozott kurzusok (MOOC, massive open online course) szélesebb körű fejlesztéséről, az intézményi kultúrába való beillesztéséről beszélhetünk. A MOOC kultúra az elmúlt években már átlépte a hype ciklus megfelelő fokozatait és szerintem megérkeztünk az ésszerű, tudatos, csodavárásoktól mentes felhasználáshoz. A nyílt kurzusok eredeti célja az volt, hogy a hátrányos helyzetűek számára is minőségi egyetemi tudást tegyenek hozzáférhetővé.. Legyünk őszinték: ez a cél alig teljesült; ugyanakkor a MOOC fejlesztések számos pozitívumot hoztak a digitális kultúrába. A felsőoktatási intézmények számára pedig – sok más szempont és felhasználási lehetőség mellett – kiváló marketing eszközök is lehetnek.

Mit tegyünk?

• A stratégiailag fontos területeken fejlesszünk és hirdessünk nyílt kurzusokat. Ehhez természetesen először pontosan tisztázni kell, hogy milyen területek stratégiai jelentőségűek. Rossz megoldás lenne, ha csak a szükség határozná meg a tartalmat és a célközönséget. Ne csak ott hirdessünk nyílt kurzust, ahol kevés a jelentkező, hanem elsősorban ott, ahol minőségi tartalmat, tudást tudunk megfelelő módon kommunikálni. Külön blogbejegyzést érdemelne a nyílt kurzusok fejlesztésének minőségbiztosító hatása, hiszen nyilvánvaló az összefüggés, hogy ahol tudunk, ahol kell és ahol lehet nyílt kurzust hirdetni, ott vannak a kitörési pontok az intézményi stratégiában.
• Fontos tudnunk, hogy a MOOC kultúra olyan sokszínű lett, hogy nincs biztos és egyszerű forgatókönyv a kurzusok fejlesztésére. Ez megnehezíti a fejlesztést, de lehetőséget ad az intézményi kreativitásra, hiszen szinte bármi jó, amiben rendezetten, előzetes célok alapján tartalmat közvetítünk és közösséget szervezünk. Lehetőség szerint interaktív és tevékenységközpontú eszközökkel.
• Ha kijelöltük a célterületeket, akkor ezzel összefüggésben meg kell határoznunk a célközönséget is. A műfaj szabadsága és sokszínűsége lehetőséget ad a célközönségre optimalizált egyedi megoldásokra.

Előnyök:

• Az intézmény számára viszonylag kis energia befektetése, hiszen minden rendelkezésre áll. A nyílt kurzusok módszertanáról rengeteg tudás halmozódott fel. A tudás, az oktatók, a technológia, az infrastruktúra is rendelkezésre áll. A célterületet és a célközönséget az intézményfejlesztés stratégiájából is kiolvashatjuk.
• Ha a térség vagy szakterület szerint konkurens intézménynek nincs ilyen megoldása, akkor jó gyakorlatok létrehozásával gyorsan komoly előnyre tehetünk szert.
• A nyílt kurzusok nem csak tartalommegosztást, hanem közösségfejlesztést is jelentenek. Az így kialakított, online gyorsan és egyszerűen elérhető közönség ideális marketing célpont a későbbi jelentkezések meghirdetésére.
• A kurzusokhoz kapcsolódóan kialakult közösség kiinduási alap az intézmény önreflexióra is. Őket tudtuk megszólítani. Mennyiségük, összetételük, sajátosságaik alapján ők az érdeklődők egy jelentős csoportja. (Nem minden érdeklődő iratkozik be, de minden beiratkozó potenciális érdeklődő).
• Nincs akadálya annak, hogy a külföldi hallgatókat is megszólítsuk idegennyelvű kurzusainkkal. Ez inspirálóan hathat a magyar hallgatókra is, nemcsak a minőség érzéskelése, hanem a nyelvi lehetőségek miatt is.
• A nyílt kurzusok nagyon jól kombinálhatók kontakt eseményekkel. Akár az intézmény kampuszain párhuzamosan haladó előadássorozattal, akár a kurzust megnyitó vagy lezáró élő (és élőben közvetített) előadással, vagy a kampuszoktól távol, kihelyezett előadásokkal, interaktív foglalkozásokkal. A hallgatók számára a kontakt események során nemcsak az előadókkal való találkozás lehetősége, hanem a foglalkozások kultúrája is inspiráló lehet.

Hátrányok és kockázatok:

• A nyílt kurzusok fejlesztése, indítása nagyon erős önreflexiós alappont. A preferenciák kijelölése, a megvalósítás kisebb mértékű, de teljes nyilvánosság előtt megoldott többletfeladata mind-mind komoly és szokatlan kihívást jelentenek, ami innovációs feszültséget okozhat.
• A tudástőke egy részét (rendkívül kis részét) teljesen nyilvánossá kell tenni, ami szokatlan lehet az intézményen belüli oktatási, disszeminációs kultúrában. A szakfelelős, a szak oktatói számára ráadásul elkerülhetetlen, hogy kilépjenek az oktatási komfortzónájukból, ami minden ember és intézmény életében érzékeny pontot jelent.
• A nyilvánosság ezen kurzusok esetében nem ideiglenes, hanem a digitális lábnyomok miatt örökre megmarad. A célközönség figyelme a minőség felé fordul, de bármilyen hiba vagy tévedés, óvatlanság nagyon komoly károkat okozhat az intézmény megítélésében.
• Számolni kell azzal is, hogy a nyílt kurzusokra nem csak az érdeklődő jelentkezők, hanem bárki, akár a konkurens intézmények oktatói is beiratkozhatnak. Ennek a hatása csak kifogástalan és minőségi kurzus esetén kiszámítható; ebben az esetben viszont nagyon komoly nyereséget jelent az intézmény számára.
• A kurzus interaktivitása, a célcsoportra való optimalizálás pedagógiai háttere, a kurzus pedagógiai kultúrája, oktatásszervezése szoros kapcsolatban van a kontakt képzések pedagógiai kultúrájával, vagyis az intézmény nem csak online hoz létre valamit, hanem a kontakt képzésének minőségét mutatja meg mindenki számára.

Pozitív mellékhatások:

• Kiváló eszköz az intézményen belüli minőségbiztosításhoz. Csak meg kell vizsgálni, hogy melyik szak, szakterület, szervezeti egység képes rá és melyik nem. Utóbbi esetben az okok listája a terület minőségfejlesztésének kiindulási alapja.
• Ha az intézmény közelében kialakul a nyílt kurzusok kultúrája, akkor a kifejlesztett rendszerrel könnyen elérhetők más célok mentén más célcsoportok is. A kampuszok közelében élők megszólítása disszeminációs céllal, vagy az erre kiépült rendezvények kölcsönös támogatása nagyon könnyen kihasználható lehetőséggé válik.

Nincs átfogó, kutatási eredményekre épülő információm arról, hogy egy intézményt választó hallgatót milyen tényezők befolyásolnak a jelentkezésben. (A külföldi példák mellett magyar vonatkozásban is lehet van ilyen kutatás, csak még nem találtam rá, vagy elfelejtettem.) Tapasztalataim alapján az intézmény rangsorokban elfoglalt helyezése egyáltalán nem szempont. (Ha mindenképpen szeretnénk rangsorokban gondolkodni, akkor létezik a nyílt kurzusok “felsőoktatási rangsora” is). A nyílt nap és a képzési kiállítások esetében a szórakoztató, iskolától távoli időtöltés és a szuggesztív befolyásolás skálán nehéz lenne nagy bizonyossággal objektív pontot találni. A fiatal célközönség bizonyosan felkeresi az intézmény weblapját, és ez erősen befolyásolja a kialakuló képet. A nyílt kurzusok pedig online, a weblapokba ágyazva jelennek meg, vagyis nem kell külön energiát fektetni a kommunikációs csatorna kifejlesztésébe sem. A közvélekedés szerint a jelentkező számára két szempont igazán fontos az intézményválasztás során: a képzés valós helyszíne és az oda járó hallgatók véleménye. A nyílt kurzusok digitális helyszínen zajlanak ugyan, de kiváló lehetőséget nyújtanak az intézmény valós oktatási kultúrájának közvetlen megtapasztalására is.

A beiskolázási stratégia komplex kérdés, összetett feladat. A korábbi hagyományos eszköztár finomítása mellett mindenképpen érdemes megfontolni a nyílt kurzusok innovatív megoldásai által kínált lehetőségek kihasználását is; ez a kockázatok ellenére viszonylag kis befektetés mellett hatalmas előrelépési lehetőséget és komoly versenyelőnyt jelenthet az intézmény számára kiemelten fontos területen.