A fórum modul és az interaktivitás jelensége az online kurzusokban és tananyagokban

Ha egyszer valaki veszi a bátorságot illetve az időt, és nekilát “a nagy internet történelem” című visszatekintés megírásának, akkor az első interaktív kommunikációs lehetőségek között szerepel majd az online fórum. Eredete messze megelőzi az online tanulási környezetek, keretrendszerek kialakulását. Az információmegosztás, és később a tartalommegosztás olyan ősi megoldásáról van szó, ami technikailag komoly fejlődésen ment keresztül, de a lényege változatlan. Ha kitalálnánk az internet periódusos rendszerét, akkor az email és a szinkron idejű cset alapvető elemek vegyületeként határozhatnánk meg a fórumot. Nem több mint egy lépésre a hírcsoportoktól és levlistáktól. A “származása” alapján nem csoda, hogy már az első LMS rendszerekben is megjelent alapbeállításként. Ha visszaemlékezem az általam ismert és használt legrégebbi moodle rendszerre, már abban is jelen volt. Sőt, a későbbi moodle vál‐ tozatokban ilyen kurzustípussal is találkozhattunk.

A fórum lényege a mai napig változatlan, de a róla való gondolkodásunk, atti‐ tűdünk jelentős változáson ment keresztül. Az azonnali üzenetküldő mobil akalmazások korában már lassú, nehezen átlátható, körülményesen használható modulként gondolunk rá. Az információk mohó habzsolására késztető online megoldások nem kedveznek annak, hogy spontán átolvassunk egy komolyabb fórumot, az abban található bejegyzéseket, vitát, refleixót, válaszokat. Ennyi időt a legtöbb esetben nem szánunk egy-egy témára, hacsak nem valami különleges érdeklődést tanúsítunk vele kapcsolatban. Kreatív technikai megoldásokkal a válaszok szelekcióját is beállíthatjuk. A felgyülemlett tartalomból (jellemző hogy nem a felhalmozott, összegyűlt ige ugrik be írás közben) megfelelő beállításokkal kiválaszthatjuk, hogy mire szánjuk a hosszúságát tekintve egyre kisebb intervallumban elférő odafigyelésünket.

A fórum online életünkben betöltött szerepének átalakulása nyilván hatással van az online tananyagokban, tanulási környezetben való megjelenésére és funkciójára is. A korai moodle kurzusfejlesztésekben az interaktivitás biztos pontjaként kezeltük, de néhány évvel később már szinte beletörődve fogadtuk el, hogy a résztvevő tanulók legfeljebb valamilyen határozott kényszer hatására, esetleg adminisztratív információmegosztásra, információk kérésére használják. A tananyagfejlesztőknek korábban könnyű megoldás volt általa az in‐ teraktivitást becsempészni, de változó szerepe miatt ez egyre inkább csak ki‐ használatlan lehetőséggé alakult ált.

Az online tanulás hatékonyságában is fontos szerepe van annak, hogy a tanuló ténylegesen mivel tölti az idejét. Szerintem eljutottunk arra a pontra, amikor a fórum által felkínált / feltételezett interaktivitás és a tényleges tananyagba, tartalomba csempészett interaktivitás közül már az utóbbit mondhatjuk hatékonyabbnak. Nincs két egyforma kurzus, és nincs két egyforma tanulócsoport sem. A fórum a tanulóra, pontosabban az önszabályozásának mértékére, illetve a fórummal kapcsolatos feladat szabályozó erejére bízza az interaktivitást. A tananyag interaktivitása ezzel szemben a tanuló számára kikerülhetetlen. Az előbbi esetben a spontán csoportos interakciók jótékony hatására számítunk, az utóbbi esetben az egyéni tanulás interaktivitásának minőségbiztosításában lépünk egy nagyot előre. A szabadon hagyott, nyitott fórumot nem csak a feladatutasítás, hanem a modul technikai paraméterei is képesek befolyásolni. Már a korai moodle rendszerek is ismerték a differenciált online csoportmunkát megteremtő műhely modult. Talán nem véletlen, hogy a kurzusokban ritkán jelent meg, mert a paraméterezése az akkori fejlesztői szokásokhoz képest elképzelhetetlenül bonyolult volt.

A jelenkori moodle fejlesztők már mindent kihoztak a fórum modulból, amit csak lehetett. A moodle kultúráját jól jellemzi, hogy a fórum, vagy a tartalom keresőkifejezések közül egyértelműen az utóbbira érkezik több találat. A tananyagközpontú szemléletet még nem győzte le a tevékenységközpontú gondolkodás. Az interaktivitás szükségességét, a tanulók aktivizálásának és a kurzus hatékonyságának a kapcsolatát ma már senki sem vitatja. A fórum a szükségletek ellenére egyre kevésbé biztosítja az interaktivitást. Megfelelő fel‐ adatutasítás nélkül olyan, mintha egy tanulócsoportot bevinnénk egy üres, de berendezett szobába és megkérnénk őket, hogy beszélgessenek egy jót a tananyagról. Természetesen nem kötelező időben egyszerre ottlenniük, de a szobában van (multimédiaképes) faliújság, ahova írhatnak egymásnak, ha akarnak. Kontakt osztályteremben ezt leginkább a Lewin-féle vezetési (nevelési) stílusok kísérletből ismert “laissez-faire” megoldáshoz hasonlíthatnánk. A különbség annyi, hogy ott a gyerekeknek nem volt szabad kimenni, és az idő‐ beli szinkronitás kényszerítő hatása kedvezett az intraktivitás valamilyen formájának.

A digitális tananyag- és tartalomfejlesztés számára komoly kihívás a valódi interaktivitás biztosítása. Nem gondolom, hogy ebben a fórumnak már nem lehet szerepe, de az elmúlt évek tapasztalata alapján ha a kurzus feladatutasítá‐ sában, vagy összességében a kurzus oktatástervezésében, tanulási folyamat tervezésében nem lesz paradigmaváltás, akkor a fórum megmarad a könnyen és gyorsan létrehozható látszat-interaktivitás lehetőségének. A tananyagokba, az oktatási tartalomba becsempészett interaktivitás előtt viszont komoly lehetőségek adódnak. Még akkor is, hogy ha ez elsősorban az egyéni online tanulásra, és nem a csoportos aszinkron kurzusfejlesztésre helyezi majd a hang‐ súlyt. Bízunk benne hogy a fejlesztések előrehaladásával arányosan terjed majd el a tevékenységközpontú szemlélet az online tartalomfejlesztésben.