Az V. Oktatás-Informatikai Konferencia 1. napjának végén mutattuk be az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport legújabb produktumát, az “Oktatásinformatikai módszerek” című könyvünket. A kiadvány elkészülésének történetéből néhány érdekes pillanatot és érzést már felvillantottam a bemutatón, a többit pedig a visszaemlékezésekre tartogatom (hogy legyen majd mit mesélni, ha egyszer valaki kérdezi). A tágabban értelmezett eLearning, vagy az oktatás-informatika területén nagy merészség könyvet írni, mert a tartalom relevanciája, a fontosnak gondolt területek gyorsan változnak. A könyv alapkérdései és belső szerkezete éppen ezért szerencsés módon jól célozza meg a didaktika határterületeit, esetenként főbb problémaköreit.
Nem véletlen, hogy az eLearning kifejezés, vagy akár az oktatás-informatika olyan szokatlan és nem illeszkedik a diszciplináris keretek közé. Vannak akik még mindig úgy gondolkodnak erről a területről, hogy ez valójában nem több, mint valamilyen alkalmazott oktatástechnológia. Korábbi blogbejegyzésekben már többször foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy legitimitás és az eredményesség mitől is függ valójában? Ez a diszciplína csak addig érvényes, ameddig a hétköznapi és az általa vizsgált technológiai környezet között jelentős eltérés van? Van-e, lehet-e érdemi hatása az alapvető pedagógiai, neveléselméleti, oktatáselméleti gondolkodás alakulására? A didaktikai alapkérdések és klasszikus területek végső soron adnak egy olyan rendszerező erőt, ami felszínre hozza az újszerűséget, hogy végül egy eredményesebb nevelési-oktatási folyamat ideálja felé fordulhassunk. A didaktikai kategóriafogalmak ereje nélkül nyilván a közös tudás lenyomata, pillanatfelvétele is egészen másképp alakult volna. A didaktikai szervező erő olyan erős, hogy kaptam már olyan kérdést, amiben arra kérdeztek rá, hogy akkor ez lenne az új didaktika könyv? A megtisztelő kérdés engem meglepett, hiszen nem annak szántuk, ugyanakkor nem kérdés, hogy nem is lehet nagyon másképp cselekedni egy ilyen tartalomnál és ilyen személyes, illetve örökölt közösségi történet esetében. Egy ilyen határterületen megjelenő könyv, hogy ha didaktikától függetlenül épül, akkor már az is sikernek számít, hogy ha a belső szerkezete logikus és nem dől össze. A didaktikai terület közelében pedig az számít sikernek, hogy ha képes hatást gyakorolni a klasszikus pedagógiai diszciplínára. Ha új kérdéseket fogalmaz meg, hogy ha más kontextusban képes látni azokat az alapkérdéseket, amelyekre az érvényes válaszok még akkor születtek, amikor nem nagyon volt közösségi internet, sem web2. Ha a történet tovább tartott volna, akkor sokkal közelebb lennénk egy pontosabb válaszhoz is.
A könyv fejezetei és nagyobb alfejezeti a következőképpen alakulnak:
Oktatásinformatikai módszerek
Tanítás és tanulás az információs társadalomban
- Pedagógiai kultúra az információs társadalomban (Ollé János)
- Az iskola egész életen át tartó tanulása
- A technika félreértett mítoszai
- Kié lesz, kié legyen az iskola?
- A tudásalapú társadalom iskolája
- Gyermekkép az információs társadalom hajnalán (Tóth-Mózer Szilvia)
- Digitális bennszülöttek sajátosságai
- A tanulók- internet és médiahasználati szokásai
- Online közösségek, digitális szubkultúrák
- Hiedelmek, félelmek és tévképzetek a pedagógusok körében a digitális nemzedékről
- Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban (Papp-Danka Adrienn)
- A tanulás és a tudás új ruhái
- Az online lét hatásai a tanulásra
- Tanulásmódszertan az online környezetben
- Tanulási stílusok az online környezetben
- A személyes tanulási tér
- Az online tanulás jövője
- Pedagógusszerep, pedagóguskompetenciák az információs társadalomban (Lévai Dóra)
- A pedagógusszerepről általánosságban
- Pedagóguskompetenciák
- A pedagógus az osztálytermen kívül
- Előre elkészített tartalmak – a pedagógus feladatai és lehetőségei
- A pedagógus gyakorlati tudása a digitális bennszülöttek mellett
- Oktatási módszerek és tanulásszervezés az információs társadalom iskolai gyakorlatában (Ollé János)
- Tanulásszervezés, oktatási módszerek, oktatási stratégiák
- A tanulásszervezés eszközrendszere a tanítási-tanulási folyamatban
- Az oktatás módszerei
- Sajátos nevelési igényű tanulók tanulásszervezésének és tanulástámogatásának specifikus szempontjai az információs társadalomban (Virányi Anita)
- Fogyatékosság és információs társadalom
- A gyógypedagógia és a digitális technológiák
- Sérülésspecifikus szempontok a támogató technológiák szerepéhez integráló / inkluzív tanulási környezetben
Az egyetem kiadója, az ELTE Eötvös Kiadó most is egy igényes, szép és gondosan megformált kiadványt ajánl az olvasók figyelmébe. A kiadónak, illetve a lektorainknak ezúton is köszönjük, hogy közreműködtek a könyv megjelenésében.
