A technológiai megoldások oktatási alkalmazása leginkább akkor mozgatja meg a kutatók, fejlesztők, felhasználók gondolatvilágát, hogy ha az a bizonyos technológia sokkal előrébb jár, mint a hétköznapok technológiája. A hétköznapok eszközei, a megszokott tárgyak, alkalmazások, technikai megoldások mindig hátrébb kerülnek az elméleti raktárban. A figyelem az új technikai megoldások felé koncentrálódik, mert azok még ismeretlenek, látványosak és természetesen az újdonsággal és annak várható hatásaival még jól lehet ijesztgetni másokat is.

Például ma már alig foglalkozik valaki a videófelvételek visszajátszásával, vagy az egyszerű szemléltető eszközök technikai alkalmazásával, mert ezekre bőven akad példa a hétköznapjainkban is. Ha otthon, vagy a villamoson, vagy szinte bárhol hozzáférünk mozgóképhez, akkor a szemléltetésnek ez a formája a kutatások számára nem izgalmas. A hétköznapok technikája az élen járó eLearning kutatások és fejlesztések számára régimódi és ódivatú. A természetessé váló eszközhasználat elrabolja az izgalmas kutatási területeket, de erről az élen járók örömmel mondanak le, hiszen a gyors technikai fejlődésben máris ott van a következő préda, amire szintén gyorsan kell vadászni. Az eLearning tág területére sorolt kutatások egy bizonyos típusa mindig az újdonságra koncentrál és “egyszerhasználatos tárgyként” gondol minden új technológiára. Az újdonság egyre könnyebben elérhető lesz, majd egyre közelebb kerül a felhasználókhoz, végül elkezd terjedni és ha nem is teljes mértében, de egyre inkább meghódítja a hétköznapokat. A kutatások csak ritkán követik ezt a trendet, nem kísérik végig a megjelenéstől a hétköznapi felhasználásig az adott technológiát, hanem a következő újdonság megjelenésekor elhagyják azt. Ez nem kevés bonyodalmat okoz és végül ellentmondásos módon a technológia eredményességének a kutatását akadályozza. Érdemes egy rövid kitérőt tenni a mohóság és lelkesedés által határolt terület jellemző példáinál.

Szerencsés esetben az újdonság elvárásokban gazdag kutatását a módszertanilag helyes bevezetés vizsgálata követi, de a kutatók erről sokszor lemaradnak. Utólag persze már keserves próbálkozásokat láthatunk. Tovább rontja a kutathatóságot és az eszközfelhasználással kapcsolatos ésszerű gondolkodást és gyakorlatot, hogy ha az irány fordított és nem az oktatás, vagy más professzionális felhasználás felől érkezik a technika a hétköznapokba, hanem a hétköznapok technikája jelenik meg teljes természetességgel az iskolában. Tipikus példa erre a mobiltelefon, vagy korszerűbb mobil eszközök története. A mobil learning kutatási terület behozhatatlan fáziskésésben igyekszik követni azt a trendet, hogy a telefonok a hétköznapokból belépnének az oktatás osztálytermi világába. Ha nem lenne ellenséges a hangulat és a kutatások végigkövették volna a megjelenés, elérhetővé válás, elterjedés, népszerűsödés teljes útját, akkor ma nem itt tartanánk.

Az újdonság oktatási felhasználásának kutatására sajnos alig van példa. Egy hosszabb kihagyás után a mobil tanulás kutatás a bárhonnan elérhető tartalom és szolgáltatás eszméjéből kiindulva keresi a megfelelő eszközöket és technikát. Felkészülnek az LCMS portálok a bárhonnan elérhető formátumokra, miközben a mobiltelefonok nem az oktatási felhasználás felé indulnak, hanem a hétköznapokban futnak be egészen hihetetlen elterjedési utat. A kutatások egy része már régen az interaktív tábla felé fordul, mert az új technika vonzza a kutatói érdeklődést, miközben a mobiltelefonok a hétköznapok felől az iskola osztálytermei felé tartva falnak ütköznek. Mire az interaktív tábla racionális felhasználására irányul a figyelem, addigra a mobil learning kutatások megtalálják maguknak az eszközt, általában az iskolai házirendek tiltott területeinek felsorolásában. Éppenhogy elérkeznénk az interaktív tábla oktatási felhasználásának alkalmazott kutatásához, amikor a mobil tablet eszközök válnak egyre elérhetőbbé és kezdenek el terjedni a hétköznapokban. A kutatók egy része lépést tart a technika elterjedésével és akadnak jó példák az oktatási felhasználás kutatására, de közben csak keveseknek tűnik fel, hogy a tablet és az interaktív tábla felhasználása az osztályteremben két egészen eltérő elv felől igyekszik szolgálni az eredményességet. Az interaktív tábla módszertanilag helyes és hatékony felhasználásának kutatása vélhetően akkor indul majd el nagyobb erőkkel, amikor a tablet eszközök elérhetősége éltre hívja az osztálytermi konfliktusokat és végül az tablet eszközök is a házirendben végzik és nem a tanári módszertani gyűjteményben hívják fel magukra a figyelmet. Be kell látnunk, hogy a sötét szobában fekete macska kergetéséhez hasonló dinamikus hangulatban a piaci értékesítők leleményesebbek mint a kutatók.

Az alkalmazott oktatástechnológia is produkál szép kutatási eredményeket, de a neveléstudomány számára a kutatás mégiscsak az tényleges oktatási felhasználástól indul. Az eLearning kutatások első típusát a hétköznapok és a legújabb technológiák közötti különbségek területén kell keresni. Ha ez a távolság csökken, akkor az alkalmazott kutatások is másfelé fordulnak. A helyzet (ahogy a fenti példa mutatja) sokszor bonyolulttá válik, mert a technikai megjelenések nagy erővel formálják a kutatások fókuszát és egy-egy újdonság elcsábítja még a kutatókat is. A második típus az oktatási bevezetés, felhasználás változásainak kutatása, ami még igyekszik kihasználni és megfigyelni az újdonság erejét, módosító hatásait, következményeit. Ez egy átmeneti terület, ahol az alkalmazás megszokott hatásainak, szinte már sablonos területei kerülnek elő. Gyakori az attitűd, a motiváció és tevékenységről való gondolkodás vizsgálata. Szinte minden eszköz átesik ezen a szakaszon. A harmadik típus pedig a megszokottá vált és éppen ezért sokféleképpen felhasználható technika legjobb, legeredményesebb és leghatékonyabb megoldásainak kutatása. Az első típus gyakrabban sorolható az alkalmazott oktatástechnológia területére, a második típus egyféle átmenet és végül a harmadik típus ad lehetőséget a neveléstudományi jellegű kutatásokra. Ebben az esetben már a nevelési-oktatási folyamat a lényeg és nem annyira a technika. Az újdonság érzése itt már messze jár, ami szerencsés, mert az ezzel kapcsolatos nagy kilengések nem zavarják meg a pedagógiai folyamatra történő koncentrációt.

A hétköznapok és a legújabb technológia közötti távolság az eLearning kutatások és fejlesztések számára kiemelt jelentőséggel bír. Sokan (tévesen) kizárólag erre a területre helyezik el a teljes kutatási potenciált. A technológia felhasználásában kevésbé jártasak számára pedig ez a terület maga a teljes eLearning kutatási terület. Mi más dolga is lehetne egy eLearning kutatónak, minthogy lelkesedjen egy új eszközért, majd bizonygassa, hogy ez megváltoztat mindent?! Ha csökken az újszerűség, akkor persze gyorsan meneküljön, mert kiderül, hogy az új technológia oktatást nem, de a hétköznapokat képes alaposan átalakítani 🙂