Ez a 200. bejegyzés ezen a blogon. Az első 2010. február 7-én jelent meg, vagyis a blog nemsokára 3 éves lesz. Az indulás óta 1059 nap telt el, így nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy 5,295 naponta jelent meg egy bejegyzés. (Rossz) szokásommá vált, hogy az évfordulóknál és a számszerűen érdekes bejegyzéseknél rövid visszatekintést végzek és igyekszem a közeli célokat megfogalmazni, jelen esetben a következő 100 bejegyzés felé nézve. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy szolgálati közlemény és nem a blog választott témájával kapcsolatos bejegyzés. Ez a merénylet az olvasó ellen talán megbocsájtható, hiszen ilyenkor amúgy is nagy divatja van az elmúlt évre való visszatekintésnek, összegző és összefoglaló, illetve felidéző típusú bejegyzéseknek.
A 100. bejegyzésre a blog indulása után 516 napot “kellett várni”, majd ehhez képest a 200. bejegyzésre 544 napot, vagyis az aktivitás érdemben nem változott. Az évfordulóknál a látogatottság elemzését szoktam elvégezni (1. év, 2. év), a “számfordulóknál” pedig a tartalomelemzés egyszerű módjával tekintek vissza. Próbaképpen különválasztottam a címben és a bejegyzés tartalmában előforduló szavakat, talán a változás így jobban követhető.
a fenti ábra mutatja 1-100. bejegyzés címében előforduló szavak gyakorisági szófelhőjét
a fenti ábra mutatja 101-199. bejegyzés címében előforduló szavak gyakorisági szófelhőjét
A címek egyszerű áttekintése alapján egyértelmű az “eLearning” kifejezés eltűnése, illetve a “digitális” és a “virtuális” kifejezések előretörése. Háttérbe szorultak a “tanítás” és a “tanulás” fogalmak is.
a fenti ábra mutatja 1-100. bejegyzés tartalmában előforduló szavak gyakorisági szófelhőjét
a fenti ábra mutatja 101-199. bejegyzés tartalmában előforduló szavak gyakorisági szófelhőjét
Az “eLearning” kifejezés a tartalomból is eltűnt, helyette a “facebook” és az “online” szavak dominálnak. A “virtuális” előfordulása kismértékben növekedett, a “digitális” szó pedig nem csak a címben, hanem a tartalomban is lényegesen gyakrabban jelent meg.
A blog továbbra is szakmai blogként működött és ezen a későbbiekben sem szeretnék változtatni. Az “életvezetés bejegyzések” szerény mértékben a facebook felé koncentrálódtak, illetve a szintén nem nagyon nyilvános foursquare tükrözi valamennyire. A tanév indulása előtt kétszeri nekirugaszkodással elindult egy szülői blog, ami szeptember óta méltatlanul elfáradt és csak jegyzetekben, blogvázlatokban fejlődött. Ez egy olyan hiányosság, ami pótolni szeretnék. Részben az első bejegyzésben megfogalmazott célok miatt, részben pedig mert az első bejegyzést bíztató módon 323-an olvasták el.
A szakmai blog bejegyzései kezdetben vázlatban, címben, 1-1 kulcsmondatban, gondolatban születnek meg és később az esetek többségében meg is írom őket. Jelenleg 34 ilyen vázlat várja, hogy szöveg legyen belőle, vagy újabb témák szorítsák ki az időért folytatott küzdelemben. A tartalmak egy része (a téma sajátosságai miatt) időközben szépen elavul, ami nem szerencsés. Az ötlet, vázlat és bejegyzés közötti időbeli távolságot csökkenteni a legnehezebb, így kiegészítő megoldásként felélesztettem a régebben indított, majd törölt tumblr blogomat. Ez a későbbiekben megpróbál tartalmi rendszerező lenni. Egyrészt a twitteren megosztott híreket, mások számára ajánlott oldalakat fogom ide terelni, másrészt azokat az ötleteket írom meg röviden, amiből vélhetően már nem születik bejegyzés, de érdekesnek, megosztása érdemesnek gondolok. A szülői blog és más, nyilvános tartalmak integráló helyének szánom, meglátjuk milyen sikerrel. A tumblr egy remek szolgáltatás, de sajnos hazai viszonylatban még annyira sem népszerű, mint a blogolás. A szakmai blognál az elmúlt időszak egyik nagy negatívuma, hogy lényegében megszűntek a kommentek. Ennek vélhetően az is az oka, hogy nem vagyok kellemes vitapartner, de így a blog egyik alapfeltétele, az interaktivitás, a reflexióra bíztatás nem teljesül. A tumblr indításától erre is megoldást várok, ezért engedélyeztem a kérdések funkciót, vagyis a portál engedi, hogy szabadon kérdezzenek tőlem, én pedig igyekszem majd válaszolni 🙂 A blogportál üzemeltetésében egy hatékonyabb facebook integráció lenne a következő lépés, de mivel saját magam vagyok a rendszergazda, ezért ez egyelőre csak terv. A facebook szemmel látható “elwiwesedése” azonban itt is teret kell hogy kapjon valamilyen formában. A blog facebook oldalát összesen 232 személy lájkolja, ami komoly külső motiváció arra, hogy a blog facebook integrációját az egyébként tervezett kivonulás helyett tovább erősítsem.
A blogírás hazai viszonyaival kapcsolatos szomorkodásom is megérdemel egy bekezdést. A helyzet kismértékben javult, de továbbra is kritikus és ezen aligha segít az egyébként pozitív goldenblog verseny, ahol a pedagógiai témában indulók még a reálisnál is kevesebben vannak. A blog a web2 hazai kihasználásának egyik indikátora és ebben is lenne hova előrelépni. Ma már elindulni és megszűnni se nagyon látok blogokat, ami talán arra utal, hogy letisztult a műfaj és aki elkezdi, vagy újrakezdi az tudja, hogy mit vállal. Az oktatás, pedagógia, kutatás területén hatalmas a hiány, de más területeken egészen profi blogok indulnak és válnak kiemelt hírforrássá, vagy sokak által látogatott közösségé. Az email és más szövegalapú kommunikációs szokások által elpazarolt idő hatalmas tartalék lenne remek blogok születéséhez és virágzásához. Nagy szomorúság, hogy szakmai blogcsoportokból is kevés van, pedig egymást segítve talán könnyebben át lehetne lépni a nehezebb pontokon. Bíztatóbbak a hallgatói blogok, hiszen a facebook felhasználás mindent átformáló erejének közvetett hatása, hogy már nincs ott a tartalommegosztástól való félelem.
Jó lenne egyszer egy pedagógiai témájú, offline bloggerkonferenciát szervezni, de jelenleg azzal is beérném, hogy ha egy kerekasztalt sikerülne összehozni.