A szorgalmi időszak utolsó napján érdemes visszatekinteni, hogy a félév során rám bízott csoportokkal milyen feladatokat vállaltunk és milyen mások által is látható eredményeket értünk el. Nehéz megkülönböztetni, hogy mi számít kísérletnek, egy fejlesztés alkalmazásának, vagy mi az, amit egyszerűen csak úgy élünk meg, hogy az IKT környezet lehetőségeit kihasználva igyekeztünk hatékonyabbá tenni a kurzust. A félév lendületes indulását az őszi szünet a megszokott módon törte meg, de ennek ellenére az utolsó hetek aktivitására sem lehetett panasz. Az oktatás-informatika kurzusok már évek óta kiléptek a technikai ismeretek megismeréséből, gyakorlásából, illetve az amúgy is biztosan sokkal ügyesebb digitális nemzedéknek szóló, hiábavaló bemutatás mesterségesen táplált ködös korszakából. A kurzusainkat a többség már komolyan veszi, amiről a “Modern eszközök a pedagógiában” tanegységre vonatkozó felmérés imponáló eredményei is meggyőztek minket.

Hosszú idő után újra lettek elsőéves pedagógia BA csoportjaim, amit utólag egyáltalán nem bántam meg (Bevezetés az IKT alkalmazásába). A lelkesedés és a nyitottság itt még olyan erős, hogy megfáradt napokban is inspirálja az embert. Nehéz volt megszokni, hogy az egyetemi élet bizonyos tevékenységei még nem ismertek, pláne nem rutinosak a hallgatók körében. Például beszélnünk kellett a kiselőadások megtartásáról, mert a többség még nem csinált ilyet. A csoportbontás ellenére egy közös facebook felületünk volt a tanórán kívüli kommunikáció támogatására, amit a hallgatók esetlegesen kihasználtak a számítógépteremben töltött tanórai kommunikáció megsegítésére is 🙂 A facebook csoporton belül az interaktivitás jól sikerült, de talán még messze van az a kölcsönös bizalmi pillanat, hogy ne legyen szükség alternatív, tanármentes, más kurzusokkal is foglalkozó csoportokra. A zárt csoportba csak elvétve kerültek be külső tartalmi hivatkozások, ezeket nagyrészt én ajánlottam fel megtekintésre, szerény aktivitás kiváltva ezzel.

A korábbi félévekhez hasonlóan kötelező fogalmi ZH szerepelt a követelmények között, ami egyrészt meghátrálásra kényszerítette a magukkal hozott társadalmi tévképzetek egy részét, másrészt a későbbiekre nézve is megfelelő és stabil alapok építésére késztette őket. Lényegében minden kurzusom hallgatói csaknem ugyanazt a ZH-t írták, függetlenül a BA alapképzés, BA szakirány, vagy MA szakirány képzési szintektől. Mire felmenő rendszerben elérik a következő ZH-t addigra a fogalmak egy része amúgy is lecserélődik. Konkrét mérési eredménye nélkül szeretném jelezni, hogy az I. évfolyam és a III. évfolyam ZH eredményei között nincs jelentős eltérés.

http://bevezetes-ikt-2012osz.blogspot.hu/

 A pedagógia BA bevezetés kurzuson feltöltöttük a digitális tolltartónkat és megismerkedtünk a digitális írástudás alapvető digitális szerszámaival és eszközeivel. A digitális nemzedék nem ismer több online eszközt és alkalmazást, mint bármely másik korcsoportba tartozó hallgatók, sőt. Ellenben a megismerésre nyitottabbak és a tartalomközlés saját névvel, vállalható minőségi munkákkal már sokkal könnyebben megy, mint mondjuk két évvel ezelőtt. Szerintem ez nem a digitális nemzedéki sajátosságnak, hanem általában a hétköznapi eszközhasználati kultúra elterjedésének és megszokottá válásának köszönhető.

A kurzus vége felé egy kicsit elkanyarodtunk a digitális állampolgárság fogalmához, de döntően az un. digitális nemzedék online eszközökkel, alkalmazásokkal való ellátása volt a féléves program. Twitter felhasználók indultak el, képek kerültek geolokációs rendszerekbe és most már többféle megoldással is megy a közös prezentációszerkesztés is. A hallatók gyakorlati feladatokkal, kiselőadásokkal és egy kiváló csoportblogon írt bejegyzésekkel oldották meg hétről-hétre a feladatokat. Virtuális környezetben a gyakorlati feladat pedig egy kisebb terület fejlesztése volt. Gyakran emlegettük, hogy a félév során sokkal több rendszerbe regisztráltak, mint korábban bármikor, ami a jó hangulat mellett jól leírja a kurzus dinamikáját 🙂

I. évfolyam pedagógia BA virtuális környezetfejlesztés 2/1

 

I. évfolyam pedagógia BA virtuális környezetfejlesztés 2/1

A pedagógia BA oktatási asszisztens csoportnak “Informatika az oktatásban 1” kurzus keretei között tartottam előadásokat, amelyeket 1-2 beszélgetős óra kivételével online is hozzáférhetővé tettem. A csoporton belüli tanórai, illetve tanórán kívüli kommunikációhoz egy SULINET közösségi felületet használtuk, ahol nagyon kicsi volt az aktivitás. Ez részben az előadásnak is köszönhető, de mindenképpen meglepő volt. A mindenki által használt facebook és más online felületek felhasználási gyakorisága közötti tényleges különbségek megállapításához hasonló kurzusok összehasonlítására lenne szükség, de nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy a szervezésben és egyszerűbb interakciókban a hallgatók által csaknem függőségig használt facebook megdöbbentő előnnyel vezet. A kérdés már csak az, hogy mennyire késtünk el azzal, hogy egy külön felületre csábítsuk őket, vagy inkább el kell fogadni, hogy ha kommunikálni szeretnénk akkor nekünk kell utánuk mennünk (hacsak nem vagyunk már mi is régen ott). Külön köszönet Simon Gábornak, aki a külső, érdeklődő résztvevők többször is megpróbált barátkozni a csoporttal az online közösség csoportfalán.

http://kozosseg.sulinet.hu/hu/group/oktinf2012osz/wall

  A csoport a félév eleji határozott támogatásomra és kérésemre nekilátott, hogy kihasználva a gépterem előnyeit, közös jegyzeteket készítsen. Ezek a közös fájlok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és nem lettek az előadások folytatásai, nem alakultak ki további párbeszédek. Elképzelhető, hogy ez a tartalomnak is köszönhető, de sokkal inkább egy felkészítő tanulásmódszertani kurzusból hiányolom nagyon erősen az ilyen kooperatív eszközök egyszerű alkalmazásának megtanítását.

A neveléstudományi MA szak, intézményfejlesztés szakirány “Információs társadalom és intézményfejlesztés” kurzus a képzési tervben a korszellemmel alaposan megküzdve mindösszesen 1 kredit értékben szerepel. Ez összesen két félnap kontakt tevékenységet jelent (levelező tagozat) és rengeteg otthoni feladatot. Az 1 kredit munkamennyiségét teljesen egészében kihasználjuk, illetve lelkiismeretes teljesítés esetén a hallgatók ezt vélhetően meg is haladják. A két félnap interaktív beszélgetéssel telt el, ahol többek között kb. 45-50 perc jutott olyan nagyságrendű témákra, mint például a digitális nemzedék. A hallgatók különböző nagy területeken fogalmi ZH-t írtak, blogbejegyzést készítettek, prezentációt szerkesztettek, online streamingelt kiselőadásokat szerkesztettek és adtak közre és mások által készítette tartalmakat látták el kommentekkel. A külön-külön kritériumként szereplő feladatok együttes elvégzése nagyon komoly munka. Mivel részteljesítés nem lehetséges, így a kurzust teljesítők legalábbis 1-1 “online badge kitűzését” biztosan megérdemlik.  A rendkívül heterogén csoport összességében hatalmas munkát végzett el. Mindenkinek ajánlom figyelmébe a csoport blogját, ahol nem csak a bejegyzések, hanem a bejegyzésbe ágyazott önálló online előadások is elérhetők. A uStream és más formában kivitelezett online előadások technikáját, megoldását a hallgatók önállóan, legfeljebb a facebook csoport interaktív beszélgetéseiből igénybe vett segítséggel oldották meg. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy az IKT felhasználás nem életkorfüggő, hanem tanult tevékenység. A kurzus alacsony kreditértéke mellett a hatalmas munka indokolt, ugyanakkor a következő őszi félévben, (amennyiben nem változik a kreditérték) itt is szükség lesz valamilyen kísérleti megoldásra.

http://ikt-intezmenyfejlesztes-2012osz.blogspot.hu/

A neveléstudományi MA képzésünkben, a felsőoktatáspedagógia szakirányon, az “IKT és e-learning a felsőoktatásban” kurzus tartalmában és munkaterhelésében is messze eltér a félév többi kurzusától. A 4 kredit remek lehetőség arra, hogy a hallgatók szinte minden fontos gyakorlati feladatot megkaphassanak, amire egy leendő felsőoktatási szakértőnek szüksége lehet. A kurzus gyakorlati feladatainak a közvetett célja természetesen itt is a nézetformálás volt. A kontakt tanórák mellett aktívan, átlagos kiegészítő oktatási környezetként felhasználtuk a Second Life virtuális környezetet is a csoport szemináriumi foglalkozásain. Voltak olyan órák, amelyeken a csoport egy része otthonról, egy része a teremből belépve vett részt. A hallgatók ezen felül intézménylátogatásokat szerveztek, oktatói mentoráláshoz készítettek online kurzusfelületet, esettanulmányt írtak virtuális környezet felhasználásával kapcsolatban. Az online környezetfejlesztés mellett virtuális környezetben is végeztek fejlesztést. Ennek részeként elkészült egy kisebb virtuális előadó, ahol a félév végén szabad döntésük alapján a beszámoló előadásokat is virtuális környezetben szervezték meg.

Részlet a hallgatók kiselőadásaiból. A helyszín megtekinthető ITT

A fejlesztési tevékenység részeként Kristóf Zsolt kollégánk támogatásával részt vettek a félév egyik nagy meglepetésének, egy virtuális labirintusnak a kialakításában. A virtuális labirintus műfaja és logikája a régi idők programozott tananyagaira emlékeztet (kellemes emlék), de még a jelenlegi kidolgozottsági szinten is jól mutatja, hogy a virtualitás tevékenységközpontúsága milyen eredményes lehet. A virtuális labirintust mindenki ajánlom figyelmébe, érdekes kaland. Kezdéshez érdemes ellátogatni erre a pontra és leülni a közelben található zöld színű kiindulási helyre. Ha elég bátrak, kitartóak és kellően felkészültek vagyunk, akkor a szó szoros értelmében szép kilátásaink lehetnek a folyamat végén 🙂

a virtuális kihívások egy szép pillanata 🙂

A félév során szép reményekkel induló doktori műhelyünk, illetve a sportszervező BA hallgatók számára Kovács Tamás kollégánkkal közösen tartott kurzus is megérdemelne 1-1 bekezdést, de ettől a bejegyzés hossza miatt most eltekinthetünk. Az előbb esetén bízom benne, hogy a produktumok máshol elérhetők lesznek, az utóbbiaknál pedig csak megköszönni tudom a jó hangulatot és azt is, hogy megtapasztalhattam a kötetlenebb kurzusok kölcsönösen nézetformáló hatását.