Ez a 200. bejegyzés ezen a blogon. Az első 2010. február 7-én jelent meg, vagyis a blog nemsokára 3 éves lesz. Az indulás óta 1059 nap telt el, így nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy 5,295 naponta jelent meg egy bejegyzés. (Rossz) szokásommá vált, hogy az évfordulóknál és a számszerűen érdekes bejegyzéseknél rövid visszatekintést végzek és igyekszem a közeli célokat megfogalmazni, jelen esetben a következő 100 bejegyzés felé nézve. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy szolgálati közlemény és nem a blog választott témájával kapcsolatos bejegyzés. Ez a merénylet az olvasó ellen talán megbocsájtható, hiszen ilyenkor amúgy is nagy divatja van az elmúlt évre való visszatekintésnek, összegző és összefoglaló, illetve felidéző típusú bejegyzéseknek.

Tovább a folytatáshoz →

A téli szünet előtt találtam rá (online, majd egy könyvesboltban offline) a NETSZÓTÁR című kiadványra. Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent könyv az ELTE BTK Kommunikáció: internet és média (KIM) műhely tagjainak munkája. Az alcím nagyon találó, “@-tól a zukenbergnetig” valóban szinte mindent megtalálhatunk benne. A karácsony előtti forgatagban az index portálon is megjelent róla egy hír, de átlapozva el kell ismernünk, hogy lényegesen többről van itt szó, mint ami első látásra gondolnánk.

Tovább a folytatáshoz →

Az újdonságművelés az innováció szó (kreatív, de stílusosan úgy is mondhatjuk, hogy innovatív) magyarosított formája. Valami új, a megszokott helyett, a megszokott ellenében, valamilyen fontos cél érdekében, azt remélve, hogy jobb, eredményesebb lesz. Az IKT alkalmazás, az oktatás-informatika pedagógiai megjelenése sok esetben innovatív folyamat, hiszen rendelkezésre áll valamilyen technika, ami korábban még nem volt és ebből kiindulva gondoljuk azt, hogy a folyamat is hatékonyabb lesz, ha megfelelően használjuk. Az innováció az élet számos területén akadályokba ütközhet, így nem kell meglepődnünk azon, hogy ez így van a pedagógiai fejlesztéseknél is. Az IKT közeli innovációk pedagógiai akadálypályáján jól körvonalazható, hogy milyen akadályokkal kell megküzdeni. Egy-egy tantestületi beszélgetés, fejlesztéshez kapcsolódó értekezlet, vagy bemutató, sokszor a megrendelő által a többiek motiválására szánt provokatív vitaindító előadást követő vita az esetek döntő többségében szinte ugyanazt a forgatókönyvet járja végig. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gátfutás akadályai kiismerhetők, de az is igaz, hogy ezen ismeretek birtokában legfeljebb gyorsabban futhatunk keresztül a pályán, de a kerülőutak egyelőre ismeretlenek.

Tovább a folytatáshoz →

A szorgalmi időszak utolsó napján érdemes visszatekinteni, hogy a félév során rám bízott csoportokkal milyen feladatokat vállaltunk és milyen mások által is látható eredményeket értünk el. Nehéz megkülönböztetni, hogy mi számít kísérletnek, egy fejlesztés alkalmazásának, vagy mi az, amit egyszerűen csak úgy élünk meg, hogy az IKT környezet lehetőségeit kihasználva igyekeztünk hatékonyabbá tenni a kurzust. A félév lendületes indulását az őszi szünet a megszokott módon törte meg, de ennek ellenére az utolsó hetek aktivitására sem lehetett panasz. Az oktatás-informatika kurzusok már évek óta kiléptek a technikai ismeretek megismeréséből, gyakorlásából, illetve az amúgy is biztosan sokkal ügyesebb digitális nemzedéknek szóló, hiábavaló bemutatás mesterségesen táplált ködös korszakából. A kurzusainkat a többség már komolyan veszi, amiről a “Modern eszközök a pedagógiában” tanegységre vonatkozó felmérés imponáló eredményei is meggyőztek minket. Tovább a folytatáshoz →

1 hete, a Kazinczy-esték sorozatában megtartott előadásomra érkezett meg a kiadóból a “Virtuális környezet, virtuális oktatás” című könyvem. A kiadvány a virtualitás témáját, annak elsősorban pedagógiai vonatkozásait igyekszik elméleti modellekkel megalapozni, illetve a téma kutatásában fontos irányokat és eredményeket összegezni. Szerepelnek benne a kutatási projektünk eredményei is és egyféle jövőkép arra vonatkozóan, hogy ezen a tágan értelmezhető területen szerintem hogyan érdemes fejleszteni, illetve milyen kérdésekre lenne érdemes a következő kutatásokban kiemelt figyelmet fordítani. A könyv három nagyobb szerkezeti egységre osztható. Tovább a folytatáshoz →