Biztosak lehetünk abban, hogy a hazai virtualitás kutatásának és fejlesztésének történetében mérföldkőnek számít majd a Budaörsi Önkormányzat és a Virtual Planet Hungary KFT közös projektje. Felületes hírolvasóként rögtön arra gondolhatnánk, hogy valamilyen új technika jött létre és ismét lesz valami, aminek a fejlődését csak nehezen tudjuk majd követni. Szinte látni vélem, ahogy digitális bennszülött és bevándorló riadtan néz egymásra és egyszerre mondják, hogy na ezt azért tényleg nem gondoltuk volna. (Vö. vidékről érkezett szegény ember állatkerti látogatása során rácsodálkozik a zsiráfra – közismert vicc). Nem kell aggódni, új technika nem jött létre, de egy meglévő alkamazása stabilan jelzi, hogy a virtualitás ügye a hype görbén az emelkedő szakaszra lépett.

Kényelmesen fogalmazgattam egy blogbejegyzést az IT Business portálon megjelent hírről és a projekt indokolatlanul szerény visszhangjáról, de mire a végére értem volna, az index  címlapon is megjelent róla egy részletes írás. A “sorban állás” jelensége akár el is szomoríthatná a fejlesztőket, vagy a virtualitás ügyében lelkes kollégákat, hiszen a cím és az írás első része azt sugallja, hogy hiába a technika fejlődése, a lényeg változatlan és legyünk inkább kritikusan pesszimisták. Legyünk. Így legalább nem kell arra az időt vesztegetni, hogy a virtualitás sok más technikához hasonlóan az élet megrontója és a személyesség hiánya most már elkerülhetetlenül az elidegenedéshez vezet. Inkább szomorkodjunk azon, hogy a világ nem változik, mintsem féljünk attól, hogy milyen irányba. Ez a momentum, ami megmutatja, hogy itt bizony trendváltás történik és a közgondolkodás elindult a megszokott úton, a mélységes pesszimizmus helyett most már a reális felhasználás kritikája felé. A következő írás már vélhetően arról fog szólni, hogy miben változott a virtualitás környezete, felhasználása és messzire elmaradnak a csodavárás, vagy a feleslegesség gondolatai. Már nem a virtualitásról, hanem egy jobb virtualitásról írnak majd.

Egyébként pedig láthatjuk, hogy nem a sorbanállás a lényeg. A sorbanállás otthonról persze jobb, mint élőben, ugyanakkor hazai viszonylatban, ebben nem lehetünk ilyen biztosak. Ismert jelenség az adóbevallás határidejének napján az éjfélig, vagy akár még tovább is nyitvatartó posták népszerűsége, pedig lenne időben korábbi 1D vagy akár 2D megoldás is.

A virtualitás kutatására ez a projekt inspiráló hatással lesz. Jó látni, hogy nem csak a mi oktatással összefüggő vizióinkban jelenik meg a 3D környezet, hanem a kutatók szabad világához képest sokkal kötöttebb világban is. Már nem csak a mi játékunk (eddig a bábutologatás volt rá a leginkább kreatív kifejezés), hanem a hétköznapi felhasználására is sor kerül egy oktatáskutatástól távoli helyen. Biztos vagyok benne, hogy leendő kutatók fantáziáját is megmozgatja majd. Ismerek olyan facebook kutatót, aki egyszer már törölte magát az oldalról, mert szerinte felesleges, később pedig a terület kutatója lett. Olyan kutatót is hallottam már, aki azt mondta, hogy a facebookot oktatásra nem lehet felhasználni, mert nem arra készült, majd később az oktatási felhasználását kezdte el kutatni. A vélemények változása a virtualitással kapcsolatban csak jót és csakis a hype görbe felfelé ívelő szakaszát jelentheti.

ösvény, vagy sziklafal? merre van a felfelé vezető út és mikor lépünk rá?

A virtuális környezetek ilyesféle megjelenését én 1-2 évvel későbbre gondoltam volna, a VirtualPlanet és természetesen az Önkormányzat meglepetést okozott. Oktatási vonatkozásban, kb. 2 éve egy bizonyos Önkormányzatnak én is virtuális környezetfejlesztést tanácsoltam összevont iskolai közösségi portál (saját facebook) létrehozása mellett. (Ha bárki hasonlóságot, netalán egybeesést vélne felfedezni a két Önkormányzat között, akkor az csakis a véletlen műve lehet 🙂 ) Utólag azt gondolom, hogy szerencsére akkor nem valósult meg a projekt, mert bizonyosan bukás lett volna. El kellett telnie az időnek, hogy a bunkófonból okostelefon legyen, így türelmesen ki kell várni, hogy egyszercsak néhányan a homlokukra csapnak és azt gondolják, hogy ezt akár az oktatásban is lehetne alkalmazni. Nem kizárólagosan, mint ahogyan budaörsre sem virtuálisan megy majd ezután mindenki, de biztosan lesznek olyanok, akik meglátják benne a lehetőséget. Jó úton jár a virtualitás ügye, readásul ismert úton. Ha fejlesztő lennék, akkor a jelenleginél stabilabban működő mobilalkalmazásokat készítenék, amivel be tudok lépni virtuális környezetbe. Legközelebb már erre lesz szükség, ha éppen egy valós sorban állunk, kezünkben mobiltelefon, akkor miért ne előzhetnénk virtuálisan?