A MoodleMoot konferenciáról való gondolkodásom meghatározó alapja, állandó kiindulási pontja az elnevezés. A “moot” tanácskozó gyűlést jelent. Az erdők pásztorai az „entek” – ezek a hatalmas, bölcs és ősi teremtmények összejönnek, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. Ha erre gondolok, akkor előttem valóban egy erdei tanácskozás jelenik meg, ahol 1-1 rendszer üzemeltetője, menedzsere, vezető fejlesztője, vagy felelős szakértője (bárki aki a rendszert képviseli) megjelenik egy ilyen tanácskozáson és elmondja, hogy nálunk mi történt a legutóbbi tanácskozás óta, a jelenben milyen kérdések és problémák foglalkoztatják és mit gondol a közeli és távoli jövőről. A MoodleMoot 2012 konferencia oldalán többször is elolvastam ugyanazt a rövid magyarázatot, ami egy kérdéssel indul: miért moot? Bennem egy ideje az a kérdés fogalmazódik meg, hogy: miért? Moot? Az alig észrevehető, ám annál fontosabb különbségnek a közös ügyre tekintettel komoly előnyei és komoly hátrányai is megmutatkoznak.
A MoodleMoot konferenciák egy ideje már jóval többet jelentenek, mint a moodle közös ügyének megtárgyalása. A sokféleség motivációja mellett ez lehetőséget ad az aktualitások kiemelésére, ugyanakkor pont ebből adódóan eltereli a fókuszt a moodle rendszerről, ami végülis a találkozó kiindulópontja kellene legyen. Az esettanulmány jellegű bemutatások háttérbe szorulása idén lehetőséget teremtett a tartalomfejlesztés középpontba állítására. Az instruktivitás reneszánszának korszakába léptünk, ahol fel sem merül már a kérdés, hogy LMS vagy LCMS? (Ha a programot nézzük, akkor a lényeget kiemelve a helyes megfogalmazés: “lCms”) Mindez persze nem gond, csak egy olyan jelenség, amire érdemes figyelnünk. Messze vagyunk még attól, hogy a MoodleMoot eLearningMoot legyen, és talán soha nem is érkezik ez ilyen fázisába a program, ellenben az aktualitásokat a fókuszpont keresése közben nagy bizonyossággal találhatjuk meg a tartalomfejlesztésben.
a fókuszpont területi változása egy paradigmatikus irányt körvonalaz
Szerintem az eLearning (nem csak hazai) fejlődéstörténetében lassan szépen kirajzolódik két jól elkülöníthető irány. Az egyik megfogalmazása szerint az eLearning lényege éppen a tartalomfejlesztés kell legyen. Más megközelítésben az eLearning legfontosabb kérdése az online tanulás és ha már tanulás, akkor ott egy ideje az alapkérdés a tevékenység és aktivitás. A tartalom- és irányításközpontúságnak kiváló hátteret ad a moodle, így nem meglepő, hogy ha ennek a pályázatok által is befolyásolt korszakában a kiemelt kérdés egy moodle konferencián pontosan ez. A tartalom- és irányításközpontú pedagógia közismert, hiszen az alapkérdés az, hogy ha van tankönyv (pl. moodle kurzus fejlesztett tartalommal), esetleg munkafüzet (moodle tevékenységmodulok vagy iBook), akkor az osztályteremben (zárt moodle kurzusfelület) mit is kell csinálni az osztálynak (zárt moodle csoport) a tanár (tartalomfejlesztő vagy pedagógus) irányításával. A hazai közoktatás és felsőoktatás jelentős része ezen alapelvek alapján működik, így nincs miért csodálkoznunk. A moodle pedagógia tradicionális és a látványos fejlődése nem az online reformpedagógiák felé építi ki az utat, ugyanakkor fontos, hogy az intraktivitás (lassan ugyan, de biztosan) beférkőzik a tartalom várának falai közé.
tevékenységközpontú eLearning ent fiatalos felső koronája 🙂
Nem a tartalomfejlesztés dominanciájának a hibája, hogy az esettanulmányok háttérbe szorulnak. Alig, vagy egyáltalán nem jelennek meg jó gyakorlatot bemutató oktatók, esetleg tanulási naplójuk alapján sikeres kurzust ismertető hallgatók vagy tanulók. A moodle kutatói is egyre inkább alulreprezentáltak, ami vélhetően nem csak az új konferenciasorozatnak köszönhető (1st Moodle Research Conference), hanem a nyílt oktatás kutatásának erősödése is befolyásolja. A MoodleMoot hazai meghatározó háttere egy olyan online szakmai közösség, aminek a működését (méginkább a működtetését) mindig csodálattal figyelem. A közös ügy ereje általában nem elég ahhoz, hogy a közösség jó és fenntartató legyen. Ezt ékesen bizonyítja számos elinduló és elnéptelenedő facebook csoport, vagy Google kör (kiüresedve inkább Google karika…) Ez a közösség annál is inkább értékes, mert a moodle rejtett tanterve arra nevel, hogy zárt csoportban legyünk saját magunk és ne egymásra, hanem a tartalomra figyeljünk. A hazai moodle közösség dacol a rejtett hatásrendszerrel, ami figyelemreméltó.
A MoodleMoot 2012 konferencián két előadással léptem fel. Egyrészt Kristóf Zsolttal közösen elemeztük a SLOODLE értékelő modulok használatát és igyekeztünk rávilágítani, hogy a moodle erős folyamatszabályozása az ebben éppenséggel nehézségeket produkáló SecondLife virtuális 3D környezetben hogyan válhat egy tanulócsoport hasznára.
Egyéni előadásomban pedig az ELTE PPK moodle alapú eLearning fejlődéstörténetének 10 félévét elemeztem a tevékenységmodulok változásából kiindulva.
Sajnos a kétnapos konferenciának csak egyik napján tudtam jelen lenni, így annál is inkább váratlanul ért, hogy a szervezők egy díjat adtak át nekem a SZIE és az ELTE PPK közötti együttműködés, illetve a közös ügyek előmozdításában végzett tevékenységemért. A díj valód meglepetés volt, amit ezúton is szeretnék megköszönni, illetve az alábbi képen bemutatni:
