Valószínű, hogy már a közeledő nyári Goldenblog 2012 kozmikus előszele, de mintha az elmúlt két hétben az online szaloncsevej minősítettebb részeiben gyakrabban kerülne szóba a blog írása, olvasása és úgy általában a blogkultúra kérdései. Elsőre azt gondolnánk, hogy mivel nyersanyagokban, ásványkincsekben nem csak offline, hanem online is szűkölködünk, csak nálunk bukkan fel a blog kérdése, de szerencsénkre ez nem így van. A blogkultúra a wikipédiához hasonlóan mutatja, hogy hol is tartunk a web1.0 és web 2.0 közötti átmenet (senkinek sem egyforma hosszúságú) útján. Én már majdnem elhittem, hogy a feleslegesen személyes online napló fogalmától sikeresen elrugaszkodtunk, de ma megtudtam, hogy a blog általában pusztába kiáltott szó és szerzője nárcisztikus, akit az önmegvalósítás esetenként jobban érdekel, mint a tevékenysége mögötti pénzügyi modell. Nem is lenne ezzel gond, de ha megnézzük, hogy másol a műveltség és kompetencia határán is képesek végiggondolni a blogírás fogalmát (readásul mindezt egy blogban), akkor el kell ismerünk, hogy nem csak az foci EB-re nem jutunk ki. Tovább a folytatáshoz →

Az elmúlt napokban bárhová is vetettük ki hírhálónkat, mindenhol találkozhattunk egy bizonyos elemzéssel, amely szerint már csak 5-8 éve van hátra a facebooknak. A hangulatkeltő elemzés a tőzsdei eseményekhez is köthető, ugyanakkor a közösségi portálok területén valóban lehetnek érdekes fejlemények. Minden jel szerint nem a Google+ lesz a facebook legyőzője, pedig a híres “facebookgyilkos” rendszertől legalábbis ennyit elvártunk volna. Szerintem a facebookot senki sem fogja legyőzni, de abban egyetértek az elemzővel, hogy érdemben kevesebb, mint egy évtizede lehet hátra. Ilyen méretű közösség nem fog elvándorolni és új rendszert keresni, vagyis nem érdemes hasonló méretekre optimalizált rendszerekben gondolkodni. Én inkább optimista módon abban bízom, hogy a felhasználók meg fogják tanulni, hogy milyen sokféleképpen fel lehet használni az online közösségeket és éppen ezért sok-sok más alternatív megoldást akarnak majd. A szaloncsevejt és a pletykát a tartalmas beszélgetések nem váltják fel (hiszen szükségletekről beszélünk), de online környezetben ezeknek az aránya jelentősen megváltozhat. Tovább a folytatáshoz →

A szervezők megtisztelő felkérésének köszönhetően előadást tarthattam a Báthory Zoltán tiszteletére megrendezett tudományos emlékkonferencián. Komoly dilemma volt a témaválasztás, de végül a didaktikatörténetet választottam és igyekeztem Báthory Zoltán ide sorolható könyveit, mint önálló modellt más modellekkel összehasonlítani. A “differenciális tanításelmélet vázlata” és annak előzménye megkerülhetetlen hatással voltak a hazai didaktikai gondolkodásra. Évtizedeknek kell majd még eltelnie, de bízom benne, hogy a didaktikatörténetben egyszer majd elemzik, hogy a változó szervezeti formák mellett, tanítványok formális és informális hálózatán keresztül hogyan alakította a tanításról, tanulásról és a különbségekről való gondolkodást. Tovább a folytatáshoz →