“A sosem alvó csoport” február 15-én kezdte meg az andragógia MA Információtudomány és média a 21. században kurzus konnektivista módszertannal támogatott hálózati munkában történő teljesítését. A kurzus kezdő dátumát célszerű ehhez a naphoz kötni, amikor az óramegbeszélésen először találkoztam személyesen a csoporttal. A kurzus hivatalos lezárásának a kötelező feladatok utáni napokban megszervezett Pedagógia-Online webináriumot nevezhetjük, amikor meghívott vendégek, szakértők, illetve a KONNEKT csoport képviselői velem együtt közösen beszélgettek a tapasztalatokról, a konnektivista módszertan felsőoktatási lehetőségeiről és korlátairól. A két nap között (beleszámolva a zárónapot) összesen 99 nap telt el.
Számításaim szerint a hálózati munka 2376 órája alatt a csoport facebook közösségi felületén összesen 5876 bejegyzés, komment született, amiben nem számoltam bele a lájkolásokat. A számítási hibák mellett is megállapíthatjuk, hogy kb. 2,5 bejegyzés, komment jutott “a soha nem alvó csoport” minden egyes munkaórájára, ami a tartalomtól (csak a nyilván semmit sem mutató statisztika pillanatnyi hangulatáért) eltekintve szép eredmény. A 2906 tweet, amit az #andm127, egy ideje már pihengetni látszó hastegjével hozott össze a csoport szintén tanulságos adat. A csoport teljesítménye, illetve az egyes szereplőt teljesítmény figyelemreméltó, minden korábbi várakozásomat felülmúlta.
A kurzus szakmai részleteiről születnek majd publikációk, előadások, illetve sokmindent elmondtunk már a webináriumban és természetesen akár a nem csoporttagok számára is szabadon elérhető minden tartalom és kommunikáció, ami a hálózati munka során született. Ebből kiindulva a blogbejegyzés legfeljebb néhány személyes visszaemlékezésre, érdekes pillanatra lesz elegendő.
Fontos mozzanat volt, amikor:
- a csoport egy tagja elkezdett az online előadás alatt, mindenkivel megosztott, közös jegyzetet írni, pedig ez nem is szerepelt a feladatok között,
- hallgatói podcast készült a uStream producer használatáról a csoport számára,
- először sikerült összekapcsolni a KAZY 405 valós teret és az ELTE PPK Virtuális Oktatási Környezetet, ami egy másik oktatási kísérlet része volt, de ennek a kurzusnak az egyik előadásán történt meg velünk,
- a csoport néhány tagja 12 hét kifejezetten eredményes és komoly közös munkája után a webinárium előtt személyesen is megismerkedett egymással, ezzel párhuzamosan online egymást segítve próbálták kitalálni, hogy kiket is láthatnak az élő webináriumon,
- vendégelőadók érkeztek, nem andragógus hallgatók is aktívak voltak a csoportban,
- előadást tartottam úgy, hogy valós környezetben ment a prezentáció, kezeltem a virtuális környezetben az avataromat, egyszerre két helyen lapoztam a prezentációt, néztem a twitteren érkező kérdéseket és igyekeztem válaszolni is,
- a webináriumok és a hálózati munka ellenére is kiváló hangulatban teltek a szombati konzultációk (nem csak én voltam a teremben),
- hallgatói kiselőadásokat hallgattam online, vagy néha élő közvetítésben,
- eredményes lett a kurzus és a hálózati munka, annak ellenére, hogy a facilitátor ügyét nem tudtuk érdemben megoldani,
- facebook profilfényképek alapján felismertem az előadás alatt csendben figyelő hallgatókat és beszélgetés nélkül is sokat tudtam már róluk,
- meglepetésként ért, hogy az év tanára lettem az I. évfolyam levelező tagozat szavazatai alapján,
- a közös munka ideje alatt nem volt olyan nap, amikor ne történt volna valami.
A kurzus meggyőzött arról, hogy a konnektivista módszertannal minden elméleti ellentmondás ellenére érdemes tovább dolgoznunk. A 2012. őszi félévre is vannak terveink, de 2013. tavaszi félévében az andragógia MA szakos hallgatóknak ismét lesz konnektivista kurzus. Nagyon bízom benne, hogy a mostani csoport tagjai is bekapcsolódnak a közös munkába. Annál is inkább, mert kivételesen nem az Információtudomány, hanem a Távoktatás és eLearning kurzus lesz a kiválasztott tárgy a hálózati munkára.