Nem is olyan régen, egy közeli, nagyon is közeli online galaxisban…

Nehéz idők járnak a fórumozókra. Habár a trollokat nevetgéléssel elkergették, a destruktív erők kiűzték őket titkos facebook csoportjukból és végigüldözték őket a digitális Galaxis-on. A rettegett kötekedő trollcsapat elől menekülve a konstruktív interakcióért küzdők maroknyi csapata, moderátorok és inspirátorok vezetésével új, titkos bázist létesített egy távoli fórumon. A gonoszul félreérthető online kommunikáció buzdítására távkutaszok ezrei rajzottak ki az online térbe, hogy az ifjú web2 felhasználók nyomára leljenek…

A troll egy közismert létforma az online galaxisban. Érzelemvezérelt trollokkal gyakran találkozhatunk hazai fórumokban, de kivételesen nem erről a típusról szeretnék írni. Fontos leírás lenne ez is, hiszen vannak olyan felhasználók, akik online környezetben ártanak, rombolnak, ellehetetlenítenek, leggyakrabban olyan helyeken, ahol bárki jót tehetne, de lehetőség van bárkinek rosszat is tenni. Az érzelemvezérelt troll könnyen felismerhető, gyakorlott fórumozók már megtanultak védekezni ellene: felhívják rá a többiek figyelmét és egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

A kognitív troll ennél sokkal ravaszabb. Álarcban közlekedik, amely egy konstruktív, precíz, alapos, a fáradozásait áldozatként bemutatni nem sajnáló online létforma alapján lett megfestve. Ő csakis jót akar, sugallja álarcával.Kifejlődésének lehetőséget biztosít, hogy az online kommunikáció sokkal inkább félreérthető, mint az offline kommunikáció. Egyrészt nincs, vagy alig van metakommunikáció, ami nem rossz vagy nem jó, hanem a félreértések melegágya. Még a tapasztalt online felhasználók is könnyen csapdába esnek, hiszen idejüknek (egyelőre) még a nagyobbik részét offline töltötték el és így a kommunikációs reflexeik ebből kiindulva működnek. A félreértéseket a konstruktív ember a közös tudással, pozitív narratívák előtérbe helyezésével és sokminden mással (például jóindulattal) kompenzálja, így a legtöbb esetben az online kommunikáció a félreérthetőség csökkentésével nagyon is jól működtethető. (Gondoljunk csak bele, hogy ha kapunk egy közeli ismerőstől egy félreérthetetlenül durva levelet, akkor elhisszük, hogy ő írta, vagy eszünkbe jut, hogy ezt más írta, valamilyen email küldési trükkel és rossz szándékkal? Ha az ismerős közeli, akkor az utóbbi lesz a magyarázat). A kognitív troll ezeket a félreértéseket ellensúlyozó lehetőségeket egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Nemhogy ellensúlyozná a félreértést, hanem körbejárja, kialakítja, kiépíti, felvázolja és ebből a nézőpontból kezdi el a többiekkel az interakciót. Ha számonkérik, akkor egyszerűen az álarcára mutat, amellyel jelzi, hogy ő csakis jót akarhat. Játszmájának a lényege, hogy a félreérthető online kommunikáció féleértéseiből sok baja lehet mindenkinek, ezért jobb ha előzetesen rávilágít ezekre és megmenti egymástól az interakció szereplőit (akik ezt egyáltalán nem is igénylik és vidáman kompenzálják az online félreérthetőséget, vagyis köszönik, de elvannak a kéretlen segítség nélkül).

Ez a kognitív trollkodás offline környezetben is előfordul, de ott már mindenki megtanulta kezelni. A csoport egyszerűen összenéz és nem vesz róla tudomást, nem adnak neki szót, nem figyelnek rá (nem adnak neki metakommunikációs teret) és így hamar stratégiát kell váltania. Az online kommunikáció félreérthetősége mellett ugyanolyan fontos sajátosság a kommunikációs kényszer. Nehezen viseljük el, hogy ha ott van egy megválaszolatlan fórumüzenet, amiben éppen nekünk személyeskednek, szándékosan átlátszó csomagolásban nyújtják át a kiindulópontot egy online játszmához. A válaszadási kényszerünk belevisz minket a játszmába és válaszolunk. Óvatosabb felhasználó persze elgondolkodik ilyenkor, de utána mégis válaszol, hiszen a digitális lábnyomok másoknak is megmutatják majd sok idő múlva is, hogy nem válaszoltunk és akkor már lehet nem is leszünk azon a felületen, hogy megmagyarázzuk, hogy miért siettünk el trollmentes mezőkre. Offline helyzetben a kognitív trollnak nincs sok esélye belesodorni minket a játszmába, hiszen az offline pillanat múlandó és (sajnos) egy térrészben kevéssel később már senki sem fogja látni és hallani, hogy milyen beszélgetés, vagy milyen kommunikáció szakadt ott félbe (mondjuk évekkel ezelőtt). A falak látták, de nem beszélnek. Az online rendszerek látják és árulkodnak. Ezért nehéz ellenállni, pedig óvatos ember érzi, hogy bizony játszmába kényszerítik.

A kognitív troll játszmájában nem nyerhetünk. Addig leszünk áldozatok, amíg ki nem lépünk, vagy amíg meg nem unja. Kegyetlenségét táplálja az online kommunikáció másik hiányossága: nem látja áldozata érzelmi reakcióit, csak a válaszait. A hatásvadász fordulatok, válaszkikényszerítő célzások hatása többszörösen negatív. A legnagyobb gond, hogy a résztvevők figyelmét eltereli a konkrét tartalomról. Ha az áldozatnak még lenne is szándéka, hogy az interakció tartalmával foglalkozzon, ereje már nem sok marad hozzá. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a tevékenység demoralizál és másoknál is szorongást alakít ki. A játszmán kívüliek riadtan szemlélik az eseményeket, esetleg társuk megsegítésére sietnek (feleslegesen) és ők is könnyen csapdába eshetnek. Ne legyünk túl optimisták a kognitív trollnak hamar akadnak követői, tanítványai is. A külső szemlélők is gyakran elfelejtik a tényleges tartalmat és ha a küzdelem éppen rájuk fókuszál, akkor a szorongás miatti feszültségből adódóan túlreagálják a kognitív troll támadását.

A kognitív troll félelmetes, ám annál könnyebben megelőzhető, vagy elűzhető. Egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni és nem szabad neki válaszolni. Ha a válaszadási hajlandóságunk a nyílt fórum miatt magas, akkor utaljunk rá, hogy trollkodás van és emiatt nem reagálunk. A kognitív troll az erejét az online kommunikáció félreértéseiből nyeri. Ha ezeken mi jóindulatúan és jóízűen nevetünk, akkor nemcsak a hangulat lesz jobb, hanem a kognitív troll ereje is kevesebb.

UI: “A digitális erő sötét oldala” sorozatban szereplő jellemek és leírásuk “természetesen a képzelet szüleményei”, a valóságban nem léteztek soha. Ha bárki bármilyen hasonlóságot vél felfedezni bárkivel vagy bármivel kapcsolatban, akkor az csak a véletlen műve lehet és következtetései csak saját felelősségére fogalmazhatók meg. A kognitív troll jelenség nem újkeletű. 1993-ban a HIX levelezőlistákkal kezdtem ismerkedésemet az online közösségi élettel, amely számos pozitív és számos negatív jelenséggel is szolgált az eltelt 19 év alatt…