A digitális nemzedék kérdésköre a pedagógia és pszichológia területén önálló éltre kelt és egy formálódó tudománytérképen ma már megkerülhetetlen. Nemrég hallottam, hogy az eLearning nem tudomány, mert nincsenek tudományos eredménye és még csak magyarul sem adtak neki nevet. Az Oktatás-Informatika folyóirat indulásakor gondolkodtam ezen utoljára. Sokféleképpen nevezhetjük, talán az angol kifejezés valóban nem szerencsés. A didaktikai alapkérdésekhez hasonló logikai aprólékossággal nehéz lenne összegyűjteni, hogy milyen kategóriafogalmak határolják ezt a területet. Ha fogalmakat nem is tudunk kiválasztani, de olyan alapkérdéseket meg tudunk fogalmazni, amelyek biztosan az egyik ide vezető utat jelentik még talán egy évtized múlva is. Ilyen alapkérdés a digitális nemzedékről való gondolkodás is.
a konferencia plenáris előadásai felvételről
A digitális nemzedékről rendezett konferencia egyértelműen jelzi, hogy sikeresen megtaláltuk az egyik alapkérdést, a generációk közötti különbségek elemzését az internet, számítógép, média, információ, hálózatok függvényében. A konferencia célja lehetett volna saját maga felszámolása, vagyis a nemzedékelmélet megdöntése. A konferencia célja lehetett volna a nemzedékelmélet élesebb határvonalakkal ellátott kidolgozása is, vagyis a különbségek keresésében, megtalálásában és leírásában való jeleskedés. Mindezek helyett a konferencia mentes maradt a szélsőségektől és egészen egyszerűen azzal foglalkozott, hogy vannak fiatalabbak, akik most is, mint máskor is, egy kicsit mások és szeretnénk megtudni, hogy miben, mennyire, miért mások, illetve mit tudunk ezzel kezdeni és mindez hogyan befolyásolja a saját magunkról való gondolkodást is. Az igen kiváló konferencia címe a digitális nemzedék volt, de ennek a területnek a művelése a legtöbb esetben legalább annyira szól az ide nem sorolható felnőttekről, idősebbekről is. Ez alól még ez a konferencia sem volt kivétel, igaz nagyon nagy léptékben tisztul a kép és a digitális nemzedékről való gondolkodás már inkább a megismerésre és nem a generációk közötti különbségek kihangsúlyozására koncentrál. A generációs különbözőségek leírása helyett most már ideje lenne a gyerekekre figyelni és egy modern gyermektanulmányozási mozgalmat indítani annak megismerésére, hogy mit történik velük, amikor a elérkezik a digitális eszközhasználat és digitális hétköznapok időszaka az életükben.
offline jegyzetelők a konferencián, az első sorban
A digitális nemzedék konferencia, akár az összes hasonló eLearning, oktatás-informatika témában rendezett konferencia nem csak témájában, hanem a róla való gondolkodás műfajában is igencsak összetett. Ez a terület érdekli a pedagógust, a szülőt, a pedagógus foglalkozású szülőt, a kutatót, a fejlesztőt, vagyis szinte bárkit, aki érintett valahogy az oktatás világában. Ezt az együttgondolkodást nem szabad elhagyni a tiszta műfajú rendezvények érdekében. A rendezvény tartalmának és jellegének is jót tett, hogy a tartalom és a szervezeti forma kitalálói is sok helyről érkeztek és együttműködtek a közös cél érdekében. Nem lenne szerencsés, hogy ha a program szerint reflektálnék az elhangzottakra, ezért inkább csak emlékképeket idézek fel és a benyomásaimat jelzem egy-egy esettel kapcsolatban.
Megmaradt bennem az átélés és a megosztás dilemmája. Mi a fontos? Ha nézek valamit, akkor azt tapasztaljam meg, vagy osszam meg? Érezzem át a pillanat minden befogadható apró rezdülését, vagy törekedjek arra, hogy kép, hang, koordináta segítségével megosszam másokkal? Mit is osztunk meg ilyenkor? Például az élmény tartalmát, vagy azt, hogy nekem valamivel kapcsolatban pozitív élményem volt? Nyilván nem lehet cél az élmény közvetítése, mert ahhoz jelen kell lenni, vagyis leginkább azt osztom meg másokkal, hogy nekem élményem volt és mellékesen odaillesztem ennek a tárgyát, alanyát, stb. Az átélés – megosztás egyensúlya valóban kényes kérdés, igaz a megosztásra építve sokkal több további társas élményem lehet, amikor a megosztott tartalmakról tudok közvetlenül beszélni.
a hideget nem lehet online megosztani, de a “fázós várakozást éreztem” érzésről lehet másokat is értesíteni, mégpedig azonnal
Remek példa volt a Titanic a tanárszerep változásával, vagy inkább a helyzet változatlanságával kapcsolatban. Valóban nem vág neki az ember egy csónakkal a hideg és sötét víznek, ha a hajón meleg van és világosság és egyébként is azt gondoljuk, hogy nem tud elsüllyedni. Ez a példa nem csak a közoktatásra igaz, hanem általában az intézményesített oktatás és az ezen kívüli oktatás viszonyára is. Az internet, mint információszerzési lehetőség komoly konkurencia bármely iskolával szemben. A stabil, keretek közé zárt és mérhetően nem mindig eredményes tanulási folyamat olyan biztonságot ad, hogy valóban nem tűnik praktikusnak teret engedni az “információs kalandozásoknak”.
nincs királyi út, sem a matematikában, sem a digitális lábnyomaink számára
Az online anonimitással kapcsolatos kutatási eredmények alapján rácsodálkozhattunk az emberi természetre, amelyik kedveli az anonimitást, ha magára gondol, de fél tőle, hogy ha másnak jutott ez a kiváltság. Érdekes lenne mindezt nemzetek közötti különbségek szerint is vizsgálni, szerintem lennének különbségek. Az online anonimitás vélhetően korcsoportonként is igen eltérő képet mutat. A függőség szekcióban hasonló kétoldalú értékítéletek születtek szépen csendben a függőséggel kapcsolatban. Azok a személyek, akik nem számítanak internet, vagy számítógépes játékfüggőnek sokszor mintha morális előnyben lennének és szerintük jogosan bírálhatják a magán uralkodni nem tudókat. A függőségről való gondolkodás riasztóan egysíkú. A könyvfüggőket ugyanaz jellemezheti, mint az internetfüggőket, de az előbbieket ritkán merjük (akarjuk) elítélni.
A konferencia visszatérő vendége volt a wikipédia is. Ha szeretnénk valakink megismerni a web 2.0 attitűdjét, akkor beszélgessünk vele a wikipédiáról. Rögtön látni fogjuk, hogy az internet számára forrás, vagy kooperatív tér. A közös tudásalkotás folyamata a lényeg, vagy saját maga megmutatása ebben a folyamatban, stb. Mutasd meg a blogodat és megmondom ki vagy mellé felvehetjük azt a kijelentést is, hogy beszélj a wikipédiához fűződő kapcsolatodról és megmondom ki vagy!