Órák kérdése és kezdetét veszi a IV. Oktatás-Informatikai Konferencia. Ez egy olyan esemény, amiről többféleképpen is írnom lehetne (kellene). Az utólagos szakmai összegzés és tapasztalatok leírása egyoldalú lenne. A program alapján minden szekciót megkedveltem, nehéz lesz választani. A szervezés egyik legérdekesebb része, amikor az elfogadott szakmai anyagokból ki kell rajzolni egy térképet, ami a kérések és korlátok logisztikája által formálódik vissza nem fordítható eseménysorozattá.

Az ELTE Pedagogikum Központ, illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar támogatásával 2009-ben szerveztük meg az első rendezvényt. Az Oktatás-Informatika folyóirat mellett ez volt a másik olyan projekt, amivel szerettük volna, hogy ha a pedagógia és a pszichológia, illetve a határterületeik stabilizálják a helyüket az erősen és folyamatosan formálódó IKT, eLearning területen. Elnézve a konferenciakiadvány tartalmát, az előadások témáit, azt hiszem ez a cél teljesült és bízom benne, hogy később is teljesíteni tudjuk. A kialakult szokások szakaszában érdemes megnéznünk az idén 250 oldalasra sikerült konferenciakiadvány tartalmát:

A konferencia az első alkalommal egy kísérlet, merész próbálkozás. Második alkalommal öröm, mert akkor már körvonalazódik a folytatás, reményteli a várakozás, hogy nem egy fellángolás, hanem tartós elkötelezettség lehet belőle. A harmadik alkalommal már irányról beszélhetünk, a negyedik alkalommal pedig ráébredünk, hogy vannak kialakult szokások és ez a bizonyosság jó érzés. Az ötödik alkalom lesz, amikor a konferenciának már lesz története is. Anekdotákkal, visszaemlékezéssel, lapozható fényképalbummal. Az ötödik alkalommal már szabad lesz visszafelé is nézni, most még csak fél szemmel illik ilyet tenni, hogy lehetőleg ne vegye észre senki.

Be kell vallanunk, hogy a szervezések közül az eddig legpesszimistább forgatókönyv szerint vágtunk neki ennek a rendezvénynek. Erre gondolva még nagyobb az öröm, hogy végül a várakozásokhoz képest is jó irányba tartanak az események. A konferenciának van hova és van miben fejlődnie, de nagyon bízom benne, hogy ezt mindig is így fogjuk gondolni. Ötletek és tervek vannak, bízunk benne, hogy minden közelgő nehézség ellenére lesz ötödik is.