A tudáselemek almafáján rendszeres lesz-e majdan a szüret?

Az Apple az oktatás területén a napokban egy jelentőset lépett előre azzal, hogy az oktatási tartalom előállításának munkáját és az így keletkezett minőségi tartalmakat felhasználói közelségbe engedte. Ezt az eseményt és várható hatásait, esélyeit igyekszem körbejárni ebben a bejegyzésben. Előre kell jeleznem, hogy az Apple kultúra elégedett használója vagyok és egyébként is elfogult leszek egy kicsit, természetesen pozitív irányba. (Elfogultságomra mentség, hogy hivatalosan, ám nagyrészt passzív állományban magam is ADE szakértő vagyok. Az elfogultságnak ez nem előzménye, hanem éppenséggel a következménye.)

Az oktatási terület előrelépésének három oszlopa, az iPad és iPhone készüléken frissülő iBooks alkalmazás, az önállóan is megjelenített iTunesU program, illetve az iBooks Author digitális tartalomszerkesztő program. Az iBooks megtekintő program változásai látszólag nem jelentősek, valójában pedig alkalmassá teszi a készülékeket arra, hogy interaktív, 3D elemeket, egyéb extrákat is tartalmazó tananyagokat legyenek képesek megjeleníteni. Egy stabil és a működtetés helyett a tartalomra fókuszáló technológiában azt jelenti, hogy valamit végre meg lehet csinálni várhatóan gond nélkül, ami szinte természetes és erre külön figyelmet nem is fordítunk, pedig lehetne.

Az iTunesU külön program a felsőoktatási intézmények, illetve oktatási intézmények tartalomszolgáltatásának minőségi gyűjtőhelye lett. Jelentős változás, hogy ez most már külön program, ami szerencsés módon együtt járt a tartalomszolgáltatás egyidejű fellendülésével is (erre akadnak szép példák…) Korábban is lelkes iTunesU felhasználó voltam, már évekkel ezelőtt vártam, hogy hazai intézmények is megjelennek a rendszerben, de akkor még a tartalommegosztás alapelveiről folyt a vita jelentős része. Ez a diskurzus még mindig tart, a különbség annyi, hogy most már nem lehet azt gondolni, hogy ezt úgysem lehet, úgysem érdemes, stb. hiszen a jó példák komoly érvek. Régebben is lehetett jó podcasteket találni az iTunesU rendszerben és volt egy szakasz, amikor én magam is próbálkoztam, de a lelkesedésem elfáradt, ahogyan mások is egyre kevésbé frissítették a tartalmat. Ha már volt egy mozgókép, akkor a kevésbé elegáns ám könnyebben és gyorsabban hozzáférhető youtube, vagy számomra az élő adást is támogató ustream lett az alternatíva. Csaknem el is felejtettem, hogy létezik még ez a kommunikációs gyűjtőpont, így az időzítés remekre sikeredett.

A legkomolyabb fejlesztés egyértelműen az iBooks Author, aminek a segítségével saját magunk is könnyedén szerkeszthetünk már meglévő digitális tartalmakból, vagy készíthetünk saját magunk által előállított tartalmakból és interaktív elemekből álló eTankönyvet. Nehéz megtalálni a kifejezést, mert ez a formátum mintha többet adna egy eBooknál, de az interaktivitás egyelőre még eltakarja a tankönyvi módszertan vélt eredményeit. A program a GarageBand logikájára épít, vagyis a felhasználónak egy amatőr szintet messze meghaladó alkalmazást és könnyű működtetést ad a kezébe, hogy a tartalomfejlesztésre tudjon koncentrálni. Az Apple részéről ez a lépés nagyon jó, hiszen valljuk meg, hogy vélhetően többen vannak, akik szívesen szerkesztenek interaktív eTananyag (akár ez a munkájuk, akár a tanáruktól kapott feladatuk), mint ahányan amúgy nagyon is tiszteletreméltó kezdő zenészként, vagy zenekarként “egy garázsban próbálnak”.

a kép az iBooks Author program nyitóablaka alapján készült

Az iBooks Author a szokásos Apple minőség, amit az első pillanattól kezdve élvezet használni. Az ember tartalomszerkesztő vágya felkorbácsolódik és máris nekilátna még gyorsan egy interaktív tankönyv összeállításának, pusztán csak azért, hogy öncélú lelkesedében élvezze a program kipróbálását 🙂 A GarageBand alkalmazáshoz hasonlóan itt is minden megvan ahhoz, hogy elkészüljön a mű és pár kattintás után megosszuk a világgal, vagyis pontosabban a világ iPadet használó részével. Az iWork és iLife programok ebben nagyon jók, hogy érdemi segítséget adnak ahhoz, hogy egymagunk, esetleg másokkal együttműködve a kezdetektől akár a világpiacig el tudjunk jutni. A teljes munkaidőt és szabadidőt is le lehetne tölteni ezekkel a programokkal. Ebben a családban tökéletes új tag az iBooks Author. Egy profi tartalomfejlesztő valószínűleg már 5 perc után találna olyat, ami neki rendszeresen kell, de a program nem tudja. A nem profi pedig fog sok olyan lehetőséget találni, amire nem is mert volna gondolni, hogy pár kattintással képes lesz megcsinálni és tényleg működik. Az egyensúly el lett találva most is.

a kép az iBooks Author program használata közben készült

Barátságtalan lépés, hogy a program nem engedi megnézni az elkészült munkát, vagyis engedi, de csak ha iPadre exportálva akarjuk megnyitni. Ez egyértelműen eszközvásárlásra ösztönöz, ami természetesen érthető, de talán ez egy kicsit túl direkt. Nyilván egy iPadre fejlesztett anyag a legszebb egy iPad kijelzőn lesz, de igazán elférhetett volna a csomagban egy előnézet program. A rövid ismerkedés alatt kétszer is eszembe jutott, hogy mégiscsak kellene egy iPadet vásárolnom (eddig nem vettem és nincs is tervezve), így valójában a megtekintőnek ezt a hiányát korlátként élem meg. Kárpótlás, hogy szép minőségben lehet PDF exportot készíteni, de hát ott eléggé elveszik az interaktív varázslatok egy jelentős része.

A program iránt érzett lelkesedésemre utal, hogy gyorsan kiraktam a dockba (windowsnál ez a START menühöz hasonlítható) mégpedig a szintén nagyon jó és sok tartalmat kezelni képes Evernote és az eBook konvertáló Calibre közé, hogy az új programnak a nagy múltra és tapasztalatra visszatekintő közeli munkatársai között megnövekedhessen az önbizalma 🙂

a kép az iBooks Author program használata közben készült

A lelkesedés első órái után be kellett látnom, hogy ami nagy lépés előre az önálló interaktív tartalomfejlesztésben, az relatíve nagy lépés hátra a tevékenységközpontú szemléletben. Ne feledjük, hogy mindez “csak” az oktatási tartalom motiváló, ízléses megjelenítése, de a tanulni vágyó cselekedeteire már bizonytalan lesz a hatás. Nem az Apple hibája lesz, hogy kevés tananyag készül majd az új programmal, hanem a felhasználói kultúra nem fordult még át abba az irányba, hogy a tartalmat nem csak letölteni, hanem elkészíteni és feltölteni is lehet. Az Appletől ne is várjuk, hogy az egyébként külön elemzésre érdemes oktatási koncepciót is bemutató videó alapján továbblép az oktatási tartalomnál. Ha optimisták vagyunk, akkor ez lehet az első lépés, de ha elbízzuk magunkat, akkor már egy új LMS kultúra körvonalait látjuk magunk előtt, amit azért komoly túlzás lenne állítani. Az oktatási tartalomkezelésben nagy lépéséről van szó, de a tanulásmenedzsment ennek sajnos nem természetes és önmagától kialakuló következménye. 

További tanulság, hogy az Apple MAC termékek és szolgáltatások elleni érvek súlypontja a kompatibilitási gondot tévképzetéről át fog kerülni az eszközfüggőség területére. Ez már nem formátum és plattform, vagy operációs rendszer csatája, hanem egy komplex szolgáltatás és eszközcsomag (egyáltalán nem olcsó, ám minőséget garantáló) előretörése. Nem kell holnaptól elfelejtenünk a videótórium egyre bővülő kínálatát, ami szintén kínál(hat)ja, akár az iTunesU-hoz hasonló oktatási tartalmat is. Ellenben fokozódik a nyomás, hogy a hazai egyetemek is lépjenek előre a tartalommegosztás területén és például megjelenjenek előadások, egyéb felvételek. Nemsokára kezdődik az új félév. Ha az újévi fogadalmak között nem is szerepelt az online tartalommegosztás, attól még az új félévben lehet változtatni ezen a szokáson egy valóban működő bloggal, órafelvételeket bemutató podcast csatornával. Ugye nem csak szöveg alapon működik az információs és tudás alapú társadalom?!

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória