Az RSS nevű hálóval halásztam a világhálón a 2011-ben tanuláshoz fontosnak és szükségesnek ítélt 100 legfontosabb eszköz listáját. A felmérés eredménye 531 tanuláshoz értő válaszadó válaszai alapján készült és a bejegyzés szerint sorban ez már az 5. ilyen vizsgálat volt. (A lista megfelelő alapot ad majd az elkövetkező tanév fogalmi zárt helyi dolgozataihoz is…)

Legelőször is elfelejteném a módszertani kiskapukat, amelyek szerint vagy gond van a méréssel és nem is hiteles az egész, vagy ez egy kiemelten fontos mérés és ebből kell kiindulnia minden további gondolatmenetnek. Minden ilyen vizsgálat mutat valamit, az értelmezési tartomány a mérés egyszerű körülményei mutatják meg nekünk. Ez a lista utal arra, hogy a tanuláshoz értők mit és hogyan gondolnak IKT támogatott tanulásnak. Bizonyosan utal arra is, hogy milyen eszközöket használnak, vagy tartanak jónak. Ha alaposabban elgondolkodnánk rajta, akkor alkalmas lehet arra is, hogy tükröt tartson a hazai helyzet elé és kiindulási alapja legyen egy összehasonlításnak. Ha valaki kedvet kap és megismétli mindezt hazai közegben, akkor kérjük linkelje majd ide az eredményt (cserébe az ötletért).

Nagyon meglepő a twitter első helyezése. Nálam és amennyire követni tudom a környezetem szokásait, másoknál is visszaszorulóban van ez az eszköz. Tanulást támogató használatára vannak ugyan módszertani elképzelések is, illetve a konnektivista kurzusok egyik fontos eszköze, de meglepő, hogy vezeti a listát. Engem szintén meglep a YouTube dobogós helyezése, habár saját magát bennszülöttnek álcázó bevándorlóként akár kérhetném is a felmentésem a domináns mozgóképhasználat alól. Örömmel látom a skype előkelő helyét, igaz szívesebben látnám eggyel előrébb, de így is figyelemreméltó, hogy az élőbeszéd és a vizuális kapcsolat komoly szerepet kap. Remélem az előző évhez képest javuló tendencia folytatódik majd. A prezi 7. helye egyértelmű hazai siker és már nem vagyok meglepve, hogy a moodle “csak” a 8. helyen áll. Szívünknek kedves LCMS rendszerünk (még) előrébb van, mint a népszerű közösségi oldalak, de szerintem ez a helyzet szépen lassan (2 éven belül) megváltozik majd. Ennek a víziómnak élesen ellentmond, hogy éppen 2 helyet javított az előző évhez képest. A lineáris prezentálás technikája (slideshare) és a prezi közelsége mutatja, hogy sokan még úgy érzik, hogy nem tudnák a nemlineáris szerkesztést jó kihasználni. Az EduGloster az első a listán, amit nem ismerek és nem használok, de első ránézésre sok fantázia van benne.

Első látásra a 11. helyen álló wikipédia már lecsúszottnak tűnik, de ne feledjük, hogy a 100-as listán ez még mindig az élmezőny. Számomra ez is meglepetés, bárcsak így lenne ez hazai viszonylatban is! A Google szolgáltatások helyezése nem meglepő, de örülök az Evernote alkalmazásnak, amit én is nagyon szívesen használok még évek óta (az előző évhez képest még előrébb is lépett). Eddig a Jing is ismeretlen volt számomra, de első böngészésre nem véletlen, hogy ide került előre. Biztosan nem én vagyok az egyetlen, akinek az Edmodoról elsőre az iskolásított facebook jelző ugrik be, talán a kék szín sem véletlen. Pozitív meglepetés a Google+ mint a legjobban kezdő új alkalmazás. Ha Ken Robinson nem lép fel, akkor talán jobban kedvelném a TED talks anyagait is. A 30. helyezés miatt így kialakult ellenérzést azzal magyarázom, hogy jobb lenne, a tanulást is jobban segítené, ha ez inkább olyan web 2.0 youtube jellegű és nem egyszerű forrás lenne.

A legnagyobb szomorúság persze a Second Life 100-as listából való kikerülése. Meglepve nem vagyok, hiszen a jelenség egyszerű. Minden eszközben meg lehet látni a tanulás támogatásának lehetőségét, van ahol első látásra sokkal jobban. A lehetőség meglátása nem elég, kiépíteni, megfelelő módszertannal támogatni már sokkal nehezebb. Minél komolyabb a “lehetőség első látásra”, annál könnyebben felejtjük el, hogy ezért meg kell dolgozni. Ilyenkor azt várjuk, hogy a tanulásra való alkalmazhatóság evidenciája másoknál is megjelenik, sőt, a leendő tanulók és tanárok is így látják, miközben ez egyáltalán nincs így. A twitter talán a legegyszerűbb alkalmazás, mindenesetre sokkal egyszerűbb, mint a Second Life. Ez biztosan közrejátszik abban, hogy a tanulók és tanárok kreatívabban és könnyebben használják tanulásra. Pozíciókat veszített a facebook is, ahol a lehetőséget árnyékolja, hogy bizony nem erre találták ki. A visszalépés ellen hat, hogy egyre többen jelen vannak és ez egy olyan előny, amit érdemes lenne kihasználni. Azt hiszem megfelelő oktatásmódszertan és tanulásmódszertan kérdése, hogy a kevésbé egyértelmű alkalmazások is versenyben maradhassanak (és segítsék a tanulást).