Információs és kommunikációs újratervezés

Több különböző kiindulási pontról is nekirugaszkodhatnánk. Az év vége könnyen az áttekintések időszaka lehet, különösen ha valaki év közben nem tud, vagy nem akar ilyesmivel foglalkozni. (Tanárok esetében az év vége többértelmű kifejezés.) Kiindulási pont lehet az információs túlcsordulás, a vizuális ingerek mértéktelen fogyasztása és az ezzel járó tünetek. Ha ezt fronthatással magyarázzuk, akkor éppannyira vagyunk a közhelyek ketrecének harcosai, mintha az információs társadalom létező vagy nem létező hatásairól elmélkednénk. Külön szolgáltatás lehetne az információmenedzsment, ahol szakértők jó pénzért tanácsot adnak valakinek, hogy kit, mit és hogyan engedjen az idegrendszere közelébe.

Informálódni, informálni és kommunikálni jóval több lehetőség létezik, mint amit ki tudnánk használni és ezek áttekintése is komoly feladat lenne. Erre általában kevesen vállalkoznak, de a hálózathoz kisebb-nagyobb mértékben csatlakozók nem kerülhetik el, hogy szembenézzenek szokásaikkal. Ez túlmutat azon, hogy az emailhasználatot kárhoztatjuk, igaz az is része kell legyen.

  • Blog. Módosítottam a blog sablont, így ugyan még nem látszik, de lehetőség lesz videó és audio bejegyzések, illetve képek közlésére. Kis barkácsolással már majdnem tumblr lenne belőle, vagy akár utolérhetném a facebook médialehetőségeit. A facebook kísértése itt is megjelenik, hiszen a jegyzetek hatékony blogolást biztosítanának, amire akadnak szép példák is. A médiakörnyezet adott, az interakció menedzselése is könnyű és nem kellene integrálni a blogmotorral, vagy oldalt létrehozni neki. Ugyanakkor a blog, saját domain alatt mégiscsak személyesebb. Az eddigi bejegyzéseim hosszúak, lehetnének rövidebbek és kevésbé átgondoltak is. A műfaj általában a téma és nem a gondolat, ötlet, impulzus, ami egyszerűsítené és gyakoribbá, esetleg interaktívabbá is tenné bejegyzéseket.
  • Wikipédia. A tervek szerint itt fokozom aktivitásomat, az általunk menedzselt rendszerben és természetesen a wikipedia.hu portálon is. Ez eddig háttérbe szorult, pedig hasznos és fontos. Akár újévi fogadalom is lehetne, ha már új év lenne.
  • Videó és podcast. Az előadásaim eddig ustream közvetítésben jelentek meg, ami a felbontások egyeztetésén túl egész jó lenne, de a slideshare hang is esélyes lehet, annál is inkább, mert az előadásoknál saját magam nem szoktam megjeleníteni és egyelőre még nem használok prezit. (Ennek egyszerű oka van: nem tudnám kihasználni és lineáris előadást preziben tekergetni nem túl elegáns, annál gyakrabban megfigyelhető.) A nagyon erősen szerkesztett youtube csatornám is megérdemelne egy lazítást, a technika megvan hozzá, hogy akár telefonról és akár meggondolatlanul is menjenek fel tartalmak. A videó kommunikáció erősítése nem kérdés, ugyanakkor komoly kihívás. A hazai blogkultúra meglehetősen gyenge, de ha a videóblogokat nézzük, akkor még annál is rosszabb a helyzet. Ennek vélhetően a szövegalapú világkép az oka, illetve a videó megjelenés túl személyes és nincs akkora szerkesztési rutin, mint amennyire a szövegeknél ez évek, évtizedek alatt kialakul. (Itt kellene gyorsan írni a médiaműveltségről és digitális nemzedékről. Tudják, vagy felkészülnek arra, hogy videóblogot indítsanak?) A videó terület erősítésében szerepe lehet majd a blip.tv portálnak is, mert ez jól illeszkedik a képernyőrögzítő alkalmazásokhoz.
  • Google Plus és videochat. A “facebookgyilkos” portált szinte már csak szokásból és udvariasságból látogatom, pedig korábban voltak nagy reményeim. Semmiképpen nem akar összejönni a videochat rendszeresítése, de itt azt hiszem gerillastílusra váltok és ezt teszem alapértelmezetté más programokban is. A google plus lassan a wave sorsára jut, ha ez így megy tovább. A facebook videóhívás időközben megérkezett és néhány kivételtől eltekintve már használgattam is, de elmaradok saját céljaimtól és elvárásaimtól.
  • Twitter. A facebook itt is kopogtat (mégpedig egy farönk stílusában). Ha a facebook már elérte volna a nagy egyesített rendszer felhasználási szintjét, vagyis a tudatos tagadók is kényszerből, vagy a kimaradástól félve aktiviziálódnának, akkor a twittert elkezdhetné a pókháló befedni. Az impulzív gondolatok megosztása, esetleg médiatámogatással továbbra is hasznos, de erre a facebook is legalább olyan jó környezetet ad és ne feledjük, hogy ott állítható, hogy ki a címzett, amíg a twitternél nem. Ennek persze akadnak előnyei is. A twitter csiripelés kiváló példa az elképzelhetetlen információáramlásra. Rengeteg forrást követek. A szám úgy is nagy, kezelhetetlenül nagy, hogy volt már szelekció és egy ideje nem bővült új tagokkal, pedig biztosan növekedett a potenciális célszemélyek twitter-regisztrálási száma. Nyilvánvaló, hogy állandóan nem lehet figyelni a tartalmat, az esetleges csiripelés pedig olyan, mintha egy permanens konnektivista kurzusban vennénk részt.
  • A 4sq is a bizonytalan kategóriába lépett át. A közösségi játék funkció mulandóban, az országos első helyek után már kevésbé erős a versenyszellem, igaz akadnak még csábító pillanatok és régi reflexek. Ha a tartózkodást szeretném közölni, arra már van más program, ami egyszerűbb és pontosabb. A képek, információk megosztásában nem fejlődött annyit, hogy érdemi távolságra legyen pl. facebook helyekről, ahol látványos előrelépéseket látni. A naplózása is hátrányban van a facebook timeline megoldáshoz képest. A helyek menedzselése pedig még nem köszöntött be, igaz már régóta várjuk, de kevés jó példa alapján nehéz belekezdeni.
  • A kommunikációs újratervezés része lesz a Second Life terület. Kommunikációs lehetőségek adottak, a helyszín adott és a hozzáférhetőség bonyolultsága miatt van egy visszatartó ereje például a levelezéshez képest. A külön kommunikációs rendszer előnyei és hátrányai egészen olyanok, mint a google plus esetén. Komoly előny, hogy nincs ott senki, ezért kevés a háttérzaj, de komoly hátrány, hogy ha valaki szeretnénk megszólítani, vagy elérni, mert nincs ott senki 🙂 A second life terület erre lehet egy jó példa. Előny, hogy a kommunikációra van már remek iphone alkalmazás is. Nem a 3D tér megjelenítésére, de a kommunikációra ez is lehet egy külön csatorna. Megszámolni is nehéz, hogy hányadik lehetőség.
  • Praktikus lenne egy olyan alkalmazás, ami mutatná, hogy éppen hol vagyunk, melyik alkalmazást használjuk, ha akar valaki valamit, akkor hol érdemes próbálkozni és mikor. Régen, 1993-ban a levelező rendszerekből le lehetett kérdezni, hogy címzett mikor nézte utoljára és hány olvasatlan levele van. Ez a funkció éppúgy hiányzik, mint az egyszerű játékprogramok ötletessége és kreativitása.
Az információszerzés a fenti rendszerekben éppolyan helyzetben van mint a közlés, de a dilemmák talán egyszerűbbek. Mérni kellene a kommunikációra szánt időt. Fontos lenne egy jó időmérleg vizsgáló alkalmazás, ami megmutatja, hogy egy nap hányszor néztünk rá a facebookra, vagy a levelekre, esetleg mivel mennyi időt töltöttünk el. Ebben vannak természetes időkorlátok, de könnyű elérni azt a szintet, hogy tudatos korlátok is legyenek. Inkább több gyors sprint, mint állandó és szelektív nézegetés. Megfontolandó hetente egy offline nap bevezetése, legalábbis kísérleti szinten. Nem a kommunikáció differenciáltságával van a gond, hanem a mértékkel. Elviselhetőbb lenne több audió és videó megoldással, de együtt kell élni azzal a gondolattal, hogy mindenre nincs idő, vagyis szelektálni kell, mégpedig tudatosan és határozott elszántsággal. Az email persze örök ellenség marad, télen is.
Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória