Mutasd a blogodat, megmondom ki vagy

Szavazási fázisban jár a 7. hazai blogverseny a Goldenblog 2011. Kiváló kezdeményezés. Annak idején ennek a blognak az elindulását is segítette, amikor megláttam, hogy egy-egy területen milyen jó blogokat írnak hozzáértő emberek. Az idei versenybe már én is beneveztem, igaz majdnem biztos vagyok benne, hogy érdemi helyezést nem fogok elérni és már az is hatalmas siker lenne, ha a szakértői blog kategóriában az első 20 között végeznék. A szavazás után látható előzetes eredmények szerint jól működik az önértékelésem 🙂 A nevezésem célja elsősorban az online blogok szaknévsorában való megjelenés volt. A verseny résztvevőinek a listája kiváló linkgyűjtemény, még akkor is, hogy ha a felület a keresés/böngészés szempontjából nem egészen felhasználóbarát.

 

A közönségszavazatok eredménye legalább annyira szól majd a közönségről, mint a nyertes blogokról, hiszen a szimpátiaválasztás a jól kialakított kategóriákon belül is a szavazók érdeklődését mutatja. A szakmai zsűri ettől eltérő értékelési stratégiája nagyon jó ötlet a szervezők részéről, hiszen attól még lehet nagyon is kiváló egy blog, hogy egészen szűk rétegnek szól, akiknek nagyon fontos, de mivel ők kevesen vannak, a blognak esélye sincs a versenyben. Mindez nem azt jelenti, hogy a népszerű és izgalmas, mindenkit foglalkoztató témákban csak nyertes blogot lehet írni, de a verseny körülményeiből adódóan az ilyen típusú blogoknak már az indulásnál hatalmas előnye van.

A közönségszavazás másik sajátossága az interneten egyre jobban megjelenő és a blogversenyben gyakran kicsúcsosodó, a versenyzők hálózati kapcsolatrendszerét és annak mozgósíthatóságát versenyeztető szavazási buzdítások, amelyek nem egyszer már SPAM szinten képesek felidegesíteni a jámbor webhasználót. A barátom ismerősének a barátai megkérik barátaikat és ismerőseiket, hogy szavazzanak, mert az jó lesz valakinek valamiben, akit valószínűleg nem ismernek, nem is tudják mire szavaznak, de lényeg a sok kattintás. Nem csak elvből ellenzem az ilyet, hanem mérhetetlenül felbosszant. A közönségszavazáson természetesen így is lehet nyerni, sőt, ez egy jó stratégia lehet és kivédhetetlen, de azért jobban belegondolva biztosan nem az eredeti versenykiírás szerinti megmérettetésről szól.

Nagyon érdekes és egyben nagyon szomorú látványt mutat a nevezési kategóriák rendszere. Rengeteg idő szükséges hozzá, de érdemes kategóriánként végignézni az egyes blogokat, az RSS olvasón ez biztosan bekapcsolja a kisgömböc funkciót 🙂 Személy szerint engem meglepett, hogy a gasztroblogok olyan sokan vannak, hogy külön kategóriát kaptak. Nagyon jó, hogy van helyi érték és fotóblog kategória is. A többi nem különösebben meglepő és egyébként nagy hibát követ el, aki az egyéb kategóriát a futottak (futnak) még csoportként kezeli, mert ott is egészen jókat lehet találni.

A szomorúság oka, hogy nincsen tanári és tanulói kategória. A hazai tanárok számosságát tekintve egészen megdöbbentő nem csak a kategória hiánya, hanem az is, hogy az egyes kategóriákat böngészve alig lehet tanárokkal találkozni. Számomra nem az a kérdés, hogy egy tanár miért ír blogot, hanem az, hogy miért nem? A lehetséges okok között persze ki lehet találni, hogy: időhiány, félelem a fenntartótól, félelem a szülőktől, félelem a gyerekektől, szokatlan műfaj, miről is írjak, stb. Ilyen méretű közösségnek komoly bloggereket kellene kiállítani a hazai versenyben és legalábbis külön kategóriát érdemelnének, ha külön versenyt nem is. A hazai tanárblogokat a tanarblogok.hu portál egészen jól összegyűjti és rendszeresen ad válogatásokat, de ezek számosság nagyon szerény, ami nem a portál szerkesztőinek a hibája, hanem egyszerűen nincsenek tanári blogok. Az EDUCATIO korábbi tanári blog projektjének már a linkjét se nagyon találja meg a google. Különösen szomorú eredmény ez, hogy ha megnézzük az edublogs portál blogjait mutató számláló állását. Ez nyilván nem csak a heti rendszerességgel frissített blogokat mutatja, de akkor is hatalmas a különbség. Készíteni kellene egy hazai tanári blog-szaknévsort, akár szerkesztés, akár feliratkozás alapján. A válogatások nagyon jók, de azt a keveset legalábbis névjegyzékbe kellene rendezni.

Külön szomorúság, hogy a tanulói blogok, elsősorban iskolával kapcsolatos blogokra gondolok, szintén hiányoznak. Az IT, vagy játékblog kategóriában elképzelhető, hogy vannak fiatalabbak, például középiskolások, de a közösségi oldalakon naponta megszámlálhatatlan mennyiségű tartalmat megosztó gyerekek számára is adott a lehetőség a blogírásra, mégsem élnek vele. Nyilvánvaló, hogy nem a tartalommegosztástól való félelem a visszatartó erő. Itt is fel lehetne sorolni a kifogásokat, de ezek között biztosan jelentős mértékű a tanári bloggerkultúra hiánya, ami persze nem indokolná, hogy a gyerekeknek, akár osztály szintű közösségekbe szervezve ne lehetne olyan feladatot adni, ami blogíráshoz kapcsolódik. A tanulói blogírás korszerű, számos területet fejlesztő módszertani lehetőség a tanárok kezében.

[poll id=”3″]

A hazai bloggerkultúra szerintem még nagyon a kezdeteknél tart. Talán a mostani verseny résztvevői alapján már el lehet mondani, hogy a kezdő szakaszon túl, de még messze a haladó szinttől. A web2 tartalommegosztó világa remek lehetőséget kínál a személyes vélemények, narratívák, speciális kérdésekben született állásfoglalások, stb. megírására. Ha valaki olvassa ezt a bejegyzést és még nem ír blogot, akkor fontolja meg és írja ija ide kommentben az új blogjának a címét 🙂 Ha valaki bizonytalan maradt, akkor figyelmébe ajánlom ezt a blogbejegyzést: “Miért ír valaki blogot?

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória