MoodleMoot 2011 Gödöllő 2/2

A MoodleMoot konferencia 2. napja a program alapján a tananyagfejlesztés és a mobil tanulás napja volt. Délelőtt sajnos nem tudtam jelen lenni, de igyekeztem online maradni és a twitter üzenetek alapján tájékozódni (#moot2011hu), ami persze nem egyenlő a személyes jelenléttel, de 1-1 jó gondolat sokszor nagyon informatív lehet. Hozzávetőlegesen 9-10 kolléga használt twittert a konferencia alatt, ami szerintem nagyon kevés. Az előadások között jelentős különbségek vannak, de a háttérben zajló online beszélgetés remek véleménycsere lehet, illetve az éppen utazó, távolban rekedt érdeklődőknek is fontos lehet.

Tartalomfejlesztés kerekasztal beszélgetés

A tartalomfejlesztés kerekasztalt örömmel fogadtam, mert ezen a területen van a legkisebb gyakorlatunk, illetve itt kellene a legtöbbet fejlődnünk és az aktuális pályázati helyzet miatt ennek van most itt a pillanata. Nekem egy kicsit úgy tűnik, hogy a tartalomfejlesztés és a tananyagfejlesztés ugyanazt jelentette a beszélgetésben és a résztvevők gondolataiban is. Nagyon hiányzott, hogy beszéljünk a tartalmakhoz tananyagokhoz kapcsolódó, vagy annak szerves részét képző tevékenységekről. Nem biztos, hogy ez ugyanabban a kerekasztalban kellene helyet kapjon, hiszen az online tevékenységek egészen más problémákat hoznak elő, mint a tananyagfejlesztés. Ha jobban belegondolunk, akkor a tartalom- és tananyagfejlesztésre fókuszáló szemlélet egy ismeretközpontú pedagógiát vélelmez maga mögött, ami például a kompetenciafejlesztés és a konnektivizmus korszakában régimódinak is tűnhet. Ha az online tananyag nagyrészt tartalom, akkor a tanulási folyamat jelentős része nem online keretek között alakul majd, amiről nem volt szó a beszélgetésben.

“teltházas” kerekasztal beszélgetés a tartalomfejlesztésről

Nagyon fontos kérdés volt, hogy az egyetemi oktató felé elvárásként megfogalmazható-e a tartalomfejlesztésben való közreműködés, vagy sem? Az egyetemi oktató készít órai prezentációkat, az előadásaiból összeállít jegyzeteket, komolyabb formátumban tankönyvet írt és végül viszonylag ritkán, de ír olyan tudományos munkákat, ami tankönyvként is felhasználható bizonyos képzéseken. Ezek mind más-más műfajt jelentenek. Szerintem elvárás lehet, hogy a saját prezentációit online legyen képes megjeleníteni, akár eLearning környezetben, akár teljesen nyilvánosan megosztva. Elvárás lehet az is, hogy a jegyzet szintű összegző tartalomfejlesztésben közreműködjön egy esetleges eLearning fejlesztésben. Nem kell tudnia megcsinálni, de a folyamatban aktív és érdemi közreműködőként jelen kell lennie. A tankönyv szintű, tartós, alaposan átgondolt és nem csak egy szűkebb képzés, hanem sokak számára fontos tartalomfejlesztésben is tudjon közreműködni, de nem kell ezért fejlesztővé válnia. A tananyag jobb lesz, ha az oktató érdemben részt tud venni a fejlesztésben, ezért nem tudok olyan területet, ahol fel lehetne menteni ez alól, mert nem ért hozzá.

Pintér Róbert szerk. (2007) Az információs társadalom című könyvének Bessenyei István által írt fejezetének online változata

Szerintem a tartalomfejlesztés a PhD és MA szinteken jelen körülmények között, egy-két tárgytól eltekintve, a felsőoktatásban szerintem majdnem luxus. Ha komolyan vesszük azt, hogy az egyetem a kutatási eredményeket is megjeleníti a magasabb szintű képzéseken, akkor a tartalom olyan gyorsan változik, hogy nem érdemes, nem lehet rá komoly online tananyagot fejleszteni és kisebb létszámú csoportoknál ez nagyon drága lehet. Kivételt képeznek azok a tárgyak, amelyek alapozó tárgyak, vagy olyan, mint a kutatásmódszertan. A PhD és MA képzéseken olyan egyedi irányba is alakulhat egy oktatási folyamat, amihez sokkal inkább hasznos az oktató egyéni tartalommegosztés és az onine eszközhasználat, mintsem egy előre gyártott tananyag, vagy kurzusfelület. A BA képzésen, kivéve részben a szakirányok bizonyos kurzusait, a legtöbb esetben nagy szükség van a hallgató tanulási folyamatát szabályozó, orientáló online tananyagra, ami a nagyobb létszámok miatt költséghatékonyabb is lehet. A beszélgetésben egyértelműen megjelent az, hogy a tartalomfejlesztés kérdései elérnek az intézmény keretein túlra, a piac területeire is.

Máglya Pilisszentivánon – a tartalomfejlesztés szerepe – “a résztvevők ülnek és nézik, nem csinálnak semmit, csak aktívan figyelnek”

 

eLearning és verseny

Papp Gyula szünet előtti kérdést tett fel nekünk, ami valahogy így hangzott: “Az egyetemek és főiskolák közötti versenyben szerepe lesz-e valamikor az eLearningnek?” A kérdésre a válaszokat még a folyosói beszélgetésekben sem adhattuk meg, mert a program folytatódott. Szerintem belátható időn belül biztosan nem (eLearning területen ez legfeljebb 1-2 évet jelent). Az eLearning bizonyos értelemben túlértékeli saját szerepét és jelentőségét a felsőoktatásban. A távoktatási kultúra, valódi távoktatási eLearning megoldások alig akadnak. Az eLearning akkor lehet érdemi és ezáltal versenyhelyzetet kiváltó tényező, hogy ha képes meggyőzni az egyetemeket, főiskolákat, hogy a távoktatás alapvetően nem ördögtől való és bizonyos kurzusokon, képzésekben igenis hasznos és eredményes lehet.

A felsőoktatásban az eLearning alkalmazás döntő többségében “blended learning”, vagyis a hagyományos képzés támogatása. A keretrendszerek kihasználásában nagyrészt az egyszerű tartalommegosztás és egyszerű kommunikáció a domináns, ez önmagában nem egy korszerű módszertani kultúrára utal. Az elearning szakma a tartalomfejlesztéssel van elfoglalva és ebbe vagy nem érti bele a tevékenységek fejlesztését, vagy nem foglalkozik a tevékenységek fejlesztésével, vagyis mindkét esetben a tartalom áll a középpontban. A tartalomközpontúság sok esetben egy befogadó, reproduktivitásra koncentráló tanulásértelmezéssel párosul, ami a nagyobb létszámú és ilyen erősen szabályozott eLearninget jobban igénylő BA képzés esetében nem szerencsés, hiszen itt pontosan a tevékenységekre erősebben építő kompetenciafejlesztés online támogatása lenne a lényeg. Az eLearning jelenleg a szolgáltatás része és csak távolról figyeli a módszertani váltáshoz szükséges küszöböt, amire nem tud fellépni. Az intézmények közötti versenyben akkor lesz érdemi tényező, ha átlépi a módszertani hatékonyság küszöbét.

 

mLearning, avagy mobil tanulás

Eretnek nézeteim vannak a mobil tanulással kapcsolatban, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy nem tudok róla eleget. (Igyekszem ezt az alábbi néhány sorban erősen leplezni 🙂 ) Úgy érzem, hogy mobil tanulásban két irányvonal mentén haladunk. Egyrészt kikiáltottuk, hogy ez jó és módszertanilag hasznos és ezért nem is foglalkozunk vele tovább. Evidencia, bármi is van, ennek hasznosnak kell lenni és kész. A másik irányvonal szerint éppen dolgozunk azon a technikán, hogy valóban megvalósuljon a tanulás tér- és időfüggetlen lehetőségének a technikája. A “hogyan lehet” kérdés áll a középpontban és alig beszélünk a “mi célból” területről. Mobil eszközeim segítségével én is tudnék villamoson kapaszkodva, idegesítő és ingergazdag tömegben tanulni, de nem teszem, mert nem lesz hatékony. A telefon a tanulás legtöbb feladatára, ahol nem passzív befogadó vagyok, ergonómiai szempontból nem túl szerencsés. Egy iPad pedig már majdnem számítógép, nem csak a mértei miatt, hanem egyébként is, így elbizonytalanodom a mobil tanulás aktuális határterületein.

Mobil tanulási környezet?

Vida Andrea előadását hallgatva elgondolkodtam, hogy a mobil tanulás és a mobil információszerzés határát hol tudjuk, de leginkább hol szeretnénk meghúzni. Többféleképpen értelmezhetjük a tanulást, de fontos lenne tisztázni, hogy mobil tanulás tekintetében mit értünk alatta. Nem vitatható, hogy a tanulásban az információszerzésnek komoly szerepe van, de ha itt megáll a folyamat, akkor az igen szerény eredmény lenne. Szívesen hallottam volna a mobil tanulás kooperatív formájáról, vagy bármilyen produktív tevékenységeleméről is.

Az előadás egy felmérés eredményeit mutatta be, ahol előkerült, hogy egy válaszadó szerint semmi sem fog változni a felsőoktatásban az elkövetkező 10 évben. Ezen persze mindenki jót nevetett, pedig az elmúlt 10 évre visszatekintve van benne valami. A technika fejlődik, de ez nem a felsőoktatás érdeme. Egyre jobb és látványosabb technikával szolgáljuk ki ugyanazokat az igényeket és fogadjuk el ugyanazokat az állapotokat, amit nehéz lenne érdemi fejlődésnek nevezni. Online eszköztárat használhatnánk, de a tudásmegosztás most sem több, mint 10 évvel ezelőtt, hiszen a tartalom nagyrészt a tanórai anyag, a kommunikáció pedig nem egy folyosói, óra utáni beszélgetés, hanem körlevél. Kedvenc hasonlatommal élve, komoly az esélye, hogy a web 2.0 úgy hagyja érintetlenül a felsőoktatást, mint ahogyan száraz marad a folyóba dobott kövek belseje. Tartalomfejlesztésre koncentrálunk, de a kompetenciafejlesztő tevékenységrendszer ennek nem része. A technika változik és fejlődik, de ennek a technikának a megismerése és ugyanazon célokra történő felhasználása aligha nevezhető hatalmas fejlődésnek.

Forgó Sándor előadásában röviden bemutatta az EKTF új nemzetközi képzését, a hozzá kapcsolódó fejlesztéseket, illetve ismét láthattuk a nemrég elkészült tananyagfejlesztés könyvet és az idei AgriaMédia konferenciáról is hallhattunk.

Mobile Moodle – iPhone

Vágvölgyi Csaba mobil tanulásról szóló előadásában már külön fogalomként jelent meg a tevékenység, amit a korábbi bizonytalanságok után jó volt hallani. A tér- és időfüggetlen tanulás technikai lehetőségeinek a megteremtése fontos, ugyanakkor a tanulási folyamatnak, különösen ha kooperálni szeretnénk, akkor mindenképpen szem előtt kellene tartani az azonos idejű együttműködés mobil lehetőségét is. Ezt a telefonra fejlesztett játékok már tudják. Érdekes volt hallani, hogy az eBook olvasó használata nem tartozik a mobil tanulás eszköztárába. Ez kizárólag arra utalhat, hogy a mobil tanulás több mint információszerzés, lényegkiemelés, hangoskönyv hallgatása, esetleg a lényegkiemelés közösségi hálózatokon keresztül történő megosztása, mert például a Kindle 3 eBook olvasó ezekkel a funkciókkal rendelkezik. Csaba szerint a mobil tanulás helyen paradigmája, hogy ha a meglévő tartalmakhoz szeretnénk mobil eszköz segítségével hozzáférni. Ez valóban a technikai megvalósítás útja, de kérdés, hogy ugyanolyan tartalomfejlesztés szolgálja a hatékony tanulást, hogy ha számítógép előtt ülve egyedül, számítógépekkel közösen, vagy mobiltelefonon egyedül fogunk tanulni? Lehetséges olyan tartalomfejlesztés, ami minden célt kiszolgál a fentiek közül? Ha a tanulás online támogatása tartalomszolgáltatás, akkor ez valóban csak technikai kérdés.

mPage login moodle irányban

Az ELTE eLearning rendszerbe hónapokkal ezelőtt integráltuk az iPhone mPage alkalmazás működéséhez szükséges fejlesztéseket, vagyis elvileg a rendszer telefonon keresztül is használható. A kipróbáláson túl összesen kétszer léptem be az alkalmazás segítségével és ha nem jelzi, hogy frissíteni kell, akkor szerintem elfelejtem, hogy a telefonomon van. Mindez persze lehet az én hibám, illetve lehet az is az oka, hogy nem olyan a felület, vagy nem tanulni szeretnék vele. Érdemes megemlíteni, hogy az mPage iPhone alkalmazás az előadás előtti napon, június 24-én egy újabb változattal jelent meg.

Az előadás végén volt még egy nagyon érdekes felvetés, kár hogy nem beszéltünk róla többet. Elvegyük-e a vizsgán a mobiltelefont, vagy sem? A legtöbben nyilván azt a választ adjuk, hogy természetesen vegyük el, mert a teljes tananyag tárolható rajta és nagyon könnyű vele puskázni. A példa ideális, klasszikus és tökéletesen jellemzi a mobil tanulás és a pedagógiai szemléletmód viszonyát. Szerintem ne vegyük el, hanem szerkesszünk jó vizsgafeladatokat, ahol nem a reprodukálás vezet eredményre, hanem bonyolultabb gondolkodási műveletek. A pedagógia BA szakzáróvizsgák előtt a hallgatók, miután kihúzták a tételeket, elvonulhatnak felkészülni egy külön számítógépterembe és utána kezdik a feleletet. Nem a reproduktivitásuk tesztelése a vizsga célja, hiszen az információs társadalomban, a tudásmegosztás korszakában, amikor közhelyes szólva a google is lehet a memóriánk, akkor aligha az az érték, hogy mit tud fejből valaki elmondani, vagy mit tud kilesni egy arra alkalmas eszközből. A bonyolultabb műveletek pedig amúgy sem mennek a minimális ismeretek nélkül. A mobil tanulás akkor lesz a felsőoktatás meghatározó eleme, hogy ha a tanulásnak és értékelésnek ezen a szemléletmódján túl tudunk lépni.

 

Összefoglalás, javaslatok

  • A konferencia előtt és alatt a legjobb tweeteket küldőket jutalmazzuk meg egy ugyanolyan szép SZIE ajándékcsomaggal, amit én kaptam a plenáris előadásom után. Fontos lenne, hogy egy eLearning konferencia részben példát mutasson, részben pedig kihasználva a “csiripelést”, hasznosabb is lehessen.
  • A konferenciának egyelőre nincsen poszterszekciója. Érdemes lenne interaktív tananyagbemutatókat tartani akár online felületek gépen történő megjelenítésével, akár poszterbemutatókkal.
  • A moodle közösségnek van akkor ereje és kapacitása, hogy szervezzen egy mobil tanulás alapú képzést. Jó lenne példaként egy hazai, minden szempontból jó gyakorlatot látni végre.
Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória