Május 19-én csütörtökön a “Civil-Learning” konferencián adtam elő arról, hogy a civil és nonprofit szervezetek számára miért és hogyan lehet hasznos az eLearning. A feladat első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnt, hiszen a tapasztalataim alapján általában kellett meggyőznöm az érdeklődőket, hogy az eLearning jó dolog. A nonprofit civil szervezetek kiváló eLearning megoldásokat dolgozhatnak ki arra, hogy egymást, másokat taníthassanak, vagy általában a projektek disszeminációs része lehet egy-egy nyílt oktatási forma. A megszokott módon igyekeztem összeszedni, hogy miért nem szeretjük az eLearninget és ebből egy kisebb gyűjtemény vetítettem ki. A dolog nem volt túl népszerű, de az ellenérvek és rögtönzött cáfolatok sokat segítenek abban, hogy a legtöbb tévképzetet, előítéletet még a beszélgetés elején tisztázzuk és ne ezzel menjen el az általában nagyon rövid idő.
[slideshare id=8040896&doc=elmegoldasok2011maj19-110520090144-phpapp01]
Az eLearning megoldások egy lényeges kérdés a folyamat szabályozása, vagyis, hogy mennyire szeretnénk a résztvevőkre bízni a tanulási folyamat irányítását, vagy mennyire szeretnénk egy zárt és erősen irányított felület keretei között ezt saját magunk megoldani. Természetesen mindegyik mellett lehet érvelni. Általános eLearning megoldás aligha létezik, mindig tudni kell, hogy kinek mit szeretnénk tanítani és miért van szükség IKT vagy online eszközökre, ebből már kialakulhat egy optimális és minden esetben egyedi változat. Az Learning fogalmát kellően kitágítottuk, átléptük és eltévelyedtünk az oktatásban használható online alkalmazások területére is. Közösen átbeszéltük, hogy az oktatásban hogyan és mire lehet felhasználni az alábbi eszközöket:
- slideshare
- ustream
- blog
- wikipedia – mediawiki
- mindmeister – fogalomtérkép
- NING és groups – irányítható online közösségek
- moodle
Az ismertség és felhasználás gyakoriságában külön kell választanunk a blogokat és a wikipédiát, ezek a többihez képest lényegesen régebbi és ezért vélhetően ismertebb fogalmak és rendszerek. Nem volt egyértelmű, hogy egy civil szervezetnek mire és miért lenne jó, ha blogot indítana. A résztvevők mintha csak eseményblogban, hírekben, vagy nagyon személyes bejegyzésekben gondolkodnának. A wikipédia természetesen lexikonként jelent meg, az egyszerű és közös tartalomfejlesztés rendszereként ha jól értettem senki sem gondolt rá. (A megosztott google fájlok világában talán ez lassan nem is olyan nagy gond…) A facebook és a twitter minden máshoz képest ismertebb volt. A facebook megosztotta a csoportot, profil létesítése vagy nem létesítése is kérdésként jelent meg, de egészen odáig terjedt a tájékozottság és a vélemény, hogy a facebook akár fel is válthatná a blogokat. A twitterről viszonylag sokan hallottak már, de rendszeres felhasználóra nem emlékszem a jelentkezések alapján. A moodle nem is annyira, de az LMS típusú rendszereknek mintha ismertek lettek volna, ugyanakkor a felsorolásban az összes többi lényegében teljesen új volt a résztvevőknek.
Az összeállítás során részben saját civil tevékenységünkre is gondoltam (Pedagógia-Online, Pedagógia Lexikon), de azt gondolom, hogy a felsoroltak egy nonprofit civil szervezetnél ha más nem, akkor kommunikációs, de talán oktatási célra is alapvető fontosságúak.