Lényegében véget ért a 2010/2011. tanév tavaszi félév szorgalmi időszaka. Egy hét van még hátra, de az utolsó héten konzultációkat tartunk, előadások már csak a legritkább esetben várják az órák helyett vizsgákra és dolgozatokra készülő hallgatókat. Május első két hetében tovább folytattuk az andragógia MA csoportokkal a munkát és 1-1 témától eltekintve a Távoktatás és az Információtudomány kurzusok tervezett tartalmának a végére értünk. Egyre jobb irányba halad az andragógia szakosok konnektivista önképzőköre is, kezdenek ráérezni az online közös munka előnyeire és lehetőségeire is.
iPhone által tárolt GPS koordinátáim: nagy csalódás, mert hiányos, pontatlan és félrevezető…pedig nagyon kíváncsi voltam.
Megfigyelési társadalom vagy kukkoló társadalom?
Az általunk használt eszközök és online alkalmazások kiváló lehetőséget adnak arra, hogy rólunk, velünk kapcsolatban információkat és adatokat gyűjtsenek. Más dolog a gyűjtés és más dolog a felhasználás, de mégis valami miatt túlságosan érzékenyen gondolunk ezekre a lehetőségekre. A személyes adataink elsősorban azoknak lehetnek fontosak, akiket személyesen is ismerünk, vagy akik a társas környezetünkbe tartoznak, stílusosan mondva, ha nem is ismerjük egymást, akkor is 1 közös ismerősünk biztosan van. A legnagyobb személyes adatgyűjtők és elemzők, mint például a google, egészen bizonyosan nem érdeklődik személyes dolgaink iránt, illetve a mi személyes adataink nekik legfeljebb a célzott reklámok speciális előállításához szolgáltatnak adalékokat.
[slideshare id=7885341&doc=andminformaciotudomany08-110508125959-phpapp01]
A személyes adataink nekünk fontosak, másoknak legfeljebb a tartalomelemzésben egy újabb sort adnak, de a személy kiléte majdnem biztosan közömbös. A túlérzékenység forrása biztosan a kíváncsiság is, hiszen a legtöbb ember nagyon is kíváncsi, hogy mások kikkel mit és miért leveleznek, stb. Összességében szerintem a személyes adatok webes gyűjtése és felhasználása túl van reagálva, aminek két nagyon komoly veszélyes következménye van. Az egyik, hogy a valós veszélyekről eltereli a figyelmet, a másik, hogy gátat szab a személyes webes és offline szolgáltatások terjedésének és hasznosulásának. Nagyon meg vagyunk ijedve, hogy ha a mobiltelefon tárolja a GPS koordinátákat, vagyis azt hogy merre és mikor járunk a földön, miközben ez sok program működéséhez szükséges. Itt szeretném elismételni, hogy biztosan kémkedik utánunk a számítógépünk gyártója is, hiszen a gépünk tárolja az összes kimenő és bejövő leveleinket! 🙂 A nagy ijedtségben kevesen tudják hogy GPS-képes telefonjukról exportált képet alapbeállítás szerint a kép készítésének a helyét is tárolják a fényképben, ami a megosztott webes környezetből lekérdezve gond nélkül mutatja, hogy a kép hol készült, amit nem biztos hogy mindig szeretnénk. Megijedni van kapacitás, ezt átgondolni már ritkábban.
A túlérzékenységnek köszönhető az is, hogy személyre szabott szolgáltatások nehezen terjednek. Miért is lenne baj a ténylegesen személyes reklám? Megspórolnánk vele rengeteg felesleges, nem nekünk szólót és cserébe csak annyit kellene tenni, hogy információkat adunk, vagy engedünk át saját magunkkal kapcsolatban.
Hálózatelmélet és konnektivizmus
Az előadások a nappali és levelezős csoportban is különösen érdekesen alakultak, hiszen a csoportok egy része éppen egy ilyen módszertannak megfelelő közös munkában vesz részt, így óhatatlanul voltak áthallások, illetve én is megragadtam minden alkalmat, hogy kéretlen facilitátorként véleményezzem a folyamatot még mielőtt a félév végi értékelés bekövetkezik.
Konnektivizmusról már sokszor, sok helyen, sokféleképpen beszéltem. Ebben az előadásban az általános bemutatáson hamar túlléptünk. Újdonság volt a “látszatkonnektivizmus”, visszatérő motívum a konnektivizmus didaktikai bírálata. Korábbi előadásomat végül nem illesztettem be és adós vagyok még az üveggyöngyjáték folytatásával is. Nemsokára ismét konnektivizmus vita lesz, most a Pedagógia-Online és az MPT Didaktikai Szakosztály szervezésében.
[slideshare id=7885358&doc=andminformaciotudomany09-110508130340-phpapp01]
Webergonómia, tanulásmódszertan
A nappali tagozatos andragógus csoportba ismét érkezett két meghívott előadó. Jókai Erika a BME oktatója, PhD hallgatónk ergonómiáról, webergonómiáról tartott egy remek előadást. Papp-Danka Adrienn pedig szintén egy jó előadással mutatta be a doktori kutatási területének távoktatási környezet tanulásfejlesztéséhez kapcsolódó részeit. A prezentációk és az Erikánál készülő podcast weben nem érhetők el, így csak a hallgatók férhetnek hozzá.
Motiválás, aktivizálás, megerősítés és feladatrendszerek
A távoktatás kurzus lezárásaként átnéztük, hogy online távoktatási környezet fejlesztésénél hogyan érvényesíthető a klasszikus didaktikai hármas egység az oktatási folyamatban. A feladatrendszerek, mint a folyamatszabályozás eszközei kerültek elő és néhány gondolatot idéztünk Kovács Ilma régebbi könyvéből is.
[slideshare id=7949559&doc=andmtavoktatas09-110513034842-phpapp01]
Véget ért a szorgalmi időszak, jöhet az OMHV és a vizsgák 🙂