Április 4. és április 9. között egy rövid oktatási hetet zártam, szinte már a tavaszi szünet előrevetített fényjátéka jelent meg a hétköznapokban. A hallgatók óralátogatási aktivitása sokéves tapasztalat alapján ilyenkor közelít a mélypont felé. A félév elején az oktatóról már kiderült, hogy mit fog mondani. Az első néhány óra tanulságai és tapasztalatai szerint ki lehet találni, hogy mire számíthatnak a vizsgaidőszakban. A tavaszi szünet előtt és annak környékén szakdolgozat beadási határidő képez komoly kihívást és egyébként is egyre jobb és szebb az időjárás. A szorgalmi időszak hátralévő része szinte észrevétlenül múlik el. Egy-egy rendezvény, a szünet, ünnepek és máris megéri visszafelé számolni a heteket. Ennek a hangulatnak megfelelve az oktató is igyekszik együtt haladni az oktatásról alkotott képzetek folyamatosan alakuló áramlatának aktuális irányával.
Megújult KAZY – forrás @gmagyari tweet
Internetezés és értékrend. Az internetezés és az értékrend összefüggései Európában
Csepeli György és Prazsák Gergő szociológiai elemzésre építő könyvében érdekes adatokat találhatunk az internethasználó magyarokról. Az értékrendjükben fontos elemek közül az első hatnak legfeljebb a sorrendje különbözik az internetet nem használókhoz képest. Az internethasználóknak kevésbé fontos a haza és a pénz, de fontosabb az önmegvalósítás és a szerelem. Az internethasználók identitásánál a globális trend nagymértékű előretörésére számítanánk, de a statisztikailag jelentősnek mondható különbség elmarad a mérés nélküli általános véleményektől. Az internettel kapcsolatos attitűdök még a pozitívan értékelt itemeknél is nagyon alacsonyak, ez szintén elmarad az általános elképzelésektől. A válaszok alapján azonban elvethetjük azt a “tapasztalatot”, hogy az emberek többsége szerint az internet elszakít minket egymástól, tönkreteszi a kultúrát és egyébként is biztosan nem jó. Szintén régóta “tudjuk”, hogy az internethasználat és számítógéphasználat milyen mértékben alakítja az életmódunkat mozgásszegény irányba és hogyan távolít el minket családtagjainktól és barátainktól, akikkel egyre kevesebbet találkozunk és egyre kevesebbet beszélünk. Ezeknek a nézeteknek megjelenése a felmérések szerint több mint szerény, vagyis kevesek túlzó véleményét felnagyítva beszélnek sokak arról, ami végül rátelepszik a köztudatra, de a felmérésekben egyáltalán nem mutatkozik meg.
[slideshare id=7570891&doc=andminformaciotudomany06-110409083947-phpapp01]
A napi rendszeres internethasználók között az utolsó harmad környékén vagyunk. A munkahelyi autonómia Magyarországon a legkisebb a munkavállalók körében, ami engem mondjuk nem lepett meg. Az érték akkor is szomorú, hogy ha a rendszeres internethasználók körében mindig magasabb autonómiával találkozunk. Szociális bizalmi indexünk és internethasználatunk mértéke egyaránt alacsony, ahogy az összehasonlítás végén vagyunk a toleranciát tekintve is. Itt is csak szomorú vigasz, hogy aki rendszeresen használ internetet az toleránsabb.
Néhány eetikett példát is felvillantottam az előadásban, de ez nem aratott nagy sikert. Ha ilyen ajánlásokkal szembesítem a hallgatóságot, legyen az bármely előadás, mindenki egy kicsit mosolyog azon, hogy ezek általánosságok és természetes dolgok. A hallgatóság többsége, mintha valami nagyon bonyolult dolgot várna, amiben az eetikett legalább olyan összetett kérdés, mint egy php alapú forráskód. Senki nem lát benne ellentmondást, hogy toleranciából az utolsók vagyunk, de az internet és demokrácia viszonyán mosolygunk, a demokratikus online magatartást pedig közhelynek tartjuk és legfeljebb a passzivitásra utalva tudunk példát mondani rá.
Új szerepek az elektronikus oktatásban: a tanár
A pedagógus szerepe és feladata, a jó pedagógus idealista elve és feltételezett tevékenysége, kompetenciái akkor is vita tárgyát képezik, amikor online környezet a közelben sincs. Szarkasztikusan úgy is fogalmazhatnánk, hogy a pedagógus szerep témakörben a neveléstudomány és az álnaív társadalmi képzetek már akkor is küzdenek, ha a számítógépet vagy internetet még csak be sem vittük a terembe. Az ISTE tanári és tanulói sztenderdek leírása következetesen és jól átgondolva mutatja meg, hogy a pedagógusokkal szemben milyen elvárásokat fogalmazhatunk meg. A tanulói kompetencialista is fontos a pedagógus szerep meghatározásánál, hiszen a pedagógusnak képesnek kell lennie arra, hogy ezeket iskolai vagy iskolán kívüli környezetben fejlessze. A pedagógus szerep változása nem csak azt jelenti, hogy online környezetben valamit ki kell találni, hanem az is, hogy hagyományos környezetben, vagy egyszerűen művelt értelmiségiként miben változik a szerep azzal, hogy elérkezett az információs társadalom korszaka. Nemrég egy kutatásba kezdtünk, hogy felfedezzük a virtuális környezet tanári szerepeinek ideális leírását.
[slideshare id=7570902&doc=andmtavoktatas06-110409084056-phpapp02]
eLearning környezet tanári szerepértelmezéseiről a hazai szakirodalomban kevesen és keveset írnak. A tanári szerep értelmezése vagy erős párhuzamot mutat a hagyományos oktatási környezet tanári szerepeivel, vagy konkrét tanári tevékenységhez rendelt. A tanári szerepváltozás és szerepértelmezés pedagógiája aktuális téma, sokat fogunk még hallani róla.