Mozgalmas oktatási heten volt március 28. és április 2. között. Az andragógia MA kurzusokon az internethasználat és kultúra kölcsönhatását elemeztük. A távoktatás kurzuson a tanulásszabályozást jártuk körbe a programozott oktatástól modern tanulási környezetekig, illetve bemutattam egy hat évvel ezelőtti oktatási kísérletünk eredményeit. A szerda doktori kutatásmódszertan kurzuson nem készült nyilvános podcast, a kérdőívszerkesztésre koncentráltunk. Pénteken egy kedves meghívásnak tettem eleget és Egerben tartottam egy összevont kutatásmódszertan előadást, amiben következtetéslogikát, többváltozós statisztikai elemző módszereket mutattam be vidám hangulatban. A szombati levelező andragógia csoportban gyorsítva néztük át a nappalis csoportnál már megismert témaköröket. Az itt készült podcast a szeminárium jellegű előadás miatt nem nyilvános, de “kárpótlásként” rögzítettem egy 360 fokos körpanorámás képet.
homályosan derengő KAZY Aula átépítés előtt…
Internetezés és kultúra – A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai
Csepeli György és Prazsák Gergő kiváló könyve alapján kezdtünk beszélgetni a témáról. Az internettel szembeni kritikusok egyik komoly érve, hogy az internethasználat jelentős negatív hatással van a hagyományos, internet előtti kultúrára. A kibővülő technikai lehetőségek kommunikációra gyakorolt hatásának szemléltetésére bemutattam a telefonom első két képernyőjét és annak alkalmazásait. Az internet, mint szükséglet remek példája a pár nappal korábbi Föld napja esemény, ahol a lakosság döntő többsége nem mondott le a megszokott javakról és bármennyire is “információs/kommunikációs” a társadalom, mint kiderült sokan nem is tudtak róla. Az internet elterjedés és alanyi jogon járó hálózati kapcsolat után az internet természetessé válásának a következményeként állapítottuk meg, hogy a szélsőséges ellenzők és az utópisták egyaránt háttérbe szorulnak majd. Az internetes felhasználó típusoknál érdekes volt, hogy a hallgatók többsége nem találta el az egyes típusok arányait. Az internet egyharmada rejtőzködő, még akkor is ha ezt gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni. Az extenzív felhasználók aránya (nem is annyira) meglepő módon nem a misztifikált “digitális nemzedék”, hanem a 30-39 éveseknél a legnagyobb. Az internet és kultúra egymásra való hatásáról ennél kevésbé izgalmasan, szinte egyforma arányban oszlanak meg a vélemények.
[slideshare id=7493896&doc=andminformaciotudomany05-110402134740-phpapp01]
A tanulás irányításának kérdése elektronikus tanulási környezetben
Az online tanulási környezetek tanulási folyamatának irányításáról való gondolkodásban alapvető szerepe van a programozott oktatásnak. Az elmélet több, mint 30 éves és sokan erősen megkérdőjelezik, hogy miért érdekes ez digitális tanulási környezetekben, vagy akár virtuális környezetben? A távoktatásról való gondolkodás, a folyamatszabályozás az algoritmusok didaktikailag helyes kialakítása akkor is meghatározó lehet a korszerű fejlesztésekben, hogy ha gyakorlati példát csak kissé már megsárgult, ide-oda lapozgatható könyvben találunk rá. A PPK Kazinczy utcai Takács Etel termében a programozott oktatásról tanítani kifejezetten felemelő érzés. Egy projektoron vetítve “lapozunk” bele a vitrin üveglapja mögött található könyvbe (…)
Takács Etelről és Kiss Árpádról beszélünk és arról, hogy a didaktika régen mennyivel nagyobb szerepet kaphatott a tartalom- és tananyagfejlesztésben. A sokszínű prezentáció nem túl elegáns, de amikor az előadásra készültem előkerestem az archivált anyagaim közül a IV. Országos Neveléstudományi Konferencia és a 2005-ös Villachban megrendezett ICL konferencia eredeti prezentációit. Mindkettőben egy olyan oktatási kísérletről számoltunk be Csekő Krisztinával elvégzett közös munka alapján, amiben a programozott oktatásnak és az arra épülő komplex oktatási környezetnek fontos szerepe van.
[slideshare id=7493917&doc=andmtavoktatas05-110402135054-phpapp02]
Következtetéslogika, többváltozós statisztikai eljárások
Az EKF-en dolgozó kollégák meghívására egy fél napot töltöttem el közösen egy összevont csoporttal, illetve az ott dolgozó kollégák közül is néhányan résztvettek az előadáson és a közös munkában.
Sokat beszéltünk arról, hogy statisztikai elemzések eredményeit hogyan szabad és hogyan nem szabad értelmezni, milyen csapdákba szokott esni a kezdő kutató. A parciális korreláció, a különbözőségvizsgálatok áttekintése utána közösen készítettünk egy ránk jellemző adatbázist, amiben az éhség, fáradtság, otthontól való távolság, gyerekek száma és tanított gyerekek száma mellett szokás szerint saját intervallumskálás értelmezett paramétereink szerepeltek.
Az oktató kollégákkal együtt mi is bekapcsolódtunk saját adatainkkal. A közös munka faktoranalízissel és klaszteranalízissel zárult, ahol a “házilag készített” adatbázis szép és jellegzetes eredményeket adott. Podcast a gyakorlati foglalkozásról nem készült, de néhány fénykép igen. Érdemes megfigyelni a számítógépterem rögtönzött, de mégis praktikus elrendezését.
Információtudomány és távoktatás a levelező tagozaton
A két kurzus az idő előrehaladtával egymásba kapaszkodott és a nappali tagozat előadásait párhuzamosan beszéljük meg. Kivételes alkalom volt, hogy már sietni kellett, de azért nem kapkodtunk. A csoport lelkesen interaktív és egészen jól tűri a szelíd szemléletformálást. Fontos volt és nagyon jó, hogy elindul a konnektivista önképzőkör, amitől sokan még bátortalanul távol maradnak, pedig az eredményes részvétel csak kisebb részt IKT kompetencia függvénye, nagyobb részt meg lehetne mutatni, hogy hogyan tanul együtt a felnőttképzésben még újszerű módszerekkel sok-sok andragógus(jelölt). A kurzus nyitott, bárkit szívesen látunk. A podcastek helyett a csoport távozása utána készítettem a körpanorámás felvételt a teremről, hátha legalább ezt elviszik majd emlékbe 🙂 A megtekintéséhez megfelelő böngésző szükséges.
 |
fullsize |