Információs társadalom és valóságos virtualitás az egész életen át tartó tanulás árnyékában

Oktatási tevékenység szempontjából nyugodt hetet teljesítettem, mindösszesen 1 félnapom volt az andragógia MA képzés levelezős csoportjával. Megkezdtük az “Információtudomány és média a 21. század elején” című kurzust. A tanegységleírásban a teljesítés egyik alternatívájaként megjelent a konnektivista módszertannal támogatott nyitott tanulás, ami a nappalis csoporthoz képest igen népszerűnek bizonyult. Úgy tűnik, hogy kialakul egy kisebb kör, akik nem csak tanulni és vizsgázni szeretnének a konnektivizmusból, hanem éles helyzetben ki is próbálnák.

Mi kell a konnektivista képzéshez? Tessék bekarikázni! 🙂

Ezúton is szeretném jelezni, hogy a kurzus témaköreiben megkezdtük egy “szabadon felvehető”, nyilvános és nyitott andragógia kurzus szervezését az alábbi tematika szerint:

  • Az információs társadalom fogalma, modelljei. Az információs társadalom gazdasági és társadalmi következményei.
  • Az információs technológia forradalma. A valóságos virtualitás kultúrája.
  • A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése
  • A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei
  • Internetezés és kultúra. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai.
  • Internetezés és értékrend. Az internetezés és az értékrend összefüggései Európában.Az internethasználat kockázatai.
  • Kukkoló társadalom – avagy van-e még függöny virtuális ablakunkon?
  • Kapcsolatok hálójában, a hálózatban élők szabályai.
  • A hálózatelmélet oktatási alkalmazása. A konnektivista oktatásmódszertan lehetőségei és korlátai.

Ha jól alakulnak a dolgok, akkor áprilisban indulunk. Egyéni érdeklődésekről szívesen fogadunk kommentet akár ezen a blogon, akár személyes üzenetekben (ha nincs más megoldás, akkor akár emailben is). Ha már biztosat tudunk a részletekről, akkor természetesen online hirdetünk és várjuk az érdeklődőket.

egy közösségi blog mindenesetre már megvan a kezdetekhez…

A félnapos kurzus gyorsított menetben zajlott, mert az óra egy részét tanrendszervezéssel és az azzal kapcsolatos beszélgetéssel töltöttük. Ha más nem, akkor ez mindenképpen más előadásra késztetett engem is. Az információs társadalomról szóló előadásnál ismét élesen érveltem, hogy a jelenlegit legfeljebb kommunikációs társadalomnak lenne szabad nevezni, de tudásalapúnak, vagy információsnak talán még kicsit korai, vagy elhamarkodott lenne. Az állítás merész, eretnek és természetesen vitatható. Az előadás pillanatában még nem volt meg a sokszor és sokat emlegetett andragógia szócikk a wikipédiában, ami azóta megszületett, lehet csatlakozni a szerkesztéshez. Már megérte meghirdetni a kurzust!

a moly.hu portál az andragógia kulcsszóra 4 (!) találatot ad…

Az előadás tanulságai közé tartozik, hogy a hallgatók többsége még mindig fél attól, hogy információkat tudhat meg róluk egy ismert vagy ismeretlen “nagy testvér”. Érdekes, hogy a csoport csaknem fele a facebook csoportban nem vesz részt, vélhetően nincs facebook profilja. (Ma rá kellett döbbennem, hogy ez még IKT területen dolgozóknál sem egyértelmű…) Komoly beszélgetés alakult ki az utolsó 20-30 percben:

  • miért kellene az andragógusoknak az IKT eszközhasználatban profi(bb)nak lenni, hogy ha a jelenlegi célközönség (felnőttek) nagyrésze nem használja olyan aktívan ezeket az eszközöket? (Hallgatói válasz: ha más nem, akkor azért, mert 20 év múlva andragógusként már az időközben felnőtt digitális nemzedékkel kell foglalkozni. Oktatói megdöbbenés: az egész életen át tartó tanulás elvéhez ilyen közel állóktól ez komoly kérdés?)
  • az andragógusok közösségében ezek az online eszközök nem terjedtek el, mert az idősebb tapasztaltabb kollégák nem használják, így a tartalommegosztás és a tartalom közösségszervező ereje nem jutna érvényre, illetve ha egyszer nincs rá igény, akkor valami miatt talán szükség sincs rá,
  • az idősebb digitális bevándorlók számára a digitális bennszülöttek elérhetetlen távolságban vannak az IKT eszközhasználatban, amit esélytelen utolérni és a kétségbeejtő helyzetben ugyan próbálkozások vannak, de mindez komoly küzdelem. (Oktatói reflexió: ez nem elég érv arra, hogy ne törekedjünk, vagy ne próbálkozzunk, ugyanakkor az eszközhasználatban jártas fiatalok számára a tudatos eszközhasználatról a tapasztaltabbak sokat tudnának mondani. A probléma generációs kérdés, de nem egészen úgy, hogy ürügyekből állítsunk össze védőpajzsot a változással szemben. Nem eszközhasználati versenyt kell nyerni, hanem közel engedni magunkat a sokat emlegetett egész életen át tartó tanuláshoz.)

A teljesség kedvéért egy link a korábban már megjelent prezentációra, illetve az előadásból készült podcast közepesen jó hangminőséggel:

Video streaming by Ustream

Az elhúzódó szombat délutánok alkalmasak arra, hogy bizonyos prezentációkockák megvitatását mellőzzük 🙂 Az információs technológia forradalmából néhány kiemelt gondolatot a prezentáció tartalmaz, de az órán, ahogy a podcastben is, már “csak” a nagy rendszerek és kis rendszerek közötti kapcsolatok, összefonódások, harcok és az erre épülő merész jövőbelátás maradt. A nappalis csoportnál az előadásra épülő beszélgetés nem rögzítettem, így ez a podcast elvileg egyedi, a többi ismétlődő tartalomhoz képest.

Video streaming by Ustream

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória