Egy félévnyi podcasting tanulságai

A podcast.ollejanos.hu oldal egy féléven keresztül adott helyet az egyetemi és más nyilvános előadásaimról készült képernyőfelvételek (előadás prezentációja + hang) megjelenítésének. A WordPress alapú portál blogbejegyzések formájában (kód- és videóbeágyazással) közölte a saját szerverre töltött podcasteket, illetve ugyanez a technika a CMS nélkül kiszolgálta az iTunes rendszerben megjelenített podcasting csatornát is.

A felvételek MacBooPro gépemen készültek az iWork csomagban megtalálható Keynote prezentációszerkesztő, illetve az ide beépülő Profcast alkalmazás segítségével. Ez a technika, a MAC OSX-re építve megbízhatóan működött és csak annyit kellett tennem, hogy egy másik gombbal indítom a prezentációt (utána megtartom az előadás) és máris megvolt a felvétel. A tárolhatóság kedvéért ezt kisebb méretre (400×300) és tömörítéssel kiegészítve konvertáltam, ami átlagos 5-7 percet vett igénybe. A fájlokat a WordPressbe illeszteni kellett, ami egy kicsit körülményes volt, átlag 3-4 perc volt egy kód és címkézések megszerkesztése. Az iTunes csatorna üzemeltetéséhez szükséges szabvány xml fájlt a PodcastMaker nevű egyszerű, de nagyon praktikus program segítségével automatikusan szerkesztettem, ami összesen talán 1-2 perc volt minden podcast esetében. Ha jó számolom, akkor 10-12 perc ráfordítással elő lehetett állítani az előadás később is elérhető anyagát. A kettős rendszer természetesen majdnem felesleges volt, de az iTunes megoldást nem tudtam kihagyni, mert tesztelni szerettem volna, hogy minden különösebb nagy rendszer nélkül, saját magam képes vagyok-e saját előadásaimat úgy megosztani, hogy azt később iPhone készüléken akár a villamoson is vissza tudjam nézni. A kísérlet sikerült, így az APPLE podcast reklámban szereplő műveletről jelzem, hogy megoldható, elvégezhető. A WordPress megoldás azért volt szükséges, hogy ha valaki nem tud, vagy nem akar iTunes alkalmazást használni a podcast megtekintéshez, akkor is egyszerűen, weben keresztül hozzáférjen az anyagokhoz. Ehhez egy átlagos windows gépen is mindösszesen 1 plugint kellett telepíteni és máris működött minden.

podcast.ollejanos.hu nyitólap, amikor még működött

2010. szeptember 27. és december 11. között 100 GB adatforgalmat bonyolított az oldal, összesen 36 podcast felvételt összesen 1.248 alkalommal néztek meg a látogatók. “A tudományos kutatás, mint módszertani eljárás” című anyagot, ami szeptember 27-én készült összesen 6-an nézték meg, ez volt a legkisebb nézettségű felvétel. A legtöbb megtekintést “A digitális nemzedék. Digitális bevándorlók és bennszülöttek” című előadásom kapta, összesen 225 letöltéssel. Látványos webstatisztikák mellett (illetve helyett) érdekes eredményt adott, hogy melyik kurzus hallgatói, hogyan viszonyultak a feltöltött anyagokhoz, illetve hogyan alakult az átlagos letöltés. Ezek az adatok természetesen nagyon durva becslések, hiszen azt nem lehet tudni, hogy az egyes megtekintők között kik voltak annak a csoportnak a tagjai ahol az előadás készült és kik voltak más csoportokból, vagy akár az interneten böngészőkből, de azzal nyugtatjuk magunkat (kis túlzással), hogy egyforma mértékben nézték a külső látogatok az egyes felvételeket és nincs jelentős különbség a nem a saját csoportnak szóló videókat megtekintő hallgatók más jellegű választási gyakorisága között sem. Ennek megfelelően kurzusonként és területenként az alábbi átlagok születtek:

  • oktatási asszisztenseknek készülő podcast, pedagógia BA, nappali tagozat 38,8 átlagos megtekintés,
  • kutatásmódszertan, nappali tagozatos I. és II. évfolyam neveléstudományi MA hallgatóknak készülő podcastek 30,4 átlagos megtekintés,
  • kutatásmódszertan, esti / levelező tagozat, I. és II. évfolyam, neveléstudományi MA hallgatóknak készülő podcastek 27,0 átlagos megtekintés,
  • egyéb, nem az egyetemhez köthető előadások 51,5 átlagos megtekintés.

A pontatlan közelítések ellenére a jelentős eltérések megmutatják, hogy a podcast nem azok számára volt fontos forrás, akik a legkevesebb kontakt tevékenységet kapták az egyetemen, hiszen az esti / levelezős órák kapták a legkevesebb letöltési találatot. A félév elején a hallgatók természetesen tudták, hogy az előadások elérhetők lesznek. Volt olyan előadás, aminek a letöltési gyakoriság elmaradt a csoportlétszámtól, esetenként nagyon elmaradt a csoportlétszámtól, ahol a felvétel készült. (Persze az óra is lehetett nagyon rossz, ezt ne felejtsük el…) 🙂

A csoportlétszám a kontaktórákon a megosztott podcastek ellenére sem változott jelentősen, teljesen megszokott módon alakult a félév szakaszaihoz, illetve az összlétszámhoz képest. A második érdekes következtetésünk tehát: ha az előadás anyagai meg vannak osztva az interneten, attól még a hallgatók járnak órára, kis túlzással, az óralátogatás és a tartalommegosztás között nincs kapcsolat, sőt, az óralátogatás és a podcast megtekintés között sincs semmilyen lényeges kapcsolat. (Az óralátogatás mind a 4 kurzuson kötelező volt, mivel gyakorlati foglalkozások voltak, de ezeket elég látványos módon lényegében egyáltalán nem ellenőriztem, nem rögzítettem. Egyszerűen kíváncsi voltam, hogy eljárnak-e.)

A látogatások száma a vizsgaidőszaknak tekinthető januári hónapban kismértékben csökkent. Ezt természetesen lehetne azzal (félre)magyarázni, hogy ez is meglepő, hiszen akkor méginkább szükség lenne az előadások anyagaira. A kurzusok azonban gyakorlati foglalkozások voltak, így januárban 1 csoport kivételével már mindenkinek megvolt a kurzusértékelése. Ettől függetlenül még jöhettek volna az oldalra, de ez elég naív gondolat lenne részünkről 🙂

A szerverstatisztikák szerint 2010-ben átlag 707 másodpercet, 2011-ben pedig átlag 510 másodpercet töltött el 1-1 látogató az oldalon. Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy 8-12 perc után feladták az előadások újranézését, de ebben az adatban benne vannak azok is, akik kereső segítségével találtak rá az oldalra. Számuk azonban meglehetősen csekély, a többség direkt linken jutott el a podcast nyitólapra, vagyis máshol megjelent hivatkozást használt fel, nem böngészés közben akadt rá. Az egyes előadásokhoz gondosan megadott kulcsszavak sem vonzották a látogatók tömegeit, egyedül a faktoranalízis szóra rákeresők érkeztek érdemi mennyiségben ezzel a stratégiával.

A podcast, mint oktatási segédlet, vagy mint technikai megoldás újszerűsége nem váltott ki sok reakciót a hallgatókból, de feltűnően visszafogott volt ezzel kapcsolatban a kollégáim többsége is. Összesen talán 10 reakció érkezett, ezek közül 2 igen meglepő módon olyanoktól, akikről nem is gondoltam volna, hogy figyelik online tevékenységemet. A kb. 150 hallgatóból, akit ez érintett 3 (azaz három) visszajelzést kaptam, hogy köszönik és ez jó dolog. A szűkebb szakmai környezetemben természetesen beszélgetünk róla egy keveset, de az oktató kollégáim közül szinte senki sem jelzett vissza, hogy megkérdezze, hogyan kell csinálni, illetve milyen tapasztalataim vannak. Egyetlen olyan kolléga volt, akinek megpróbáltunk egy ilyen technikát összerakni, és a felvétel talán sikerült is, de végül nem került internetre.

Ha valaki mégis érdekelnének a tapasztalatok, akkor nagyon röviden összefoglalva:

  • Vágatlanul egy vagy több előadást megjelenteni az interneten technikailag egyáltalán nem olyan vészes, mint ahogy azt gondolnánk, vagyis ez ne legyen a mentegetőzés alapja. Prezentáció szokott készülni, a legtöbb mobiltelefon felveszi a hangot, stb. szóval sokféle megoldás létezik és nincs is olyan messze. Ha nem akarunk előadást megosztani a weben, akkor ne a technikát hozzuk ürügyként.
  • Az interneten közreadott anyagok nyilvánossága csak néhány alkalommal okoznak lámpaláz jellegű érzést, mint amikor kezdő pedagógusként állunk ki valamilyen saját gondolattal, de egy idő után ez ugyanúgy elmúlik. Vannak rosszabb és jobb napok, legfeljebb ne hallgassuk vissza, ha nem éreztük jónak 🙂 de mindig közöljük, ha egyszer már megtartottuk és felvettük.
  • Senki ne gondolja, hogy a hallgatói értékelésben ennek bármilyen szerepe is van, a hallgatók vagy nem nézik, vagy minden jel szerint természetesnek veszik, hogy az előadások visszanézhetők. Sokkal inkább használható a technika arra, hogy az egyetemen kívüli érdeklődőknek tudjunk valamit mutatni. Ehhez persze nem kellene az összes előadás, csak ami érdekes lehet. (Legyünk őszinték a parciális korrelációs együttható szignifikanciavizsgálata aligha tartozik ide….) 🙂
  • A prezentáció mellett megjelenő hang a jó megoldás, nem kell kameráztatni magunkat. Nem az egészalakos élőkép az izgalmas, hanem a prezentáción lévő tartalom. Nyugodtan engedjük, hogy megjegyzéseket fűzzenek hozzá, a hallgatók, digitális nemzedék ide vagy oda, nem fognak írni saját névvel nyilvános kérdéseket.

mozgó címkefelhő pillanatképen

A podcast.ollejanos.hu oldalt részben a fentiek, részben a kísérleti félév vége miatt lezártam. Az előző félév előadásai DVD-re archiválva megvannak, ha valaki kéri, akkor adok belőle. A következő félévben is minden előadást fel fogok venni, de nem mindegyiket osztom meg nyilvánosan. A hallgatók (andragógia MA) az eLearning rendszerben mindegyikhez hozzáférnek majd. Az iTunes csak az igazán jó előadásokat jeleníti majd meg. A tömeges és nyilvános megosztás eszköze a kettősség elkerülése érdekében a uStream csatornám lesz. RSS mindenhol van, ha valaki érdeklődne 🙂

Ui. Ha oktató kollégáim is olvassák ezt a bejegyzést, akkor kérem jelezzenek, hogy miért nem használnak podcastet az oktatásban? Vagy ha igen, akkor jelezzék, hogy hol érhetők el az anyagok.

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb