A cím az is lehetett volna, hogy mi értelme van a helyfüggő szolgáltatásoknak, illetve ezek használatának? Sok lehetőség közül a bejegyzésben a foursquare lesz a kiválasztott, amit 2010. október 19-én a hűvösvölgyi buszvégállomáson kezdem el használni reggel 8:13-kor. Nem volt túlságosan bonyolult, pár perc alatt regisztráltam, a GPS jeleket fogadni képes telefonomra egy alkalmazás telepítésével pedig be tudtam jelentkezni erre a helyszínre, amíg a villamoson ülve vártam, hogy az elinduljon.

2,5 hónap alatt ebben a közösségi játékban tegnap “szupersztár” lettem, vagyis ennyi idő alatt 50 különböző helyre jelentkeztem be összesen 153 alkalommal. 7 helyen vagyok “mayor”, vagyis a hely leggyakrabban bejelentkező látogatója. 8 jelvényt szereztem, ami átlagos teljesítménynek tűnik, igaz a bejelentkezéseknek nem ez volt a kiemelt célja. 16 ismerősöm van a rendszerben. A bejelentkezéseket kezdetben csak az ismerősökkel, később twitteren mindenkivel megosztottam, de egy ideje “már csak” a facebook ismerőseim egyik szűkebb csoportja olvassa. Az elmúlt két nap fokozottabb használatával igyekeztem felfedezni, hogy végülis miért és mire jó ez nekem, vagy akár másoknak?

Falfirka a váróteremben

A solymári vasútállomás falfirkája részben választ adott az alapkérdésre. Az emberek szeretnek jeleket hagyni olyan helyeken, ahol gyakran megfordulnak, vagy ahova valamilyen különleges alkalommal eljutnak. Idegenforgalmi látványosságok környékén is lehet látni az “itt jártam” típusú feliratokat, meglepően gyakran dátummal, vagy nevekkel kiegészítve. Régebben olvastam olyan szakdolgozatot, ami az iskolai falfirkák, elsősorban a mosdóban felírt üzenetek, versek, szövegek elemzésével foglalkozott. A vasúti váróterem falán található írások többsége az egyszerű szemlélődőnek nem sokat jelent, esetenként trágár, vagy értelmezhetetlen. Tévesen arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a helyfüggő üzenetek írása-olvasása nem a legmagasabb kultúra érdekes megnyilvánulása. Helyfüggő üzenetet hagyni ezek szerint kulturálatlan viselkedés?

Talán inkább falra firkálni az, de hát nem mindenkinek van megfelelő telefonja, a vasúti várónak pedig nincs saját facebook oldala, aminek az üzenőfalára írni lehet. A solymári vasútállomást is érintetlenül hagyta az információs társadalom gyorsvonata, igaz ezt más jelekből lehet felfedezni. Nem is abból, hogy 26 ember összesen 52 alkalommal jelentkezett be és én a 2 bejelentkezéssel ma még nem lettem mayor, igaz holnaptól, ha nem változna a helyzet, akár már lehetnék is.

Egyén és közösség

A foursquare vagy bármely más web2es alkalmazás tartalommegosztása pozitív hatással is lehet a szűkebb baráti környezettel való kapcsolattartására. Riktán ugyan, de praktikus lehet tudni arról, hogy facebook ismerőseink, 4square partnereink éppen hol járnak, mit csinálnak. A laza kapcsolatokban a kapcsolattartásnak ez a módja rengeteg információt jelent anélkül, hogy a beszéltünk volna azokkal akikről ezeket megtudjuk. A gondolatmenetből kihagynám azt a zsákutcát, hogy ez biztosan majd a kapcsolatok leépülésével jár, illetve jobb az élő beszéd, mint a webes olvasás, stb. Természetesen jobb az élő beszélgetés, de méginkább jobb úgy kezdeni, hogy ha sokmindent tudunk arról, hogy szűkebb környezetünkbe tartozó személy mit csinálta a napokban. Ha régen látott ismerőseinkkel találkozunk, akkor az ilyen információk áthidalják azt a pár kellemetlen percet vagy pillanatot, ami gyakran a tényleges kapcsolatépítést, további kapcsolattartást akadályozná. Mindehhez persze információt “kell” szolgáltatni magunkról, hogy rólunk is olvashassanak.

A tanár is ember

Egészen más a tartalommegosztás, hogy ha a lelkes 4square használó tanár és jeleket ad arról, hogy mikor mit csinál. Egyrészt ez egy tanárnak természetes, hiszen tanítás közben sokkal nagyobb sávszélességben és sokkal többmindent oszt meg magáról (és nem csak az oktatás tartalmáról) mint amit bármely web2es alkalmazással képes lenne. Egy tanárnak természetes érzés, hogy élőben 25-en vagy akár 250-en nézik folyamatosan.

PPKE BTK AudMax, kis szerencsével talán a képben maradt a GPS koordináta is a fényképezés idejével együtt (vö. webre töltött képek biztonsági kockázata, vagyis hol és mikor jártam ott, ahol fényképeztem)

Lassan talán az is természetes lesz, hogy mindezt interneten is elérhetővé teszi, stb. egyszóval aligha érzi természetellenesnek a tartalommegosztást saját magával kapcsolatban. A webes alkalmazások, köztük a 4square például megmutatja, hogy a tanár is ember. Közlekedik, utazik, étterembe megy, konditerembe jár, koncertre megy, vagyis átlagos életet él és nem csak az osztályteremben. Nehezen cáfolható, hogy mindez hatással lehet a tanárképre és ezen keresztül a tanár-diák kapcsolatra.

Akinek nem inge, az nem kap róla reklámot

Ha a felhőelméletnek, a google tartalomelemző algoritmusainak hinni lehet, akkor sok-sok információ megfelelő eljárással nagyon is hasznos lehet az egyénnek. Ha a nagy testvér figyel minket, annak legtöbbször csak az árnyoldalait szoktuk meglátni. Kevés információt szolgáltatunk magunkról, mert félünk a biztonsági kockázattól, vagy csak eleve bizalmatlanok vagyunk, esetleg titkolunk valamit, stb. Ez nem kedvez a rólunk szóló tartalomelemzésnek. Ha a ustream élő közvetítésénél kevés információt adunk meg, akkor nagyon zavaró, oda nem illő reklámokat kapunk. Több információ, pontosabb reklám, egyszerű az összefüggés. Nem vázolnék fel egy igazi szemantikus web elméletet, de az el tudom képzelni, hogy a reklámok a szolgáltatásokkal összekapcsolódva végül hasznosak lehetnek. Azt nehéz elképzelni, hogy mielőtt beérnénk a pizzériába, már sütik is a pizzát, mert tudja a rendszer, a felhő, a nagy testvér, vagy bárki és bármi, ami az adatainkat elemzi, hogy aznap nemsokára bemegyünk oda és rendelni is fogunk. Az már hihetőbb, hogy jelzést kapunk az indulásra, figyelmeztet a rendszer, hogy le fogjuk késni a buszt és így nem érünk oda a megfelelő időben, stb. Talán ettől nem is vagyunk olyan távol, mindenesetre kevés információ nagy távolság az optimalizált reklámtól és szolgáltatástól. A testreszabott környezetben pedig nagy szerepe lehet a helyváltoztatásunk folyamatos rögzítésének.

A 4square ideje talán még ebben az évben sem érkezik el. Itthon nincs meg az a kritikus tömeg, aki kellően sokat használná, látna abban fantáziát, hogy másokkal személyes ötleteket, tippeket, tartalmakat oszthat meg, ami sok helyhez kapcsolódóan gyakran fontos vagy értékes lehet. Még külföldön is ritka az a pillanat, amikor egy téren állva 4 étterem közül a helyhez kötött információk alapján mások tapasztalatait felhasználva tudunk választani. Még attól is messze vagyunk egy kicsit, hogy egy telefon akkumulátora egész nap kibírja, hogy közben jeleket sugározzon arról, hogy merre járunk.

Ezúton szeretném jelezni, hogy egy kicsit én is kezdek elbizonytalanodni. A begyűjtött jelvények sem adnak már sokáig elegendő motivációt.