2011. február hónap bejegyzései

Kényszerblogoltatás vagy bővülő módszertan?

Januás 20-án, több mint egy hónapja volt a MeetOFF kiváló rendezvénysorozat blogolással kapcsolatos találkozója, ahol Tóth-Mózer Szilviát egy tweetben kényszeblogoltató rabszolgahajcsárnak titulálták.

A jelző vélelmezhetően inkább vicces akart lenni, mintsem komoly, de a gondolat azóta nem hagy nyugodni blogoltatás ügyben. Már a reflektáló blogbejegyzés (biztosan nem kényszer szülte) is több mint 1 hónapos, de a nemrég indult félévben, az előző félév gyakorlatát folytatva ismét felajánlottuk, hogy a hallgatók bizonyos tanulási feladatokat blogbejegyzéssel teljesítsenek. Úgyis mondhatnánk, hogy ismét kényszerblogoltatunk 🙂 Tovább a folytatáshoz

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb

Információs társadalom, didaktikai modellek

Az andragógia MA képzés nappali tagozatos óráinak podcast és prezentáció fájljai. A február 21. hétfőn rögzített első órán az információs társadalom fogalmát jártuk körbe, a megszokottól kicsit eltérő módon. Az előadásban vitattam az információs társadalom fogalmát. Egyrészt szerintem dilemma lehetne, hogy miért információs és miért nem kommunikációs társadalom kifejezést használunk. Másrészt komoly kérdéssé kezd válni a digitális nemzedék ebben betöltött szerepe. Hol is van az a bizonyos digitális nemzedék? Természetesen van, de kezd bizonyossá válni, hogy nem olyan, mint ahogyan elképzeltük, vagy amilyennek szeretnénk. Ez alól a példaként gyakran beidézett andragógia szakos hallgatók sem kivételek. Az információs társadalom vél és valós előnyeit ütköztetjük a hétköznapokkal, ami talán nem a legfejlettebb módszertan a fogalom értelmezéséhez, mindenesetre életközelivé alakítja azt. Nem politizáltunk, de utalgattunk arra, hogy miben és mennyire “politikai probléma” az információs társadalom. Farkas János ismert könyve (Információs- vagy tudástársadalom?) adta a vezérfonalat, de több résznél erősen önkényesen válogattam és igyekeztem andragógus nyelvezetre váltani. Legtöbbet talán a gazdasági és társadalmi következményeken belül a kultúra és az egyén változásairól beszéltünk az életvezetésünk ismert jelenségeivel.

[slideshare id=7056540&doc=andminformaciotudomany01-110225071520-phpapp02]

Video streaming by Ustream

A távoktatás és eLearning kurzust messziről, a didaktikai modellektől indítottuk. A hazai didaktikán nevelkedett hallgatóknak nehéz elképzeli, hogy több modell is létezik didaktikai problémák magyarázatára. A német modellek, angol modellek és 1-1 magyar elmélet ismertetésének a célja elsősorban az volt, hogy “világot lássunk” és megalapozzuk az oktatási folyamatról való sokoldalú, sokszínű gondolkodást, ami alapja egy távoktatási környezet szakszerű felépítésének. Távoktatást tervezni, szervezni nem bonyolult, de a hatékonyság akadályai között nem csak az ismert jelenségekkel érdemes számolni. Az ajtóig való út sokféle megtétele és ennek elemzése nem látszik ugyan a hangfelvételen, sem a prezentáción, de egyszer majd készítünk élőkamerás képet is 🙂 Az előadás végén próbáltam egy ábrán az online és virtális környezetek fogalmai közötti különbséget árnyalni.

[slideshare id=7056559&doc=andmtavoktatas01-110225071727-phpapp02]

Video streaming by Ustream

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb

Egy félévnyi podcasting tanulságai

A podcast.ollejanos.hu oldal egy féléven keresztül adott helyet az egyetemi és más nyilvános előadásaimról készült képernyőfelvételek (előadás prezentációja + hang) megjelenítésének. A WordPress alapú portál blogbejegyzések formájában (kód- és videóbeágyazással) közölte a saját szerverre töltött podcasteket, illetve ugyanez a technika a CMS nélkül kiszolgálta az iTunes rendszerben megjelenített podcasting csatornát is. Tovább a folytatáshoz

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb

A képzés minőségét befolyásoló oktatás- és tanulásszervezés

A Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, Budapesti Corvinus Egyetem, Menedzserek Országos Szövetsége; a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2011. február 16-án szervezett képzésén adhattam elő “A képzés minőségét befolyásoló oktatás- és tanulásszervezés” című tanulmányomat felsőoktatási vezetőknek, gazdasági vezetőknek a BCE 3001-es előadótermében. Az előadás nem a legjobban sikerült, de kárpótlásként az írásos változat is elérhető egy tanulmánykötetben: Ollé János: A képzés minőségét befolyásoló oktatás- ás tanulásszervezési kérdések a felsőoktatásban. In: Drótos György – Kovács Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment. Aula, Budapest, 2009. 149-162.o. Számos vitatható állításom volt, de azt hiszem a nézetformálás valamilyen mértékben megvalósult, vagy legalábbis elindult. Tovább a folytatáshoz

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb

OMHV – Olyan Mintha Hallgatóink Véleményeznének

Első gondolatban jelezni szeretném, hogy nagyon fontosnak tartom az oktatói munka hallgatói véleményezését. Minden információt, ami ebből származik igyekszem felhasználni értelmezni, foglalkoztat a dolog. Örülök neki, hogy vannak olyan rendszerek, ahol ezt meg tudják tenni a hallgatók, de komoly kétségeim vannak a hallgatók oldaláról tapasztalható aktivitással, tudatossággal kapcsolatban. Az OMHV fontos eleme a felsőoktatásban oktatók későbbi előléptetésének, de jelenlegi formájában szerintem inkább félreérthető, vagy legalábbis nem releváns és ez nagyon nincs így jól.

A nemrég lezárt őszi félévben az ETR szerint 191 hallgatóval kerültem kapcsolatba valamilyen kurzus keretei között. Ez egy viszonylag szerény félév volt, pályakezdőként volt, hogy egyszerre 4 egyetemen ennek kb. a háromszorosa jutott. A magam módján próbálkoztam visszajelzéseket gyűjteni a félévi munkámmal kapcsolatban, de ahogy korábban is, most is, erre a hallgatói oldalról mintha nem lenne igény. Pontosabban írnak akik nagyon-nagyon negatívan élték meg a kurzust, vagy nagyon-nagyon pozitívan, de a döntő többség tapasztalatairól, véleményéről nem tudok meg semmit. A 191 hallgatóból 50-től kaptam visszajelzést az ETR OMHV felületén, ami a PPK átlaghoz képest kicsivel rosszabb arány.

Mint megtudtam, a hallgatókban még él az a képzet, hogy az ETR valamilyen módon rögzíti hogy ki hogyan értékelte a tanárt, amit meg tudunk nézni és majd ez alapján valamilyen fondorlatos módon bosszút fogunk állni. Az ETR vezetőjéétől hallottam egy “üzemlátogatáson” hogy az ETR ezt nem rögzíti. Hosszasan időztem annál a gondolatnál, hogy miként kellene bosszút állni a hallgatón, de nem jutott eszembe semmilyen jó módszer. Elszomorít, hogy felnőttképzésben azt gondolják az oktatókról, hogy akár névvel leadott értékeléseknek ilyen következményei lehetnek. Ezúton szeretném kijelenteni, hogy nálam biztosan nincsenek, nem lesznek és eleve sértő a gondolat is. Meglepő módon az elmúlt félévben a felsőoktatáspedagógia szakirány hallgatói már nem gondolták magukénak ezt a képzetet és beszélgettünk egy kicsit a kurzusról. Néhány jó és megfontolandó ötletet mondtak, így megbocsájtható, hogy az OMHV lapokra végül nem írtak semmit 🙂 Nézzük azért sorban, hogy mi minden jutott nekem ebben a félévben…

PEDB-509 Informatika az oktatásban 1.

A 19 fős előadáson 6 fő válaszai alapján tudhattam meg, hogy a legtöbb paraméter szerint a kari átlaghoz képest jól teljesítek. Kicsit meglep, hogy elmaradok az átlagtól a következőnél: “Az oktató által adott feladatok jól kiegészítették az órák tartalmát?” Végülis csak egy konnektivista módszertannal támogatott kurzusról volt szó, ahol a hallgatók a kollokviumi teljesítés alternatívájaként azt a lehetőséget kapták, hogy nyilvános blogbejegyzésekben, twitterhasználattal, reflexiókkal, közösségi könyvjelzők használatával, stb. dolgozzák fel az oktatási tartalmat. Persze 2 fő válaszai alapján ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Az órák hangulata és a személyiségi jogok figyelembevétele is kicsit elmarad, szintén 1-1 fő válaszainak köszönhetően. Vitathatnánk a konnektivista lehetőség hatását és eredményeit, de csak 1 fő érezte úgy hogy “Önfejlesztésemhez és önnevelésemhez is kaptam szempontokat.” Szöveget értékelést nem kaptam.

Sokkal izgalmasabb rész a kutatásmódszertani témájú tárgyaim értékelése. Bölcsész jellegű képzésben empirikus kutatásmódszertant tanítani statisztikai elemzésekkel, mindezt úgy, hogy az MA tantervének köszönhetően a kurzus a rendelkezésre álló 2 kredithez rendelt 60 munkaórát teljes egészében kihasználja és félév során majdnem 30 részfeladat elvégzésére kötelezi a hallgatókat, hát ezt nevezik komoly kihívásnak. Fogalmazhatunk úgyis, hogy más tárgyakhoz képest vert helyzet, innen lenne szép nyerni 🙂

PEDM-130 Oktatásstatisztikai elemzések – 2. évfolyam, nappali, neveléstudományi MA

A 24 fős csoportból 8 hallgató töltötte ki az OMHV adatlapot. 1 hallgató úgy érezte, hogy “Az irodalom elérhetőségéről az oktató megfelelő tájékoztatást nyújtott?” kérdésre az egyáltalán nem a releváns válasz, illetve 1 hallgató nem szeretett volna erre a kérdésre válaszolni. Jelzem, az egységes kurzusleírásban szerepelnek a kötelező és ajánlott irodalmak, a kurzusleírás a kurzus online eLearning felületén elérhető.

Szintén érdekes lehet, hogy erre a kérdésre miért nem válaszolt valaki? 🙂 Izgalmas kérdés: “A félév során teljesítményemre személyre szóló visszajelzést (reflexiót) kaptam” 4 hallgató szerint egyáltalán nem, 2 szerint folyamatosan, 2 szerint a félév végén. A félév során nem volt folyamatos a visszajelzés, a félév végén egy körlevélben mindenkinek felajánlottam a lehetőséget, hogy személyesen, részletesen végigbeszélhetjük a beadott dokumentumokat. Egyetlen 4 fős csoport élt a lehetőséggel, akik magyarázatot szerettek volna kapni, hogy miért lett 4-es a munkájuk. A lehetőség a többi 20-nak is megvolt, de nem éltek vele. Valóban nem kaptak részletes értékelést, de jegyezzük meg, hogy nem is akartak ilyet.

A szöveges értékelések a következőképpen alakultak (ezeket az ETR nem teszi láthatóvá, én igen)

  • Szerintem több kontakt óra kell ebben a kurzusban, és bizonyos részeknél az, hogy amiről beszélün azt meg csináljuk mi is számítógép előtt. A feladatokat tekintve kétségtelenül hasznos a gyakorlatban is mindent végigcsinálni.
  • XD
  • Abszolút semmi értelme nem volt ennek a kurzusnak, amennyiben az lett volna a cél, hogy mindenki tudjon statisztikai számításokat végezni, talán a gyakorlatban kellett volna megmutatni.
  • több empátia és segítőkészség az oktató részéről, támogatóbb magatartás több gyakorlat az órán kevesebb elmélet, mert nagyrészt már tanúlt anyagról volt szó és inkább a feladatok jelentettek nehézséget gyakorlat nélkül

PEDM-130/1 Oktatásstatisztikai elemzések –  1. évfolyam, nappali, neveléstudományi MA

A 24 fős csoportból 11 hallgató töltötte ki. A két évfolyam kurzusa között részemről szinte semmilyen különbség nem volt, a 2. évfolyam a meghirdetésnek köszönhetően 1 évvel később jutott a tantárgyhoz. A két évfolyam által adott értékelések között jelentős különbség volt, szinte mindenben lényegesen jobbnak tartották ugyanazt a tartalmat, ugyanazt az oktatót, szinte ugyanazt a kurzust.

A szöveges értékelések:

  • Az oktató rendkívül lelkes és motiváló, és az anyagokat olyan módon kellett csoportosan, otthon feldolgoznunk, amely nagyban fejlesztette minden képességünket. Örömömre szolgált az oktató órájára járni!
  • Az óra kredit értékéhez képest sok volt a teljesítendő feladat illetve jobb lett volna ha az órán a feladatok kapcsán felmerülhető nehézségeket néztük volna át, az nagy segítség lett volna.

PEDM-130E Oktatásstatisztikai elemzések – 2. évfolyam, esti/levelező, neveléstudomány MA

A 35 fős csoportból 11 fő töltötte ki. Ennél a csoportnál is kb. a résztvevők harmada élt a lehetőséggel. A nem nappali képzésben tanulók számára a kurzus még nehezebb volt, mint a nappalisoknak, hiszen még kevesebb volt a kontakt tevékenység, méginkább szükség lett volna az otthoni egyéni munkára. Érdekes szempont, hogy “Az oktató a félév során elérhető volt az órák időpontján kívül is (fogadóórán és/vagy e-mailen)?” A megítélésem kicsit elmarad a kari átlagtól, volt aki szerint ritkán voltam elérhető. Nehéz ezt elhinni a napi email forgalmam, a gyakran bekapcsolt skype elérhetőségem és a weben megosztott órarendem és fogadóórám mellett. A fogadóórám forgalma kicsivel jobb volt, mint az előző félévekben, kb. a felére érkezett valaki és csak a felét ültem végig feleslegesen. Volt olyan félév, amikor senki (!) sem jött a normál időben lévő fogadóórámra személyesen, de akkor is elmaradt a “hozzáférhetőségem” a kari átlagtól. Minden hallgatói emailre válaszolok, az összes kurzusnak van online fóruma. Azt már nem is teszem hozzá, hogy a blogomon külön blokkban osztom a legutóbbi tartózkodási helyemet 🙂

Kedvenc kérdésem itt sem okozott meglepetést: “Az irodalom elérhetőségéről az oktató megfelelő tájékoztatást nyújtott?” Volt olyan, aki szerint egyáltalán nem. Érdekes jelenség, hogy a minősítő lapon 1-2 főnél mindenből a legrosszabb, vagy majdnem a legrosszabb minősítés szerepel. Összesen 1 szöveges értékelés érkezett:

  • Aránytalanul sok feladatot kaptunk! Más tárgyra alig maradt időnk!

PEDM-132E Kutatásmódszertan – 1. évfolyam, esti/levelező, neveléstudomány MA

A 43 fős csoportból 14 hallgató válaszolt az OMHV űrlapon. 4 olyan hallgató van, aki szerint ritkán vagy egyáltalán nem voltam elérhető az órákon kívül (lásd. skype, email, online órarend, megosztott telefon, rendszeres fogadóóra, stb.) 1 hallgató szerint az irodalomelérhetőségéről nem adtam megfelelő tájékoztatást. Izgalmas szöveges értékeléseket azonban kaptam:

  • Gyakorlati jegyes tantárgyhoz képest nagyon sok feladat volt, átcsúszott a vizsgaidőszakba is az utolsó két legnehezebb feladat. Bonyolult számítások, amit máshol fél éven keresztül tanítanak.
  • Az oktató nagyon felkészült volt. Én soknak tartottam a félév során kapott feladatok mennyiségét. Majdnem belehaltunk a feladatok teljesítésébe. Én ezt a mennyiséget két félévre osztottam volna el és akkor az elmélyedésre is több idő jutott volna. Bár ha belegondolok, jobb, hogy egy félév alatt túl vagyok rajta. 🙂 Csak emiatt ajánlom kevés embernek. Ha csak az előadások lettek volna és kevesebb feladat akkor 9-re értékelném.
  • Nagxyon hasznos ismereteket kaptunk, őszintén sajnálom, hogy ez a tantárgy nem kaphat több órát. A folyamatos otthoni feladatok hozzásegítettek egyrészt a mélyebb átgondoláshoz, illetve a csoportmunka során számos, a jövőben is hasznosítható pozitív és negatív tapasztalattal is gazdagodtam. Gratulálok a Tanár Úr felkészültségéhez és igényességéhez, illetve köszönöm a félévi munkáját!
  • Nagyon sűrű sokszor követhetetlen anyag, sok időnként nem egyértelműen értelmezhető feladattal. Az általam küldött e-mailekre, fórumüzenetekre nem volt válaszreakció. Lehet, hogy kevés az idő erre az anyagra, de ez nem a hallgatók hibája, nem rajtuk kell “leverni”. 2 kreditért ebből állt a teljes félév. Számomra fontos a munkám minősége is! Ez egy versenyfutás volt az idővel! Ha ez volt a cél, akkor minden rendben. Véleményem szerint meg lehetett volna osztani az anyagot a következő félévi időszakra is, így kicsit jobban elmélyülhettünk volna ebben a tudományban, kevésbbé stresszesen.
  • Irreális elvárások. Aránytalanul sok feladat szükséges a kurzus teljesítéséhez. Feltett kérdésekre nem reagált.

Nagy kár, hogy névtelenségben érkeznek a válaszok, szívesen kikeresném, hogy melyik az az email, amire nem válaszoltam. Összességében a hallgatók harmadának véleménye alapján tudom megítélni a félévi munkámat. Egyik kurzusnál sem tettek említést arról, hogy minden elhangzott előadás prezentációja és teljes hanganyaga elérhető volt, a kurzushoz online felületet használtunk. Nem kaptam a kurzus tartalmával kapcsolatban érdemi visszajelzést és számomra egyértelmű, hogy minden csoportban van néhány hallgató, aki szemponttól függetlenül negatívan ítél meg.

markmyprofessor.com

2010-ben az év honlapja, egyre növekvő népszerűséggel ad lehetőséget az oktatók munkájának a véleményezésére. A megjelent hírek szerint ez egy alternatív intézményi rangsor ahol oktatói és intézményi adatlap is segít az értékelések értelmezésében. Ebben a félévben összesen 3 (!) minősítés érkezett az adatlapomra, vagyis nálunk még mindig az OMHV vezet, ahol szintén elkeserítően alacsony a válaszadás aránya. Mindet elmond az oktatás levlistán (oktatas@yahoogroups.com) Kabai Péter megjegyzése, miszerint “Aranyos, de nehéz komolyan venni, ha 13 szavazattal bekerülhet valaki az ország 10 legjobb oktatója közé…”  Az értékelő lapom érdekes olvasmány, RSS feed formában követem, nem szeretek lemaradni egyetlen izgalmas szöveges értékelésről sem 🙂

Az ELTE PPK 136 jegyzett oktatójából a 47. helyen állok, összesen 16 értékeléssel. Az értékelő lap átlageredményei alapján nem én vagyon a népszerű, hanem a tárgy hasznos. Legkevésbé segítőkész vagyok, de komolyan át kell gondolnom, hogy a felkészültségem a kutatásmódszertan kurzussal kapcsolatban miért van a középmezőnyben. Nem tudom, hogy Falus Iván “Az empirikus kutatások gyakorlata” című közös könyvünk társszerzője látta-e ezt a minősítést, vagy sem, de bízom benne, hogy hitelvesztésem nem visszavonhatatlan 🙂 Volt olyan szeminárium a félévben, amikor egy hallgatóval egy fórumon “beszélgettünk” és jelezte, hogy bizony külső segítséget kell kérnie a feladatok megoldásához, amikor is fel kellett hívnom a figyelmét a kötelező szakirodalmakban szereplő kiadványra. Mindenesetre egy gyors számítást készítettem, hogy 16 értékelésem alapján hogyan alakul az összkép rólam és meg kell állapítanom, hogy az összes tényező minden más tényezővel erős, pozitív, szignifikáns összefüggést mutat.

A kérdés, hogy én vagyok ilyen koherens, vagy a rólam szóló véleményekben nehéz differenciálni és eltérni a vagy “szeretem” vagy “nem szeretem” logikától. A szexiségre már nem is készítek számítást. Ez a jelző persze nagyon is hízelgő, igaz az oktatói munka teljesítményéhez hogyan kapcsolódik, arra még nem jöttem rá. Ha valakinek ideje engedi számolja ki, hogy a szexiség megítélése milyen különbségeket okoz például a felkészültség mértékében.

Végezetül szeretnék röviden beszámolni eddig 1 évtizedes kutatásmódszertani tevékenységem legnagyobb kudarcától (vagy legérdekesebb élményéről?), ami szintén az oktatói munka hallgatói véleményezéséhez kapcsolódik. A történet ismert, gyakran mesélem. Utolsó héten, a szemináriumi foglalkozás termében 1 azaz egy hallgató vár engem. Belépek a terembe, kezemben az OMHV akkor még papír alakú kérdőívcsomagja. Közlöm a hallgatóval, hogy OMHV, ha gondolja töltse ki névtelenül (mosolygok), de ha van kedve, akkor akár beszélgethetünk is a félévről. A hallgató mereven közli, hogy az OMHV komoly dolog, neki bizony joga van a névtelen kitöltéshez. A csoportból egyedül ő volt jelen, adtam neki egy űrlapot és ő névtelenül kitöltötte…

 

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb