OECD IMHE és ELTE eLearning

December 2-án az OECD IMHE program két szakértője Frank McMahon és Fabrice Henard járt nálunk az ELTE PPK-n, hogy az egyetemi eLearning rendszerrel, mint a tanulás minőségét támogató kezdeményezéssel ismerkedjenek. Az IMHE projektről Halász Gábor nagyon jó összefoglalót írt a PPK weblapján, ezért ennek a lényegét nem részletezem, de az “eLearning napja” megérdemel néhány gondolatot.

Az IMHE szakértők tevékenységét elsősorban, mint valamilyen fejlesztő értékelés lehetőségét igyekszünk megragadni. A látogatás célja nem a minősítés, hanem egy későbbi szakértői vélemény elkészítéséhez nélkülözhetetlen ismerkedés volt. Mielőtt a szakértők érkeztek volna, egy előre megadott kérdőív / szempontsor alapján hosszasan készültünk a látogatásra. A kérdőív kitöltése (Virányi Anitával, az elearning rendszer ügyfélszolgálatának koordinátorával közösen) már önmagában eredményt produkált, hiszen ilyen szempontok szerint és ilyen alaposan talán még nem gondoltuk át a rendszer fejlesztésével, múltjával és esetleges jövőképével, fenntarthatóságával kapcsolatos gondolatainkat. Az egyetemi eLearning rendszer fejlesztését kezdetektől követem, sokszor igyekeztem befolyásolni, de ilyen részletességgel még nem tekintettünk vissza a már elvégzett munkára.

A történetiségnek ebben az esetben kiemelten fontos szerepe van, hiszen ez egy “organikusan fejlődő” rendszer, ami végül a nagyobb egyetemi rendszerek közé nőtte ki magát. Az eLearning sokféleképpen megközelíthető, a rendszer fejlődésében azt hiszem komoly szerepe volt annak, hogy ezt a hagyományos kontakt tevékenységre épülő oktatást segítő online környezetként képzeltük el, terveztük és fejlesztettük. Ez egy pedagógiai szemléletmód, ami abban is igyekszik megjelenni, hogy az eLearning rendszer egy komplex technikai segítség legyen a felsőoktatás sokszínűbb módszertani repertoárjának kialakításában. Az eLearning nekünk elsősorban pedagógiai, módszertani kérdés.

Múlt, jelen, jövő: az eLearning rendszer legújabb módszertani segédanyagai, amitől a felhasználás online és osztálytermi megoldásainak jövőbeli változást reméljük. A kép bal oldalán az ügyfélszolgálati felhasználó képe: az iskolapad.hu projekt 2005-ben használt szimbóluma, egy billentyűzet-részlet.

A moodle alapú keretrendszer hatalmasra nőtt és a fejlődése változatlan, folyamatosan növekszik (jelenleg 1.894 online kurzusfelület található ebben a félévben). Nehéz megállni, hogy ebben az eseménytörténet jellegű visszatekintő blogbejegyzésben ne írjak le mindent, amit ezzel kapcsolatban fontosnak gondolok 🙂 Sokat segít az önkorlátozásban, hogy a neveléstudomány MA szakos, felsőoktatáspedagógia szakirányos hallgatókkal ezt már egy kurzus keretei között  végigbeszéltük és nem érzem úgy, hogy sokminden bennem maradt volna. A titkok természetesen igen 🙂 A rendszer helyett inkább az IMHE látogatás napjáról írok, azt hiszem ez jó kompromisszum. A szakértők által készített elemzés az általunk beküldött előzetes anyagokkal együtt amúgy is teljesen nyilvános lesz.

Az “eLearning nap” első programja az üzemeltetéssel, a menedzsmenttel való találkozás volt. Máshol talán nem is fellelhető információ, ezért is szeretném leírni, hogy kik azok a kollégák, akik nélkül a rendszerünk aligha működne:

  • Virányi Anita az eLearning rendszer Ügyfélszolgálat koordinátora, (BGGYK)
  • Molnár Patrik az eLearning rendszer üzemeltetésében közreműködő kolléga
  • Zaka Ferenc Rektori Hivatal Oktatási Igazgatóság ETR Iroda vezetője (a megbeszélésen Maczák-Móczár Judit, az rendszer első változatának kifejlesztésében közreműködő kiváló kolléga helyettesítette)
  • Tomcsányi Roland osztályvezető GMF Informatikai Igazgatóság Információs Rendszerek Fejlesztése és Üzemeltetése Osztály
  • Kovács Tamás, PPK Ügyfélszolgálat
  • Gonda Zsuzsanna, BTK Ügyfélszolgálat
  • Tóth Attila, TÓK Ügyfélszolgálat
  • Ollé János szakcsoportvezető, az eLearning fejlesztés szakmai vezetője (PPK)

A beszélgetés témái kulcsszavakban: az új rendszerre való szeptemberi átállás története, a változás pozitív és negatív következményei, az ePortfolió rendszer fejlesztésének útjai és útvesztői, illetve a februári indítás előkészületei, módszertani segédanyagok és oktatói képzés, az ETR-moodle kapcsolat, fizikai háttér: a szerver paraméterei, az oktatói és hallgatói munkát segítő ügyfélszolgálat kialakulásának története, az ügyfélszolgálat koordinálása, az ügyfélszolgálatok feladatai, a 4 legnagyobb felhasználó kar ügyfélszolgálati tevékenységének hétköznapjai.

Balról, akik időben érkeztek: Cseh Szilveszter (hallgató), Gonda Zsuzsa, Virányi Anita, Ollé János, Halász Gábor, Fabrice Henard, Frank McMahon, Tóth Attila, Móczár Judit, Kovács Tamás

Az “eLearning nap” második nagyobb programja a rendszert legaktívabban használó oktatókkal, a felhasználás módjával, sikeres és problémás megoldásokkal, fejlesztési javaslatok megfogalmazásával telt. Számos jó és fontos kritikai észrevétel hangzott el, ami megadta a beszélgetés dinamikáját is. Természetes, hogy a legaktívabb oktatók, akik a legtöbbet használják, olyan dolgokat is észrevesznek, amit mások nem, illetve olyan javaslataik is vannak, amiket másoktól aligha várhatnánk el. A legaktívabb oktatók közül is a téma irányában a legaktívabbak voltak, akik eljöttek a megbeszélésre:

Balról: Virányi Anita (BGGYK), Ollé János (PPK), Sarbó Gyöngyi (IK), Katona Nóra (PPK), Marton Eszter (BGGYK), Bősze Júlia (PPK), Ujhelyi Adrienn (PPK).

Izgalmasnak ígérkezett a programfelelősökkel való megbeszélés, az “elearning nap” 3. pontja, amiben azt jártuk körbe, hogy az egyes képzési programokban, azok tervezésében, előkészítésében és menedzselésében milyen szerepel lehet az egyetemi eLearning rendszernek.

Kiss Paszkál (PPK)

Balról: Major Éva (BTK), Szekeres Ágota (BGGYK)

Az “eLearning nap” 4. programpontja a hallgatókkal való találkozás volt. Az előkészületi szakaszban komolyan meglepődtünk azon, hogy a legaktívabb hallgatók milyen mértékben passzívak a részvétellel kapcsolatban, így külön köszönet illeti azok, akik eljöttek erre a nagyon fontos megbeszélésre. Sajnos túl jó fénykép nem készült, de azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy kik képviselték az egyetem hallgatóit eLearning ügyben: Kiss Ildikó, Tóth Katalin, Petia Steftcheva Kojonharova, Cseh Szilveszter, Szőllösi Tímea. Jelen volt még külön meghívottként az Illyés Sándor Szakkollégium két hallgatója is.

Az 5. programpont a külsős partnerekkel való találkozás volt. A tanárképzés és a pedagógia szakos képzések több kurzusában is fontos szerepet kap az online oktatási környezetek használata, iskolai menedzselése. Az iskolapad.hu rendszerünk nem csak a moodle keretrendszer kísérleti felülete, hanem itt teljesítik az említett hallgatók az online tananyagszerkesztéssel kapcsolatos feladatukat is. A keretrendszerben megjelennek a közoktatás tanulói és tanárai, akik ezekhez a tananyagokhoz, online felületekhez kiváló partnernek bizonyulnak azzal, hogy elmondják tapasztalataikat, aktívan és “élesben” használják a hallgatók által kialakított tananyagokat és közösségi felületeket. A felhasználás módszerei, akadályai, az intézmények belső világában egy ilyen keretrendszer vagy módszertani szerepe kiváló esettanulmány az IKT fejlesztést tanuló pedagógia szakos hallgatóknak is. Legrégebbi közoktatási partnerünk a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskola. Az iskolát Fritz Péter informatika tanár, igazgatóhelyettes képviselte.

Fritz Péter, Kiss Ildikó

Ez a blogbejegyzés az IMHE szakértői látogatás “eLearning napját” igyekezett bemutatni. Hosszan lehetne írni az egész napos, hosszú, de minden várakozást felülmúlóan érdekes és tanulságos beszélgetések tartalmáról és tapasztalatairól is, de ezt helyettesíti majd a nyilvános jelentés és dokumentációja. A bejegyzésnek szintén nem volt vállalt feladata, hogy az ELTE eLerarning rendszerről többet mondjon, mint ami a fentiekből kiderült. Az IMHE látogatás és annak későbbi eredménye mindenképpen fordulópont a rendszer fejlődéstörténetében, ez a bejegyzés ezt igyekezett “naplózni”.

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória