November 19-én egy izgalmas, kellemes délutánt tölöttem a Király utcában, a Minyon Bárban. A Telekom meghívását lelkesen elfogadva kiváló szakemberekkel, közéleti szereplőkkel arra vállalkoztunk, hogy ötleteljünk a mobiltelefonálás, közösségi média, közösségi oldalak használatának kultúrájával kapcsolatban.A kétnapos workshop eredményesnek tűnt. Nemrég több helyen is megjelent hír, hogy az ajánlásgyűjteményt az e-etikett.hu oldalon néhány héten belül megjelentetik a szervezők. A kezdeményezést nem lehet eléggé dícsérni. Sokféle szempontból lehetne indokolni, hogy miért és mennyire szükséges, hogy legyen “online viselkedéskultúra” és a digitális eszközhasználatnak legyenek iránymutató normái, legalább ajánlás szinten. Elég ha arra gondolunk, hogy a legtöbb fórum, blog milyen gyakran válik az értelmes viták helyett valami egészen torzan gyűlölködő faliújsággá. (Ennek a blognak is moderáltak a hozzászólásai. Kizárólag a SPAM üzenetek és a drasztikus kifejezéseket tartalmazó bejegyzések nem mennek át a szűrőn.)

Több mint 2 hét után nehéz visszaemlékezni, hogy mi minden merült fel, mert a beszélgetés gyors nagyon produktív volt. (Így jár az a blogger, aki eseményblogot ír és sokat vár a bejegyzéssel, de nem adja fel…) Mobiltelefon ügyben Nyíri Kristóf észrevételére nagyon jól emlékszem. Meglepett az a kutatási eredmény, hogy az utcán, nyilvános területen, villamoson, vagy akár zárt térben azért idegesít minket ha valaki mobiltelefonál, mert nem halljuk a beszélgetés másik szereplőjét és a szokatlan információáramlás kellemetlen. Azt javasoltam, hogy minden ilyen beszélgetést ki kellene hangosítani és akkor megszűnne a zavaró tényező 🙂 mindenki elégedett lenne.

A beszélgetés egy jelentős szakaszában a “felveszed, ha hívnak, vagy nem veszed fel” kérdés köré sűrűsödött. Ha valaki felveszi, azzal komoly zavart kelthet a környezetében, ezért elsőre azt gondolnánk, hogy ez nem helyes. Körbejártuk azt a lehetőséget is, hogy micsoda zavar keletkezhet ott, ahonnan hívnak és a megszokottól eltérően nem kapnak választ. Ha nem jön létre a kapcsolat, akkor összességében mindenképpen zavar alakul ki. Én bevallottam, hogy ha tanítás közben rezeg a telefon, akkor meg szoktam nézni. Nem veszem fel, de mindig megnézem, mert van olyan hívás, ami miatt ha kell, akkor akár az órát is megszakítja az oktató. Kellő gyakorlattal lehet úgy tanítani, hogy az óra nem szakad meg, de rá tudok nézni a kijelzőre, hogy honnan jön a hívás, vagy nem fogadott hívás esetén a rövid üzenet. Számos példát lehetne még hozni, de az e-etikett ötletelés közben komoly önvizsgálatokat tartottam.

Külön téma volt az online közösségi felületek használata. Ebben a pedagógusoknak nagyon fontos feladat körvonalazódik. Bízom benne, hogy a tudatos, kulturált online eszközhasználat nevelési feladattá válik a következő években. A facebook-használó tanulók számára ideális esetben tanároknak kellene példát mutatni, hogy mit érdemes, lehet, kell, megosztani és mi az, ami még a jól ismert tanár környezetéből sem válik elérhetővé. Ez nem egy újabb feladat a pedagógusok számára, egyszerűen csak módosul a “feladatellátási hely”. A tanárok elviszik színházba, balettelőadásra a tanulócsoportot és példát mutatnak akkor is, ha múzeumlátogatás van. Miért ne kellene ugyanígy bemutatni és követendő példa szintjére emelni, hogy egy tanár hogyan használja akár az online közösségeket, vagy tartalommegosztó web2 szolgáltatásokat? Hosszasan érveltem erről tegnap (december 4-én) a Sulinetwork konferencián, illetve a téma fontosságát jelezve plenáris kerekasztal szervezünk a témában a III. Oktatás-Informatikai Konferencián.

Mindent, ami eszembe jut, természetesen nem írok most le, annál is inkább, mert lényegesen többminden erült elő, mint amire képes vagyok emlékezni és a sokféle környezetből érkezők, ahogy az lenni szokott, nem mindennek tulajdonítottak egyforma jelentőséget. Kevés dologra emlékszem, amiben nem értettünk egyet. Közös élmény volt, hogy etikett és az e-etikett határán mi mindent lehet felfedezni.

Nemrég megérkezett jóváhagyásra az egybeszerkesztett anyag. Természetesen nem leszek udvariatlan és itt nem osztom meg 🙂 de azt előzetesen megígérem magamnak is, hogy ha megjelenik, onnantól kezdve igyekszem betartani és erre fogok bíztatni mindenkit, de a pedagógusokat mindenképen.