Egyetemi kutatásmenedzsment

Lassan 10 napja lesz, hogy részt vettem a PPK újrainduló felsőoktatás-pedagógia műhely beszélgetéssorozatának első programján. A vitaindítót Havas Attila, az MTA Közgadaságtudományi Intézetének főmunkatársa, Kádár-Csoboth Péter, az IFUA tanácsadója és Mátyus László, a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Biomatematikai Tanszékének vezetője tartották.Az egyetemi kutatás jelene és jövője a vitaindítók utáni beszélgetésben sokféle szempontból lett megközelítve. A teljesség igény nélkül néhány gondolat, amit mások mondtak, vagy ami nekem ezek alapján eszembe jutott:

  • “A szikráktól a kutatási oligarchákig” – Setényi János hozzászólása, mint mindig most sem hagyott érintetlenül. Szerinte, illetve sokunk szerint a “szikra” gondolatokra képes kevés kutató mögé “kutatóhadsereget” lenne érdemes szervezni, akik az ötleteket, kreatív elképzeléseket, ha azok arra érdemesek, akkor nagy erőkkel kutatják. A gondolatban nem is jelent meg, de eszembe jutott, hogy a kutatási projektek szakmai vezetőinek, azonkívül, hogy szikrát kell csiholni, vagy mások szikráit kell menedzselni, milyen más feladatokkal kell szembenézni, ami az újabb szikrák kialakulására komolyan veszélyes. A “szikrára képes” kutatókat pedig hálózatokba szervezhetnénk, hogy akár távolabbi területek is képesek legyenek egymást segíteni, egymásra hatni. Ez a szerveződés legalábbis alternatíva lenne a kutatási csoportok hatékonyságához képest, ami tudományterülettől függő mértékben jelentkezik.

…gondolatébresztő, vitaindító előadás 3/1…

  • Megerősítést kaptam abban, hogy az innováció nem szervezethez, hanem személyhez kötött. A szervezeti struktúrák, akár egyetemi szervezeti egységek szerveződése, régmúlt diszciplináris keretekre, esetleg korábbi innovatív és meghatározó szereplőkre építkezve nem biztos, hogy örök érvényűek. Az egyetem oktatási és kutatási kettő feladatában az utóbbi iránt elkötelezettebbek számára a szervezetektől független lehetőségek biztosítása, ha úgy tetszik a szikra-menedzsment, ami előreviheti a dolgok alakulását.

…gondolatébresztő, vitaindító előadás 3/2…


  • A forráshiányos kutatások (eltekintve a kutatóegyeteminek címkézett TÁMOP támogatástól) komoly segítséget kaphatnak piaci cégektől, ugyanakkor ezek a kiszemelt partnerek elsősorban a hatékonyság növelésében, termelésben, gazdaságilag eredményes működésben érdekeltek és aligha fogják támogatni szakértői véleményekből álló papírkötegek kialakulását. Külön fejezetet lehetne nyitni az egyetem és az együttműködésben megjelenő cégek céljainak, viszonyrendszerének elemzéseiről. Egyensúly és mérték kérdése, de a kutatás hatékonyságára a piaci racionalitás nagyrészt jó hatással lehet. Felmerül ezzel kapcsolatban egy másik, de ide tartozó gondolat. A kutatások hatékonysága, társadalmi hasznosíthatóság sokszor megkérdőjelezhető. Szó szerint említette egy kolléga, hogy a “társadalom meg fog minket büntetni, ha nem leszünk eredményesebbek.” Ezzel személy nagyon egyetértek. A helyzet talán még nem szélsőséges, de minta a kutatások egy része nem venné komolyan azt a környezetet, ami közvetetten támogatja a létezését. A piaci alapon szerveződő kutatási együttműködéseknél ez éles kontrollt jelent és nem elméleti kérdést.

…gondolatébresztő, vitaindító előadás 3/2… többek között a kutatóegyetemi TÁMOP-ról


  • Az egyetemi oktatás és kutatás viszonya a kutatásmenedzsment esetén kikerülhetetlen téma. Azt hiszem a többség egyetértett Setényi Jánossal abban, hogy az egyetemeken alig vannak kutatók, az oktatás a domináns tevékenység, ha a hétköznapokat nézzük. A kutatásnak sok helyen leginkább az a változata működik, ami a szellemi frissesség megőrzéséhez szükséges. Ez a fajta kutatás is hasznos, többek között az oktatásra közvetetten jó hatással van, de kérdés, hogy az eltűnő kutatói státuszok, vagy egyes helyeken az oktatási minőség jelentős mértékű háttérbe szorítása, hogyan alakíthatja a közeljövőt. A tantervi reformok között talán nem meglepő, hogy az egyetemek iránytűje inkább az oktatás és oktatásszervezés felé hajlik. Kényelmes csapda ebben megmaradni és éveket eltölteni azzal, hogy tantervek mégjobbak legyenek, ami természetesen fontos, de hosszú távon eloltja a tüzet a kutatási tevékenység környékén. A kutatóegyetemi pályázatra épülő kutatások elvileg ennek a hatásnak ellensúlyai lehetnének…

…néhány szobával arréb a KAZY 405-ben épül a kutatólaborunk a kutatóegyetemi TÁMOP pályázatunk megvalósításának egyik helyszíne…

  • … kérdés az, hogy mennyire lesznek azok. A kutatások gyors megtervezése gyakran kritika ezzel a pályázattal szemben, ugyanakkor előnybe kerülnek azok a műhelyek, ahol ha nem is kész, de legalábbis félkész elképzelések voltak és a támogatás ezeket segít életre hívni. A pályázatnak megvan az a veszélye, hogy a meglévő, a forráshiány miatt egyre nehezebben működő struktúrát tartja még életben, de benne van a lehetőség, hogy az eddig nem látott mértékű támogatás hosszú távú befektetés is lehet, hogy ha valamilyen szinten koncentrálhatjuk az erőforrásokat.

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória