A X. országos Neveléstudományi Konferenciára beadott absztraktomat a bírálók 100/65 és 100/89 ponttal értékelték, a Tudományos Programbizottság pedig elfogadta, így biztosan lesz egy ilyen előadás. Egyelőre közzéteszem az absztraktot, a konferencia után pedig a podcastet.
Az IKT által támogatott oktatási folyamatokról való gondolkodás aktuális kérdésévé vált, hogy a Siemens-Downes-féle konnektivizmus oktatásmódszertana alapján definiálható önálló tanuláselmélet vagy sem, illetve az oktatási folyamat ilyesféle értelmezése új didaktikai modell kialakítását indokolja, vagy magyarázható már meglévő diaktikai modellekkel. Az egyre inkább népszerű oktatásmódszertan gyakorlati alkalmazásaink megfigyelése és elemzése nem ad megbízható választ a felmerülő kérdésekre.
A konnektivizmus oktatásmódszertana, elsősorban az oktatási folyamat szervezésében, illetve a folyamat résztvevői között megvalósuló aktív és relfektív kommunikáció sajátosságaiban különbözik más módszertani megoldásoktól (Siemens,G. 2005 és Downes,S. 2007). A konnektivista oktatási folyamat jellemzői leginább a hálózatelméletek oktatási alkalmazásával közelíthetők meg, ahol a csomópontok az oktatási folyamat résztvevői, a hálózati kapcsolatok pedig kommunikációs, információszerzési momentumok. Ideális esetben az oktatási folyamat résztvevői skálafüggetlen hálózatként mködve, a tanári szerep facilitátorrá való alakításával, csoportban tanulnak (Barabási, 2008, Kulcsár, 2009.)
Rainer Winkel kritikai-kommunikatív didaktikai modellje (Winkel,R 1988 és Gudjons,H-Winkel,R.2002) részben a Watzlawick féle kommunikációelméleti axiómára épül. A struktúraértelmező csoportba sorolható didaktikai modell központi fogalma az oktatási folyamat szereplői közötti interaktív kommunikáció. A modell szerint az oktatás potenciális lehetőség a társadalmi környezet változtatásra, konsrtuktív átalakítására.
Az elméleti kutatás során két kérdést fogalmaztunk meg.
- A kritikai-kommunikatív didaktika szerint értelmezett oktatási folyamatban a tanulási célok változásával kapcsolatos elmélet mennyiben figyelhető meg a konnektivista folyamat csoportos tanulás jelenségénél?
- A winkel-féle didaktika tanítástervezési algoritmusa és a konnektivista oktatásmódszertan folyamatleírása között milyen különbségek figyelhetők meg?
Az elméleti kutatás során az összehasonlító elemzés módszertanát alkalmaztuk, a Winkel-féle modell 10 alapkérdése közül 2 szempont, illetve az oktatástervezési útmutató segítségével próbáltunk meg modellezni a konnektivista oktatási folyamatot.
A kutatás legfontosabb eredménye szerint a a Winkel-féle modell és a konnektivizmus tanulásszervezésről való gondolkodása egymáshoz illeszthető. A tanulási cél folyamatos változásával kapcsolatban a didaktikai modellben nem értelmezhető a közösségi tanulási cél, a tanulás hálózati alapon való működése. A tényleges oktatástervezésben a konnektivizmus gyakorlata a Winkel-féle modell korszerű eszközökkel történő megvalósítása. Összességében elmondhatjuk, hogy a kritikai-kommunikatív didaktika a konnektivisita oktatásmódszertant jól közelíti, de több jellemző sajátosságaira nem képest értelmezést adni. Az elméleti kutatás eredményei egy konnektivista didaktikai modell felépítéséhez adhatnak kiindulási alapot.
A kutatás és az előadás az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásával készült.