Web2 eszközökkel támogatott kontaktóra tapasztalatai

A konnektivista módszertannal támogatott “Modern eszközök az oktatásban” kurzusok összevont csoportjainak hallgatói témaválasztás szerint két kisebb csoportot alkottak. Az “intelligens osztályterem, ergonómia” témakört osztálytermi keretek között, de web2 eszközök használatával kezdtük meg feldolgozni. A konnektivista szemlélet egy oktatási folyamatban elsősorban makroszinten értelmezhető. Ezen a tanórán a szokatlan eszközhasználat és tanulásszervezés, illetve kommunikáció mikrostruktúrára gyakorolt hatását figyeltem meg.

A hallgatók a következő feladatsort kapták:

  1. Gyűjtsünk email cím adatbázist (A csoportmunkában résztvevők pontos meghatározása, a fogalomtérkép megosztásának előkészítése.)
  2. Keressük és találjuk meg, majd töltsük le, nyissuk meg: Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér és Tóth Péter (szerk.): A 21. század iskolája. Microsoft Magyarország Kft., Budapest. Az első 61 oldal foglalkozik a témával. (Ez a szakirodalom adta a csoportmunka alapanyagát.)
  3. Fogalmi térkép: Intelligens osztályterem, ergonómia. Szerkesszük meg a téma fogalmi térképét közösen! (A fogalmi térkép MindMeister rendszerben készült, a csoportmunkátban résztvevők egyidőben, közösen szerkeszthették)
  4. Jelöljük be PIROS színnel azokat a fogalmakat, amelyekhez szerintünk érdemes wikipédia szócikket készíteni! (A közös szerkesztésben tetszőlegesen lehetett választani, hogy ki melyik fogalom kidolgozását kezdi meg. Ezt a közös térképen jelölni kellett, hogy aki twitteren nem látja vagy nem követi folyamatosan az üzeneteket, a térkép szerkesztése közben is láthassa a többiek terveit)
  5. Indítsuk el a szócikkeket! Szócikk indításról mindig írjunk twitter bejegyzést! pl. “elkezdtem szerkeszteni qqqqqqq fogalmat” (A szócikkek az OKT-INF wikipédia rendszerben készülnek, minden résztvevő regisztrált már korábban.)
  6. A wikipédia szócikkhez keressünk más tartalmat, linkek, szövegek, vagy bármely formátumban és írjuk bele. (A feladat a wikipédia szócikkek szerkesztése,  többi eszköz ennek az előkészítését szolgálta)
  7. Ha kérdés merül fel bennünk, írjuk meg a twitterre felkiáltásként és alapozzuk meg a hét nyitó blogbejegyzését! (A hallgatóknak heti 2 blogbejegyzést kell írniuk, a nyitó bejegyzés a problémafelvetések területe, a záró bejegyzés a feldolgozás eredményeit mutatja.)

Az óra tervezésekor várható volt, hogy a feladat megoldása nem fér bele a 1,5 órás időkeretbe, de a wikipédia szerkesztése és a blogbejegyzések a megkezdett munka folytatására kiválóan alkalmasak. Röviden, címszavakban összegezném az óra tapasztalatait, amit részben oktatóként figyeltem meg, részben pedig a hallgatóktól hallottam:

  • Egymás segítése” – A feladatok megkezdése azok számára, akik nemrég ismerkedtek meg a web2 eszköztárral nehéznek bizonyult. Megkértem a hallgatókat, hogy “bátran segítség egymást”. Jelentős web2 eszközrepertoár ellenére a segítő szándék általában a mellette ülők felé nyilvánult meg, az osztálytermi munka szokásrendszere még azt is akadályozta, hogy a helyükről felkelve segítsenek egymásnak, miközben olyan eszközök működnek a képernyőjükön, amelyekkel bárkivel megoszthatnak szinte bármit.
  • Eredmények megosztása” – A feldolgozásra kitalálta szakirodalom teljes egészében letölthető, online megnyitható. A hallgatók természetesen nem egyszerre találták meg, de aki korábban felfedezte, önmagától nem osztotta meg twitteren a találatot, de amikor ezt a lehetőséget felvetettem, a csoport egy része megpróbálta. Együtt, egy teremben ülők, szemináriumi munkához, esetenként csoportmunkához szokott hallgatók a weben különálló egyénként dolgoztak egy ideig. Az osztálytermi jelenlét akár fokozhatta volna a kooperációt, illetve az egymástól térben távoli elhelyezkedés fokozhatta volna a web2 eszközök szükségszerű használatát. Ezt sajnos nem tudjuk bizonyossággal megjósolni, de érdemes lenne kipróbálni. A csoport néhány hete alakult, így a csoportfejlődésben sem érik el a természetes kooperációhoz szükséges kohéziós szintet. Kérdés lehet, hogy a csoportfejlődést a web2 eszközök fokozzák, vagy akadályozzák, esetleg erre nézve hatástalanok? Összehasonlításként érdemes lenne kipróbálni egy összeszokott csoporttal ugyanezt a módszertani megoldást.
  • Lineáris folyamat?!” – a fogalomtérkép szerkesztéséhez az általam indított térképhez mindenki kapott szerkesztési jogot. A térkép közzéppontjában az óra témája állt. A fogalmi térkép nagyon gyorsan alakult, amit esetenként a MindMeister automatikus térelhelyezései bonyolítottak. A rendszer nem kis riadalmat okozva a kellően nagyra nőtt alrendszereket egyszerűen áthelyezte, amit sokszor eltűnésként éltünk meg. A fogalomtérkép szerkesztése elvileg lehetősége ad arra törlésre, tetszőleges áthelyezésekre. Törléseket a hallgatók nem végeztek, a rendszerezés pedig sokszor az én feladatom lett. A hallgatók szerkesztőmunkája alapján a fogalomtérkép bentről kifelé, egymástól szinte független utakon indult el. Kis túlzással mindenki elkezdte írni a saját alrendszerét, kevesen kooperáltak, még kevesebben figyeltek hasonló tartalmú, esetleg csatolható alrendszerek kialakulására. Itt többször beavatkoztam, a fogalmi viszonyokat rendeztem, amit a többség nagy meglepetéssel fogadott. A fogalmi térkép közös szerkesztése rövid időnk keresztül 14 aktív résztvevővel is olyan érzéseket keltett, mint egy áttekinthetetlen wave, amit egyszerre többen írnak. Egyértelmű, hogy a szerkesztők nem figyelnek egymásra, sietnek, legfeljebb azokkal egyeztetnek, akik mellettük ülnek.

  • Twitterhasználat” – a twitter kommunikációs célra történő felhasználása nem volt természetes, ezt külön felszólításra néhányan elkezdték használni. A használat módja és mértéke általában összefüggött a korábbi gyakorlottsággal, de ez nem biztos, hogy egyértelmű kapcsolat.
    • A közös tartalomfeldolgozást segítette volna, hogy ha a twitteren megírják, hogy ki melyik részt kezdte el. Erre néhányan vállalkoztak, de meglepő módon nem a tartalmakat, nem fogalmakat, hanem gyakran alfejezetcímeket írtak meg, vagyis a szöveg felé strukturálisan és nem tartalmilag közelítettek.
    • Szóban kértem, hogy osszák meg egymással twitteren, hogy melyik wikipédia cikket kezdik el szerkeszteni. Ezt néhányan meg is tették, de meglepő módon csak a tartalmat írták meg, nem küldtek a tweetben például pontos linket, hogy mások gyorsabban megtalálhassák a megkezdett anyagot.
    • A twitterbejegyzésekben egy idő után megjelentek a linkek, de első körben ezek teljes linket tartalmaztak, volt aki jelezte, hogy nem tudja elküldeni a megtalált hivatkozást, mert a link nagyobb mint az engedélyezett karakterszám. A táblánál megmutattam a bit.ly alkalmazását és több helyen is segítettem, illetve tweetben is aktívan utaltam rá. A csoport kisebb késéssel, de felismerte és megtanulta a használatát.
  • Folytatás?” – a hallgatók az egyetemi munkaszervezés miatt heti rendszerességű, leggyakrabban szinte kizárólag az órára koncentráló munkaformákhoz vannak szokva. A heti 2 alkalommal kötelező blogírás is felkavarja ezt a kialakult rendet, de külön érdekes lesz megfigyelni, hogy a hét hátralevő részében a wikipédia szócikkeket tovább írják vagy sem. A hétfő óta eltelt időben a twitterbejegyzések alapvetően leálltak, vélelmezhető, hogy a kurzus rendszeréhez igazodnak. A konnektivista módszertan egyik nagy kérdése, hogy képes-e a hallgatók heti rendszerességű aktivitását akár kismértékben is megváltoztatni vagy sem? Számos hasonló módszertani kísérlet utal rá, hogy ha van kontakt-tevékenység, akkor az azon kívül végzett munka mértéke minimális, határidőkhöz vagy az óra időpontjához igazodik.
  • wikipedia” – a fogalomszerkesztéssel kapcsolatos legfontosabb probléma az idő. A 1,5 órás kontakt tevékenység tervezett programjába a szócikkek szerkesztése alig fért bele. Ez részben a wikipédia szerkesztésében tapasztalható járatlanság is okozhatta, például voltak akik a címoldal szerkesztését kezdték meg új szócikk létrehozása helyett. A wikipédia szerkesztőfelülete első használatra sokak számára nem tűnt egyértelműnek, az egyszerűség és az egyszerűsített szerkesztőfelület akadályként jelent meg. A szócikkszerkesztés témaválasztása a fogalomtérképből nem következett egyértelműen, a következő hasonló alkalommal sokkal jobban kell tematizálni, hogy ki melyik szócikket kezdje el szerkeszteni. Ehhez a gyorsított munkamenet és a rendelkezésre álló idő nem volt ideális.
  • Fáradtság” – az óra végén twitteren és élőszóban is körkérdést tettem fel, miszerint “hogy érzik magukat”? A hallgatók többsége szokatlanul erős fáradtságról számolt be, de alapvetően elégedetten.

A web2 eszközök hatása az oktatási folyamat alakulására egyértelmű, de ez a hatás elsősorban a mikrostruktúrával kapcsolatban figyelhető meg. A web2 eszközök használata még nem jelent konnektivista módszertant, annál is inkább, mert azt leginkább az oktatás folyamat makrostruktúrájára értelmezhetjük. A kérdés, hogy a web2 eszközök használata milyen mértékben képes megváltoztatni hagyományos szemináriumi kereteket? A web2 eszközök használata szokatlan és átalakítja a tanítási-tanulási folyamatot, de hogy hatással legyen a tanórán kívüli tevékenysége is, az egyelőre még kérdéses. Bízunk benne, hogy a félév során választ kapunk erre.

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória