Oktatáscentrikus félév elé nézek, meglehetősen sok kurzussal. Ezek egy része oktatás-informatikai témákhoz köthető, de továbbra is jelen van a kutatásmódszertan. Ebben a félévben ismét tanítani fogok tanárszakos hallgatókat, pedagógia szakosokat BA és MA képzésekben, illetve a Neveléstudományi Doktori programban. Az elmúlt hónapok konnektivizmus köré csoportosuló eseményei nem múltak el nyomtalanul, több olyan kurzus is van, ahol megpróbálkozunk ennek az alkalmazásával.
A pedagógia BA oktatási asszisztens képzésben folytatódik az Informatika az oktatásban kurzus, ahol most az oktatás-informatikai módszerek és a didaktika sajátos ötvözete szolgáltatja a tartalmat. A kurzus az asszisztens képzés másik tanegységeivel együtt igyekszik hozzájárulni az ebben az évben aktuális iskolafejlesztésnek, ahol egy projekt keretei között a leendő oktatási asszisztensek konkrét, az intézmény számára hasznos,leendő feladataikhoz igazodó iskolai munkálatokat végeznek. A kurzus érdekessége, hogy az Oktatás-Informatika folyóiratunk 1. számában megjelent konnektivista tanulással kapcsolatos tanulmányra és a II. Oktatás-Informatikai Konferencia konnektivista kerekasztalbeszélgetésének eredményeire, illetve a nemrég induló Konnektivizmus felnőttképzési projekt alapelveire épülve megpróbálkozik az oktatási folyamat szervezésében konnektivista módszertant használni. Konnektivista kurzusnak nem mondható, de a hallgatók és az oktató az akkreditációban előírt tartalmakat ezzel az újszerű módszertannal igyekszik feldolgozni.
A tanárképzés MA kötelező kurzusai között párban tanítom majd a Modern eszközök az oktatásban kurzust, ami minden leendő tanár számára kötelező. A digitális nemzedék oktatására felkészülő leendő tanárok a félév során tanulnak az információs társadalomban működő iskoláról, web2 eszközök felhasználásának osztálytermi és tanórán kívüli gyakorlatáról, nem csak megismerik, hanem tanári munkájuk során képesek lesznek felhasználni moodle, NING, SDT rendszereket. Betekintést kapnak az interaktív tábla és a szavazórendszerek használatának módszereibe, barátkoznak a google szolgáltatások oktatási célú felhasználásával, online tesztekkel, online játékokkal és természetesen a közoktatásban még nem túl gyakran alkalmazott wikipedia rendszerekkel. A kurzus érdekessége, hogy egy időben hirdettük meg két csoportnak és összevont óramegbeszélésen felajánlottuk, hogy válasszanak a hallgatók: hagyományos szemináriumi keretek között, vagy merész módon konnektivista módszertani környezetben szeretnének együtt dolgozni a képzésben? Meglepő módon alig volt, aki a hagyományos formát választotta. Az újszerű módszertan és eszközrendszer rendkívül népszerű, annak ellenére is, hogy egyértelműen rengeteg munkát vállalt, aki ilyen irányban döntött. Érdekességnek mondható az is, hogy a technikai eszközrendszer nagy vonalakban történő ismertetésénél rendre kiderült, hogy a csoportban alig vannak, akik használnak RSS olvasót vagy twittert, illetve ha jól emlékszem blogot (eddig még) senki sem írt.
A kétciklusú képzés előtti tanárképzés klasszikus didaktika gyakorlatát is párban tanítom ebben a félévben. Egy kifutó képzés tanegysége, ami a mintatanterv szerint a képzés vége felé kerül elő. Itt is gondoltunk egy merészet és úgy terveztük meg a félévet, hogy konnektivista módszertant és oktatási környezetet ígértünk a hallgatóknak, kivételesen nagy hagyva választási lehetőséget. Az érdeklődés és kíváncsiság itt is meggyőző volt, a kurzus az óramegbeszélést követő este is maximális létszámmal indul. Minden jel szerint kevesen rémültek meg.
Az egyetemi kurzusoknak részben kötött tematika szerint kell haladni, ezért és többek között a képzés oktatásszervezéséből adódóan teljes egészében nem alkalmazhatunk mindent, ami a konnektivista tanuláselmélet előír, vagy inkább ajánl. A kurzusokra talán nem is lehet azt mondani konnektivista kurzusok, mindenesetre igyekeztünk úgy tervezni, hogy minden, ami lehetséges, vagy ésszerűen megoldható, azt mind a web2 eszközök használatában, mind az oktatási folyamat más jellemzőiben érvényesíteni tudjuk. A kíváncsiság hallgatói és oktatói részről is igen nagy. A tervezéskor a kötött tartalom és az egyetemi szervezési keretek nem bizonyultak akadályozó korlátnak.