A távolról oktató oktatók 12 pontja

  1. Ne tévesszük szem elől a kurzusaink eredeti célját! Csak kommunikációs platformot és technológiát váltottunk, de kurzuscélt a legtöbb esetben nem. Ne engedjük hogy az újonnan kiválasztott technológia bármennyire is átírja eredeti céljainkat. Tervezéskor idézzük fel, tartsuk meg és folyamatosan tudatosítsuk a célokat, és ahhoz válasszunk megfelelő technológiát.
    • A kurzus hatékonysága és eredményessége továbbra is az oktató feladata és felelőssége és nem a technológia természetes következménye.
    • Az oktató a sikeres teljesítéshez szabadon megválaszthatja a módszereket és a technológiát is.

    Tovább a folytatáshoz

Vizsgázik az oktatás-informatika

Ezekben a hetekben váratlanul előrehozott elméleti és gyakorlati vizsgát tesz az elmúlt 10-15 év oktatás-informatikája. A kutatások, fejlesztések, képzések és továbbképzések, szakmai közösségek, folyóiratok, munkacsoportok, online kurzusok és lépcsőfordulós pár szavas tanácsadások, bizottságok és albizottságok, egyesületek, publikációk és áltudományos látszat-tevékenységek, konferenciák szekciói és szimpóziumai, szakmai blogok, disszeminációs cselekmények, jószándékú beszélgetések, nézetformáló mutatványok és tudományos ismeretterjesztés, pályázati indikátorok és pályázati produktumok, de leginkább mindezek hitelességének alapot adó saját tevékenységünk. Most még az eszköz- és technológia felhalmozás vizsgakérdésénél járunk, de az online közösségek mozgása alapján jól látszik, hogy pár nap múlva jön a módszertan is. Tovább a folytatáshoz

Intézményi kultúra vagy branding?

Az “egyetemi brand” megértéséhez nem elegendő a kifejezés számunkra legjobb értelmezését kiválasztanunk, hanem egyszerre kell tudnunk gondolkodni annak összes jelentésárnyalatában. Az egyetemi brand jelenségét valójában két gondolat rajzolja körbe és határozza meg. Valójában az vagy, amit teszel és nem az, amit kommunikálsz. Az egyetemi brand az egyetemi kultúra bárki által érzékelhető vetülete. Ha megérteni vagy fejleszteni szeretnénk, akkor ezt a két gondolatot kell körbejárnunk, minden más már csak részletkérdés.

Tovább a folytatáshoz

Online egyetem: evolúciós kihívás vagy a hagyományos képzés vége?

Heti rendszerességgel olvashatunk híreket az online tanulás, az online egyetemi képzések és kurzusok előretöréséről és a kontakt képzésre építő, hagyományos egyetemi kultúra nemsokára bekövetkező és nyilván elkerülhetetlen végéről. Az online tanulás erősödése hogyan is végződhetne másképp, mint az offline tanulás fellegvárainak bezárásával?! A témában a jövőt fürkésző jóslatok ma már megjelennek félhivatalos globális trendelemzésekben és szakértői publicisztikákban is. Ha a könyvnyomtatás széleskörű elterjedésének és a könyvek hozzáférhetővé válásának, vagy a rádió, esetleg a televízió megjelenésének nem sikerült lerombolnia az egyetemek kultúráját, akkor bizonyára az internet okozta kommunikációs forradalom teljesíti majd be a sorsukat. A minőségi nagy létszámú nyílt kurzusok mögött álló egyetemek pedig természetesen saját maguk ellenségei, a korszerű képzési formákkal pedig végképp önsorsrontó irányba kormányozzák saját sorsukat. A nyilvánvaló ellentmondásokon túl bőven akad még félreértés a jövőbelátás kinyilatkoztató logikájában.

Tovább a folytatáshoz

Web2 retro és a változások trendje

“Web2 a hőskorszakban és most: tényekre épülő kollektív önreflexiós kísérlet” című blogbejegyzésemben kérdőíves vizsgálatot hirdettem a web2 eszközök 2010-es és 2017-es használatával kapcsolatos összehasonlító elemzésére. A kérdőíveket összesen 64 fő töltötte ki, ami a nyári melegre tekintettel jó eredménynek számít. 7 év elegendő idő a változás megfigyelésére, és a válaszok alapján a nagyobb trendeket viszonylag jó közelítéssel azonosíthatjuk. A spontán felmérés nem törekedett tudományos igényű vizsgálattá válni, de talán a változások elemzése mások számára is meghozza a kutatási kedvet.

Tovább a folytatáshoz

Web2 a hőskorszakban és most: tényekre épülő kollektív önreflexiós kísérlet

Az oktatás-informatikai trendek elemzése alapján 2010-ben, hozzávetőlegesen 7 évvel ezelőtt ért a csúcsra a web2-nek nevezett korszak. Az információmegosztás és a tartalommegosztás életérzése kezdetben kíváncsiságot, később kihívást, majd fokozatosan kialakuló rutint és sok esetben komoly függőséget is kialakított. A web2 eszköztár az elmúlt 7 évben kismértékben átalakult, fejlődött; de vajon változtak-e használatukkal kapcsolatos szokásaink? Ellenállunk már a kísértésnek, hogy ne csak “becsekkoljunk”, hanem komoly küzdelmet vívjunk a valós fizikai helyeket online megjelenítő virtuális polgármesterségekért? Fejlődtünk már annyit a mikroblogok használatában és vagyunk-e annyira gyakorlottak, hogy (a nyilvánvalóan valamelyik generációba besorolható…) mai fiataloknak és a tudatosság felé törekvő felhasználóknak rutinos példát mutathassunk? Az internet közös tartalomjegyzékének folyamatos bővítése még napi rutin, vagy már csak “bezzeg az én időmben még” – kezdetű mosolygós történet egykor értékes, ma már szinte feleslegesnek tűnő serénykedésünkről?

Tovább a folytatáshoz

Ponthúzás után: a felvételi adatok és ami a számok mögött van

A felvételi pontszámok kihirdetése a felsőoktatási intézmények számára is eredményhirdetés: az elmúlt évek munkájával kapcsolatban az egyik legfontosabb visszacsatolás. A felvételizők többségétől eltérően az intézmények minden évben tesznek egy sajátos “felvételi” vizsgát. A felvettek számának időbeli alakulása, az előző évekhez képest történő változások trendje is azok közé az információk közé tartozik, amit a tényekre épülő fejlesztések megalapozásában is fel kell használnunk.

Tovább a folytatáshoz

A nyílt kurzus, mint a beiskolázási marketing eszköze

Az intézményi beiskolázási stratégia egyik mérföldköve a felsőoktatási felvételi jelentkezések ponthúzása. Ez a nap nem csak a jelentkezők életében, hanem az intézmények munkatervében is meghatározó fordulópont. Évről-évre lélektani pillanat, amikor szembesülnek azzal, hogyan alakul a felvettek száma a korábbi évekhez képest. A hallgatói létszám alakulása (függetlenül az intézmény többi profiljának eredményességétől és forrásteremtő képességétől) fontos indikátor, de méginkább fontossá teszi az előrejelző érvényességre. A tények nemcsak a tudománymetriában makacs dolgok.

Tovább a folytatáshoz

A fórum modul és az interaktivitás jelensége az online kurzusokban és tananyagokban

Ha egyszer valaki veszi a bátorságot illetve az időt, és nekilát “a nagy internet történelem” című visszatekintés megírásának, akkor az első interaktív kommunikációs lehetőségek között szerepel majd az online fórum. Eredete messze megelőzi az online tanulási környezetek, keretrendszerek kialakulását. Az információmegosztás, és később a tartalommegosztás olyan ősi megoldásáról van szó, ami technikailag komoly fejlődésen ment keresztül, de a lényege változatlan. Ha kitalálnánk az internet periódusos rendszerét, akkor az email és a szinkron idejű cset alapvető elemek vegyületeként határozhatnánk meg a fórumot. Nem több mint egy lépésre a hírcsoportoktól és levlistáktól. A “származása” alapján nem csoda, hogy már az első LMS rendszerekben is megjelent alapbeállításként. Ha visszaemlékezem az általam ismert és használt legrégebbi moodle rendszerre, már abban is jelen volt. Sőt, a későbbi moodle vál‐ tozatokban ilyen kurzustípussal is találkozhattunk.

Tovább a folytatáshoz

A nemzedékelméleteken innen és túl

Még egy-két hanyag nekifutás, és sikerülni fog a digitális generációkról alkotott spekulatív elméletek árnyékának átugrása. Komolyabb tudományos konferencián nemzedéki modellről, vagy X-Y-Z-generációról már nem illik beszélni. A népszerű eszmecsere-rendezvények programjában felbukkan még néha a fogalom, de a generációs elméletek már csak árnyékai egykori önmaguknak. Egy évtizeddel korábban még ez volt az IKT véleményvezérek domináns témája, az IKT-hype hullámvasútján szinte le sem vettük róla a szemünket. 6-7 évvel ezelőttre tehető a trendforduló, amikor felmerült, hogy mégiscsak lehetséges megismerni, vizsgálni, mérni a nemzedékek digitális kompetenciáit, nem csak megbecsülni vagy kitalálni. A valóság sokszor sokkal érdekesebb tud lenni, mint amit szeretnénk helyette.

Tovább a folytatáshoz