A Pedagógia-Online hétfői témája az eBook hétköznapi és oktatásban történő felhasználása volt. A meghívott vendégekkel: Moldován Istvánnal (Magyar Elektronikus Könyvtár, osztályvezető) és Fehér Péterrel (egyetemi adjunktus, ELTE BTK, Kindle blogger), illetve Főző Attilával (eLearning szakértő, kutató, EDUCATIO) beszélgettünk.
Hogyan kerül a termék a boltba?
A kereslet növekvőben, de a kínálat, minden civil és profitorientált megoldás ellenére magyar nyelven szerintem még nagyon szerény. Egyensúlynak, vagy akár holtpontnak is nevezhető helyzetben vannak az érintett szereplők: a kiadók, az olvasók és a szerzők. Egyikünk sem érkezett kiadótól, de világos, hogy a kiadók számára ez az üzletág csak akkor lehet nyereséges, hogy ha olcsón előállított termékből tudnak sokat eladni. A kevés és drága termék még az újdonság jelleget kihasználva is csak nehezen kerülné el a vesztességet. A kiadók mintha félnének attól, hogy az olvasók minden másolásvédelem ellenére nem vennék, hanem nem egészen legálisan terjesztenék a termékeket, így egy nehezen kalkulálható üzleti modellben majdnem biztos lenne a vesztesség.
egy disszertáció, egy SL kézikönyv és Knausz Imre könyve a telefonom könyvespolcán…
A hagyományos könyvkiadás rendszerében a szöveggondozás és a nyomdai munkálatok persze költségcsökkentők lehetnek, de az illegális másolás sokkal egyszerűbb, mint egy nyomtatott könyv fénymásolóban való sokszorosítása. Az olvasók nagyobb része pedig már megszokta, hogy ami a netről van, az ingyen van, vagy legalábbis meg ehet találni az ingyenes változatot, ha más nem, akkor illegális beszerzés formájában. Nyilvánvaló a párhuzam a zeneletöltéssel és a zenei művek terjesztésével, az eBook témakörben a reflexből jövő viszonyítás nem csak a nyomtatott könyv irányában érdekes. Félelmetes, hogy a felhasználók milyen mértékben megszokták az ingyenes megoldásokat és milyen hamar, szinte gondolkodás nélkül fordulnak el a fizetős megoldásoktól. Legtöbbször az árat sem nézik meg, elegendő, hogy ha valami nem ingyenes és máris lapoznak tovább. (kb. 600 forint / hónap egy jól működtethető kezdő NING közösségi hálózat, ami a grou.ps rendszerbe való export munkadíjához képest szemtelenül kevesebb). Az iPhone és más okostelefon felhasználók viszonylag hamar leszoknak erről az elfordulásról és szerény összegekért hatalmas mennyiségben vásárolnak alkalmazásokat, de ez egy másik téma lenne.
A kiadók a jelenleg inkább passzív megoldással is veszítenek, mert a webes közösségek, civil megoldások kitermelték a nyomtatott könyvek digitalizálását és nem legális terjesztését, ami ismert okok miatt a kiadóknak nem kedvez. A vásárló, különösen, hogy ha magyar nyelven szeretne valamit, akkor egy most induló antikvárium kínálatához képest is sokkal kevesebbet talál, ami nem növeli a vásárlási kedvét, hiszen megszokta, hogy választhat, válogathat. A nyelvi korlát hatása itt is érvényesül, angol nyelven az eBook kiadás már működőképest üzlet lehet.
iPhone képernyőjén Kindle szimulátor működés közben
A szerzőket “csak” a szokások és a presztízskérdések átka sújtja. Elsősorban nem az elmaradt dedikálások és nyilvános utcai könyvvásárok hangulatát sajnálják, hiszen ez keveseknek adatik meg. Az olvasók köréből még mindig a nyomtatott könyv elvárás a meghatározó. Alig van olyan beszélgetés a témában, amiből hiányozna a “de azért mégiscsak” szófordulata, ami a nyomtatott könyv iránti érzelmeket igyekszik megmozgatni. A tudományos könyveknél sem egyenértékű a nyomtatott és az elektronikus megoldás. A formális magyarázat egyszerű, hiszen az elektronikus kevesebb pénzből előállítható és korlátlan számban akad benne hely, vagyis nincs verseny a minőségben. Ha egy online kiadványban mindenkinek akad hely, akkor nyilván romlik a minőség, hiszen a nyomtatottban kötött a terjedelem, vagyis a bejutásért harcolni kell. A küzdelem persze nem mindig szól a tudományosságról. Az online megoldások a hivatkozás és az olvasottság kérdését jelentős mértékben egyszerűsítenék, ez persze átrajzolná a jelenlegi szakmai művek kiadási rendszerét és ismerve a tudományos közéletet, ez aligha maradna szó nélkül, vagyis várhatóan minden marad a régiben. Az érvrendszer persze könnyen ledönthető, hiszen az online is lehet minőség, ha más nem, akkor lehetne terjedelmi korlát is. Az előállítás és terjesztés pedig sokkal egyszerűbb lenne, de szintén más bejegyzést igényelne a tudománykommunikáció és a tudományos ismeretterjesztés témája is. Az informális magyarázat is megérne egy külön blogbejegyzést, így talán csak annyit jegyezzünk meg, hogy eBook előállítására, kiadására és terjesztésére bárki képes, vagyis egy fontos szabályozási kontroll megkerülhető.
Felsőoktatás és oktatás, könyvtár
A piaci patthelyzet egyik lehetséges kitörési pontja lehet a felsőoktatás, ahol rugalmasabbak a felhasználók és szívesebben elolvasnak egy nem papír alapú anyagot is, hogy az könnyen hozzáférhető és naprakész, de mindenek előtt olcsó. Az eLearning rendszerekben a minőségi tartalomfejlesztés nagyon drága és lassú is. Utóbbi sajátosság különösen azért baj, mert a felsőoktatásban a kutatásokhoz is köthető tartalom elég gyorsan változhat. Az eLearning rendszerekben rengeteg tevékenységközpontú elem található, de ezek kihasználtsága nagyon alacsony. A tartalommegosztás és kommunikáció rendszerei ha teljes métékben is lennének helyettesíthetők eBook megoldásokkal, de a tartalomszolgáltatás plattformfüggetlen módja azért nem lenne esélytelen. Az már részletkérdés (az ördög a részletekben szokott elbújni), hogy netbook vagy eBook, vagy tablet a kedvelt eszköz, ha a tartalom kevés tevékenységgel párosul, vagyis arra számítunk, hogy a hallgató majd a rendszerünkön kívül oldja meg a tanulási feladatainak jelentős részét, akkor egy ilyen passzív megoldás is igencsak sikeres lehet.
Kindle szimulátor program nyitó képernyője MAC OSX operációs rendszerben
A közoktatásban történő felhasználás a megszokott módon a szélsőségek felé mozdul(hat) el. Van akik ebben látják az olvasóvá nevelés újragondolásának lehetőségét (egy kicsit szeretnék én is idetartozni), vagyis elhinni, hogy a technikai megoldás sokat segíthet a motivációban, aktivitásban, stb. Mások persze a megszokott fordulatokkal utasítják el, hiszen felesleges, másra jobban kell a pénz, nem is értünk hozzá, stb. Óhatatlanul megjelenik a párhuzam az interaktív tábla kérdésével. Az előadásban elhangzik valós érvként is, hogy az ilyen eszköz személyes dolog, nem olyan mint az iskolapad, amit szívesen adunk át másnak. A digitális nemzedéknek egy kicsit lassú és a sok szöveg pedig ingerszegény, vagyis amit nyerünk a motivációnál, azt könnyen és gyorsan veszítjük is el. A kölcsönzés pedig itt nem nagyon kap teret, igaz ebben a könyvtáraknak még lehet felvonulási területe. Az eszköz kölcsönzése aligha lesz sikeres, mert kockázatos és a személyesség érzése ellen játszik. Az elektronikus fájl kölcsönzése talán esélyes, de az a torrent és a pár nap alatt feltörhető biztonságos rendszerek korszakában elég kockázatos. Egy virtuális könyvtárnak, online közösségnek még komoly esélye lehet.
Virtuális könyvtárgyűjtemény Second Life környezetben
Az oktatásban történő felhasználáshoz persze lehet, hogy első körben a hétköznapokban kellene elterjednie és akkor egyszercsak a tanárok, tanulók, szülők rájönnének, hogy ezt bizony az oktatásban is lehet használni. Biztosan nem csodaszer és mindent megoldó technika, de azért nem is haszontalan.
Technika hátizsák
Minden elektronikus eszköznek előnyei és hátrányai is vannak és megtalálható az a cél, amire optimális és minden máshoz képest a legjobb. Ha ez így van és minden oktatási funkciót szeretnénk optimalizálni, akkor ahogy a beszélgetésben is elhangzott, bizony szükséges lesz egy hátizsák. Benne kell legyen egy laptop, netbook, tablet, telefon, eBook olvasó, fényképező és kamera, sok-sok kábellel. Személy szerint egyszer már majdnem elcsábultam egy KINDLE olvasó iránt, de a számítógép és a telefon visszatartott. Átmeneti megoldásként szimulátor programokkal kárpótolom magam. Ez biztosan nem a Kindle-varázs érzése és leginkább ahhoz hasonló, amikor nem egy új könyv illatát érzem olvasás közben, hanem antikvár példányom van 
