Én is jártam a konferenciákat, habzsoltam az elméletet és okosodtam. Hasznos volt. De eljött a pillanat, amikor ezeket az ismereteket át kellett tennem gyakorlatba egy digitálisan még kezdő nagyvállalati közegben. 7000 ember. Jöttek is a sallerek, nem is kevés. Ma már én is mosolygok, ha olyan embert hallgatok, olvasok, aki tudja a tuttit és osztja az észt.

Csak egy humor bomba a sok közül. A párbeszéd megtörtént én voltam a kérdező:

- Ismered a wikit?
- Melyik osztályon dolgozik?

(A beszélgetés kontextusa a tartalom megosztó megoldások voltak és az internet. A konkrét cél egy projekt hatékonyabbá tétele. A válaszoló pedig nem volt agyhalott).

De van ennél durvább is, amikor 15 perces monológot kell hallgatnom egy vezetőtől, hogy ne fejlesszünk olyan tananyagot, amiben van görgető sáv, mert a munkatársak azt nem ismerik. Közben tudom, hogy a munkatársak között van olyan hentes, aki régi borokkal kereskedik aukciós portálokon. Ezzel egészíti ki a fizetését.

Lehet mégiscsak hasznosak az olyanok, akik csak a falra vetítenek és nem harcolnak sohasem. Ha másra nem, hát elgondolkodtatnak mi is a művészet alapja: a mimézis vagy a konstrukció?

A témához: Több helyen is érvelek a mobilitás mellett, erre ma már nagyon jó eszközök vannak, mint az egyre okosodó telefonok, tabletek. A gond még ott jelentkezik, hogy a jobb fejlesztők (programozók) vagy megrendelésre készítik a hagyományos eszközeiket, vagy nem látják az elkerülhetetlen váltást. A kisebbek persze beleugranak, “kihányva” magukból rövid életű, kiadás után továbbiakban egyáltalán nem támogatott alkalmazások tömkelegét. Amíg ez a két hozzáállás össze nem fésülődik -kiszorítva a lelketlen, csak a hirtelen pénzért készült, majd elfelejtett alkalmazások gyártóit- addig sajnos nem várhatunk robbanást e téren.
Pedig ez a lufi még csak most kezd el felfújódni, a hardvergyártók pedig ismét állva hagyták a szoftvereseket. Mi felhasználók pedig csak várunk, és remélhetjük, egyszer végre már nekünk is lesz hasznuk ebből az egész csatából.

http://divany.hu/eletmod/2012/07/11/hogyan_teszi_tonkre_a_facebook_az_eletedet/

Valami olyat várok én is, hogy erős érdeklődés (átmeneti vagy tartósabb) alapján lehessen aktív vagy passzív kapcsolatot tartani emberekkel, elkerülve a többi ismerős “médiazaját”. Persze lehet, hogy ez már ma is megvan, csak a melós hátköznapok mellett nem figyeltem fel rá, nem tudok róla.

Az idő valóban kényes. A médiába kerülés nagyon csábító jelenleg, mindenki erre törekszik. De érdekes lesz figyelni a gyerekeinket, akik éppen akkor fognak komolyabb online tevékenységbe kezdeni, amire a FB-ot hanyatlónak jósolják. Őket már nem úgy befolyásolja az a sok izgalmas és nagyszerű internetes előzmény, ami minket….