Sablonosan nyugodt tavaszi félév helyett ismét nekiláttunk, hogy módszertani kÃsérletekkel, innovatÃv oktatási megoldásokkal próbálkozzunk a következÅ‘ néhány hónapban. A digitális korszak egyik nagy vÃvmánya, hogy a megoldható mértékű nehézségek leküzdésének gyümölcse lehet az oktatásban régen és ritkán látott kÃsérletek sorozata. Egy hagyományosan offline környezetben a kÃsérlet (amiben általában tevékenységet, folyamatot, tartalmat próbálunk manipulálni) meglehetÅ‘sen körülményes, ellenben online és virtuális környezetek felhasználásával az idÅ‘ változatlansága mellett a tér problematikája csökkenthetÅ‘. Az online tevékenység sokkal könnyebben módosÃtható, a rögzült sablonok alacsony számossága lehetÅ‘séget teremt, hogy partnereket találjunk szokatlan módszertani megoldásokra.
A tavaszi félévben az ELTE PPK andragógia ma hallgatók Információtudomány és média a 21. században cÃmű kurzus adja az egyik kÃsérleti területet. Ismét megpróbálkozunk azzal, hogy a szervezett, zárt oktatási forma (kötelezÅ‘ felsÅ‘oktatási kurzus) mellett lehetÅ‘séget adunk a hallgatóknak, hogy konnektivista módszertannal támogatott folyamatban kerüljenek kapcsolatba ezekkel a témákkal. (Az utóbbi mondatot többször át kellett Ãrnom, hiszen nem megtanulják, nem elsajátÃtják a tananyagot és különben is a tevékenységen lesz a hangsúly a tartalom helyett…) A kÃsérlet egyik célja, hogy pontosabb képünk legyen arról, hogy a felsÅ‘oktatásban a hallgatók hogyan viszonyulnak egy ilyen didaktikai értelemben nyÃlt oktatásszervezési formához. Az internet forrásgazdagsága és a közösségi nethasználat terjedése kibontakozási területet ad a nyÃlt képzéseknek. Az online forrásmegosztás, online tanulás sok embert vonz és a népszerűsége már-már olyan merész helyzetet teremt, ahol el lehet képzelni, hogy az iskola az internet egy konkrét portálja lesz. Az iskolátlanÃtással nem is lenne nagy gond, különösen hogy ha jelentÅ‘s hatása lenne a megmaradó közoktatás hétköznapjaira, de sajnos a legtöbb ilyen kezdeményezés nagyon tartalomközpontú. A cselekvés pedagógiája egyelÅ‘re inkább offline állapotban, innovatÃv pedagógus osztálytermeiben valósul meg és megdöbbenve láthatjuk, hogy a tartalomközpontúság hogyan válik természetessé ha korszerű online tanulási környezetrÅ‘l beszélünk. Lehet hogy a konnektivista módszertan sikerére még éveket kell várni, de egy ilyen oktatási kÃsérlet segÃthet abban, hogy a tevékenységközpont online tanulásnak legalább esélye legyen.
erősebb-e a skálafüggetlen hálózat az oktatásban mint a képen látható csomópontok és kapcsolatok?
A konnektivista kurzus megbeszélésének két tapasztalata máris van. Az információs társadalom által kÃnált áttekinthetetlen forrásgazdagság ellenére a hallgatók nem botránkoznak meg azon, hogy ha egy kurzus tartalmi határai szűk és elÅ‘re megadott határok között maradnak. Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy egy kurzus kötelezÅ‘, vagy akár ajánlott szakirodalma bÅ‘séges, a tanári elÅ‘adás teljes, hiszen a webes forrásokhoz képest gyakran mindez együttesen s elhanyagolható. Nehéz elfogadni azt is, hogy egy jól sikerült konnektivista folyamatban olyan mértékű az információáramlás, hogy az egyén számára teljesen egészében biztosan nem áttekinthetÅ‘ és biztosan nem feldolgozható. Meg kell tanulni együtt élni azzal, hogy bizony több információ van, mint amit a tanulásban fel tudunk használni. A csoport a következÅ‘ szerdán indul, szerencsére elég sokan csatlakoztak. Úgy tűnik, hogy a 100 fÅ‘s kritikus határtól elmaradunk, de a web2 jártasság érzékelhetÅ‘en jobb, mint a korábbi kÃsérleteknél. Sajnos kevés külsÅ‘s résztvevÅ‘ van, ami nem tesz jót a csoportfolyamatoknak. A kÃsérlet egyik külön tanulsága lesz, hogy konnektivista módszertannal támogatott oktatásra hogyan és milyen hatékonysággal alkalmazható a facebook, mint kommunikációs környezet.
Online környezet mellett ebben a félévben virtuális környezetben is kÃsérletezünk. Korábban is volt már néhány oktatási próbálkozásunk, ahol virtuális környezetet használtunk, de a mostaniak sok mindenben eltérnek majd ettÅ‘l. Az egyik csoportban egy virtuális könyvolvasó közösséget indÃtunk útjára. A szervezési kommunikációra itt is facebook csoportot használunk, de a tényleges tevékenység kizárólag Second Life virtuális környezetben zajlik majd. A másik csoportban magyar érettségi felkészÃtÅ‘ csoportfoglalkozások kezdÅ‘dnek virtuális környezetben (MEVE 2012). Itt is számÃtunk tanulók és innovatÃv tanárok csatlakozására, a kommunikációs plattform ebben az esetben is egy facebook csoport. A harmadik virtuális csoport az andragógia MA távoktatás kurzushoz kapcsolódik. Ennél a kurzusnál a kötelezÅ‘ andragógia kurzus választható megoldása, hogy a hallgatók blogbejegyzésekkel és virtuális környezetben lefolytatott csoportos megbeszéléssel, vitával teljesÃtik a tanulási feladatokat. A távoktatási témák virtuális beszélgetéseire bárkit szÃvesen látunk (Virtuális távoktatás), hogy ha belép a kapcsolattartási kommunikációt biztosÃtó facebook csoportba és avatárját az elÅ‘re megadott idÅ‘pontban elhozza a virtuális csoportfoglalkozásra. Ma már nem mondható különlegesnek az online tanÃtási vagy tanulási tevékenység. A virtuális oktatási környezetek kÃsérletei egy lépést jelentenek abba az irányba, amikor egy 3D avatar birtoklása és tanulásra való felhasználása éppen olyan természetes legyen, mint ma egy online tanulási környezet, esetleg az oktatási célra felhasznált facebook.
- Az Információtudomány és média a 21. században kurzus konnektivista csoportja (KONNEKT)
- Magyar érettségi virtuális elÅ‘készÃtÅ‘ (MEVE 2012)
- Virtuális könyves közösség
- Távoktatás kurzus virtuális szemináriumi csoportja (Virtuális távoktatás)
