MoodleMoot 2011 Gödöllő 2/1

A Moodlemoot eredeti jelentése szerint a moodle rendszert használók, illetve elsősorban a moodle rendszert üzemeltetők és fejlesztők találkozása. Ha megkérdezik tőlem a szokatlan elnevezésű konferencia témáját és tartalmát, akkor mindig ezt szoktam mondani. Ha még soha nem jártam volna egyik konferencián sem, akkor a weblap alapján is ezt gondolnám, ezt feltételezném. A 2011-es MoodleMoot az alapgondolathoz képest sokkal színesebb konferencia volt. Konkrét számításokat nem végeztem, de azt hiszem egy vizuális megjelenítésben a “moot” szót nyugodt lelkiismerettel rajzolhatnánk nagyobbra, mint a “moodle” szót. A sokoldalúság persze nagyon jó, mert így mindenki láthatja, hogy egy moodle rendszer üzemetetése, fejlesztése, használata nem csak annyi, hogy 10 perc alatt telepítjük az ingyenesen letölthető csomagot. A jövőre nézve érdemes megfontolni, hogy a sokszínűség előnyei mellett hogyan lehetne erősebben jelen a moodle “tag” (kulcsszó) a szakmai programban. A hazai moodle üzemeltetők viszonylag jól ismerik egymást, érdemes lenne egyeztetni arról, hogy például a 10-15 legnagyobb rendszer üzemeltetői, fejlesztői minden évben beszámolnak az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről, a portálok fejlesztésének irányvonaláról, vagy ha más nem, akkor egyszerűen egy ismertető előadással betekintést adnak a zárt rendszerek belső világába.

az ELTE eLearning rendszer felülete belépés után a blog írásának pillanatában…

 

Plenáris előadások

Az első nap plenáris programjában a köszöntők után Sinka Róbert mutatta be a SZIE eLearning rendszer fejlesztésének stratégiáját. Ez az előadás legalább annyira volt a konkrét működés ismertetése, mint amennyire egy egyetemi stratégia, vagy távoli tervek bemutatása. Ilyen előadásokra gondolok, amikor a rendszerbemutatásokat javaslom a nagyobb, vagy akár a frissen induló rendszerek üzemeltetőinek. Az előadásban egy imponálóan fejlődő rendszer jelent meg, ahol jól látni, hogy az eLearning fejlesztés messze túlmutat az informatikai problémán és feladatokon. Meglepő volt hallani, hogy az egységes rendszer kari szintű, hálózatba kötött rendszerekre tér majd át.

Sinka Róbert, SZIE eLearning stratégia ismertetése közben

A saját előadásommal kapcsolatban nem nagyon tudtam megítélni, hogy az üzenet mennyire ért célba, mert a nézők messze ültek és állítólag a ventillátorok és mikrofon miatt nem is mindig lehetett jól érteni. Részemről egy konstruktív aggódást vázoltam fel, ami a moodle jövőjére vonatkozott. Ha a fejlesztési irányvonalban nem lesz egy határozottabb koncepció, ha a fejlesztők nem reagálnak sokkal dinamikusabban és kreatívabban a web 2.0 és a közösségi oldalak (konkrétan a facebook) tevékenységére, akkor a moodle felhasználók egy része el fog vándorolni. Természetesen éreznek majd újak, hiszen a rendszer a web 2.0 és facebook szolgáltatásokat szerényen használóknak mindig kiváló tartalommegosztó és kommunikációs felület marad. A virtuális környezetek jobb kihasználása, pl. Second Life integráció újragondolása előzési lehetőség lenne, de ebben a tekintetben pesszimista vagyok. Szintén nem ad okot optimizmusra, hogy a résztvevők közül milyen kevesen írnak blogot, osztanak meg előadásokat, vagy szerkesztenek wikipédiát.

Ollé János – Vágvölgyi Csaba twitter fotója alapján 🙂

Czeglédi Lászlót a tananyagfejlesztés egri műhelyének elmélet és gyakorlati tevékenységéről hallottuk előadni. Eger mindig is egy kreatív és mozgékony IKT fejlesztő műhely volt, kiváló menedzsmenttel, így nem meglepő, hogy ilyen összetett feladat, mint a tartalomfejlesztés, könyv formában náluk jelenik meg. A kiadványt sajnos nem vehettük kézbe (Forgó Sándor előadása után se), így pontos elérhetőséget, könyvészeti adatokat még Google kereséssel sem találtam. (Ha valaki tudja, írja meg kommentben, nehogy szégyenben maradjak…)

Merényi Ádám olyan jól mutatta be a Microsoft oktatás támogató fejlesztéseit, hogy Apple felhasználóként szinte lelkiismeret furdalásom lett, amiért ezen a területen nem, vagy csak alig vagyok tájékozott. A nagyszabású fejlesztések között vannak kifejezetten jók és hasznosak, de valahogy kevés helyen, kevés hírben találkozom velük, igaz lehet az RSS olvasómat kellene jobban beállítanom.

Merényi Ádám – MICROSOFT

Papp Gyula, mint a CONSEDU vezetője bemutatta a cég működését, terveit, és filozófiáját. A MoodleMoot konferenciák megmutatják, hogy a moodle használata milyen sok területen jelenhet meg. Az oktatási felhasználás messze túlmutat a formális oktatási rendszereken és megjelenik a piaci alapú képzéseknél, vállalati képzésekben is, így természetes, hogy az egyébként nonprofit moodle fejlesztés köré komoly szolgáltatóipar épül ki. Nem mindenki szeretné, tudná, vagy akarná a moodle alapú eLearning rendszerét saját maga fejleszteni és üzemeltetni.

Papp Gyula, CONSEDU BT

 

Szekció-előadások 1.

A megtisztelő plenáris felkérésen túl vállaltam egy szekció előadást is, így a párhuzamos futó szekciók közül a saját szekciómat választottam. Pedagógiai, konkrétabban oktatáselmélet jellegű keretben godolkodtam a moodle és a Second Life lehetséges kombinálásáról. A gyors tempójú előadásban a Sloodle integráláson túl elsősorban a két rendszer kapcsolatának pedagógiai vonatkozásait jártam körbe elméleti szinten, így néhányan jogosan kérték, hogy lehetne valami konkrét és látványos bemutató is, de alapvetően nem ez volt a lényeges. Két rendszer lehet integrálni, egy működő technikát meg lehet szerkeszteni, amit mások is meg tudnak tenni, ki is tudják próbálni, így inkább igyekeztem olyasmiről beszélni, ami ezen túlmutat. (Gyors körkérdésem eredménye szerint a teremben ülő kb. 40 fős résztvevői körből kb. 6-8 kolléga járt már valaha Second Life környezetben.)

Gál Ferenc előadásában egy nagyon fontos területre mutatott rá. (Az előadás összefoglalója sajnos nem szerepel a megtekinthető listában és a prezentációt sem találtam megosztva.) Office tanfolyamok eLearning támogatásával fokozza a felhasználók általános “office” kompetenciáját. A felismerés mellett a megoldás is igen kiváló. A horizontális ismeretelsajátítás egyik fontos mellékhatása, hogy amiről hallottunk, vagy láttuk már egyszer működni, arról olyan benyomásunk van, mintha már nagyon is értenénk hozzá. Az excel program esetében a legjobban megfigyelhető a jelenség, még a felsőoktatásban megjelenő hallgatóknál is. Az eLearning tananyag erre kínál egy megoldást, ami részben már az eLearning használat kompetenciáját is fejleszti. A hazai moodle közösség ereje mutatkozna meg abban, hogy ha pl. a moodle használattal kapcsolatban közösen készítenénk egy ilyen tananyagot. Külön örültem neki, hogy az előadásban előkerült a tapasztalati tanulás helyett “a megkérdezés alapú felületes ismerkedés” stratégiája, amikor nem kipróbál valamit a felhasználó, hanem másoktól kérdezi meg. Ezt élesen el kellene különíteni a hálózati tanulástól és a horziontális információszerzéstől, ez egyszerű “kapacitásrablás”.

Szekcióelőadások előtt mindenki internetezik 🙂

Papp Gyula bemutatta, hogy a Microsoft Office csomag hogyan köthető össze a moodle rendszerrel úgy, hogy a tartalomfejlesztés akár Office programokból is részben elvégezhető legyen. A technika még egy kicsit kiforratlan és ahogy hallottuk az előadásban, egy kicsit megbízhatatlan is. Az újítás egyik példája annak, hogy az eLearning ügyében a tartalomfejlesztés került az aktuális középpontba. Külön köszönet Gyulának, hogy ez előadás az összefoglaló oldaláról nála elérhető.

Németh Károly egy nagyvállalat moodle alkalmazásáról beszélt. Az előadás jó példa arra, hogy kezdő moodle fehasználásnak is lehetnek tanulságai, mindenképpen kellene egy szekció a következő konferenciákon. A nagyvállalatnál nekünk, a felsőoktatásban dolgozóknak egy kicsit furcsa, hogy költségvetésre épített tervek születnek és nem a kreatív örömelvű fejlesztésre épül a rendszer annak minden előnyével és nyilvánvaló hátrányaival. A nagyvállalatnál vélhetően mindenki egyforma mértékben és magas szinten motivált a tanulásra és képes saját magának tevékenységeket fejleszteni és jártas az önértékelésben 🙂 mert a rendszer kizárólag ismeretközlő stratégiákra és reproduktivitást igénylő tanulásra épít. Ez nem baj, nem értékbeli különbség, csak egy másik megoldás. A prezentáció, a szerző gondosságának köszönhetően itt is elérhető.

 

Szekció-előadások 2.

A délutáni szakaszra területet váltottam és a folyóiratolvasóban telepedtem le a “Könyvtár és Mahara” szekcióban. A sokszor és sok helyen helyét kereső eLearningnek a könyvtár mindenhol jó háttér és támogató környezet lehet, ezért is választom mindig ezt a szekciót, ha van ilyen is. Ács Renáta és Berze Lajos megmutatta, hogy a Mahara kreatívan is alkalmazható és a tartalomszolgáltatás, portfolió és hírszolgáltatás határterületének jó megoldását ismerhettük meg az előadásokból. Igazat adhatunk Vágvölgyi Csabának, aki szerint ilyen jó példát nem nagyon látni.

Vágvölgyi Csaba Mahara előadása akár plenáris előadás is lehetett volna. A Mahara a Moodle egyre fontosabb partnere, a kettő integrálása a moodle elkövetkező éveiben meghatározó lehet. Sajnos csak a technikai újdonságok felsorolására jutott idő, ami az érdeklődést felkeltette, de a módszertanilag kidolgozott felhasználási lehetőségek bemutatása egy kicsit hiányzott. A “MaharaMoot” ideje aligha jön el, ugyanakkor a későbbiekben érdemes lenne tematikusan és célzottabban foglalkozni ezzel a rendszerrel, akár egy külön konferenciát is megérdemelne. A nagyon fontos információkat tartalmazó prezentáció itt is elérhető.

 

Kerekasztal beszélgetés

A cím egy általános, elméleti és máshol is érvényes stratégiát bemutató beszélgetésre utalt. A beszélgetésben valójában a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár eLearning fejlesztésben betöltött szerepét ismerhettük meg személyes beszámolókra és történetekre épített esettanulmány jelleggel. Minden intézményi megoldás egyedi, éppen ezért a jó példa megismerése fontos. Nyilvánvaló, hogy az intézményen belül az eLearning fejlesztések is egyediek és szinte mindenhol igaz az, hogy sokkal több múlik egyes személyeken, mint szervezeti formákon és stratégián.

SZIE Kosáry Domokos Könyvtár eLearning kerekasztal beszélgetés

A könyvtáros tanárok végzettségének és feladatainak a tárgyalásánál előkerült a tanár képesítés és tanári kompetencia problémája, valahogy úgy, hogy igazából a tanárképzés és az elmélkedés nem sokat tesz hozzá a gyakorlat eredményességéhez, különösen nem akkor, hogy ha jó tanításhoz elegendően ösztönös, “pedagógusnak született” kollégáról van szó. Ismert tévképzetek. Utólag belegondolva viszonylag sokáig voltam türelmes, de egy idő után udvariatlanul beleszólva jeleztem, hogy a tanári tevékenység egy professzió és nem biztos, hogy egy egyetemen, kerekasztal beszélgetés közben, akár a nézők közül is valótlan dolgokkal érdemes példálózni. Egyetértek Főző Attilával, aki szerint elképzelhető, hogy valaki hisz a homeopátiában, de ebben az esetben mondjon le például a kémiatanári diplomájáról. Hasonló a helyzet a pedagógia területén is. Lehet tévképzetek alapján gondolkodni a pedagógiáról, de akkor az illető adja vissza tanári diplomáját. Ez igaz kellene legyen azokra is, akik tanári diplomával rendelkezve a teremben szótlanul hagyják, esetleg bátorítják azt, hogy tanult szakmájuknak nincs jelentősége.

Az IKT alkalmazások, új technikák minden esetben a módszertani változás lehetőségét hordozzák, de ha a pedagógiai koncepció régebbi, mint maga az elektromos áram, ami a gépeket mozgatja, akkor az egész meglehetősen öncélúvá válik. A kerekasztal beszélgetés kiváló témája és a jó gyakorlat tudta sem elterelni a figyelmem a szemléletmód megnyilvánulásáról, ami nyilván azért van, mert tanári diplomám van.

Miközben a kerekasztal beszélgetésen bosszankodva ültem, elmulasztottam “A Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat Közgyűlését“. Az online elérhető információk szerint az ELTE nem tagja a hálózatnak, ezért is szerettem volna többet megtudni róla.

Összegzés és javaslatok

  • A hazai moodle felhasználók készítsenek közösen a moodle felhasználásához, a leendő és a kezdő felhasználónak elektronikus, moodle alapú és nem moodle alapú tananyagot, közös, projekt jellegű munka keretei között,
  • a szekciókban kvóta rendszerrel kapjanak helyet a legnagyobb moodle rendszerek és a kezdő moodle üzemeltetők
  • a szekciókban külön kiemelve foglalkozzunk a Mahara rendszerrel, elsősorban a moodle kapcsolódási lehetőségeket elemezve, a Mahara akár külön napot is kaphatna.
  • a MoodleMoot konferenciáknak legyen saját Facebook oldala, a közösség természetesen maradjon meg a moodle környezetben, de a közösség kommunikáljon aktívabban facebook csatornákon keresztül
  • foglalkozzon egy kerekasztal beszélgetés vagy egy szekció azzal, hogy az IKT használathoz milyen pedagógiai kultúra és milyen pedagógiai alapelvek szükségesek, hogy ne legyen öncélú.
Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb