Előadások és elbeszélgetések az e-papír eszközök eredményességéről

Az MTA Pedagógiai Bizottság Informatikai Albizottsága 2011. március 1-jén Debrecenben a bölcsészkar dékáni tanácstermében tartotta soron következő szakmai ülését, amelynek témája a közoktatási intézmények eszközellátottsága és egy érdekes e-papír kísérlet volt. Ez a bejegyzés nem vállalkozik arra, hogy minden elhangzott gondolatot tudósítás jelleggel ismertessen, hiszen a prezentációk nemsokára, a bemutatott projektek weblapjai pedig már most elérhetők. A naplózott beszámoló helyett inkább 1-1 gondolatot járnék körbe az elhangzott előadásokból kiindulva.

Írásvetítőt szeretnének

Gaál István és Forgó Sándor köszöntői után Buda András egy 2009-es és egy 2010-es, egy nagyváros közoktatási intézmények eszközellátottságáról és a pedagógusok eszközhasználattal kapcsolatos attitűdjeiről szóló vizsgálat eredményeit ismertette. Az IKT módszertani alkalmazása drága, sok eszköz szükséges, ami természetesen sok pénzt igényel. A felmérés egyik meglepő eredménye volt, hogy a pedagógus a korábbiakhoz képest még több diavetítőt szeretnének. Első felindulásból természetesen a legtöbb ember ezen mosolyogni kezd.

Buda András (jobbról) előadás közben

 

A több eszköz igénye talán nem meglepő, de diavetítő helyett legalábbis iPad, vagy laptop, vagy interaktív tábla lenne a várt eredmény. Alaposabban átgondolva a diavetítő igénye is az oktatásban felhasznált technika igénye, vagyis módszertani fejlődést produkálhat a korábbi állapothoz képest. Az egyre gyorsabban megújuló technikák módszertanilag helyes, ténylegesen hatékony felhasználásának a kultúrája, hétköznapi szokásokban való megjelenése lassú folyamat. A technika gyorsabban változik, minthogy bármely eszköz a módszertani kultúra érdemi részévé válhatna olyan rövid idő alatt.

Az IKT felhasználó pedagógusok mezőnye nem zárt alakzat, hanem hatalmas különbségek jellemzik. Talán nem is baj, hogy ha nem mindig a legújabb technika iránti lelkesedés a domináns erő. A folyamatos technikai megújulás feledteti a pedagógussal, hogy az eszköz megismerése és kipróbálása önmagában még nem egyelő a használatával, illetve egyáltalán nem egyenlő a módszertanilag helyes és hatékony használattal.

e-papír, e-book

Főző Attila és Kis-Tóht Lajos az EKTF és az EDUCATIO kooperációjában megvalósuló kísérleti projekt folyamatát és eredményeit ismertette. A projekt lényege, hogy néhány intézményt rövid időre elláttak megfelelő e-book technológiával és támogató módszertannal, tutoriálással, majd megfigyelték, hogy mi történik, mi változik, mi és hogyan hasznosul. A kísérletben használt eszközök többsége multimédia nélküli, legfeljebb hang lejátszására is alkalmas eszköz volt, lényegében elektronikus könyveket kaptak az iskolák, amire a tartalom egy részét átalakított PDF fájlok adták.

A digitális nemzedék gyors és nagy sávszélességű információfeldolgozásának a szöveg alapú technológia mintha már elavult lenne, legalábbis a motiváció mértke megkérdőjelezhető. Az eszköznek természetesen mindenki örül, de kérdés, hogy az ebben rejlő motivációs erő meddig tart ki, illetve hogyan formálható. Az e-book lapozgatás valóban ingerszegényebb, mint egy iPad, vagy mint a facebook. Az egyik kolléga szerint ez lényegében zsákutca, hiszen a tanuló egy multimédiás környezethez képest visszalépésnek éli meg. Más vélemények szerint kifejezetten jó, hogy az e-book “csak” könyv tud lenni, hiszen az eszközből fakadó motiváció és lehetőség megvan, de nincs gond azzal, hogy a tanuló másra használná, mit amire éppen kellene, sőt, a csábító hatás nincs is. (Az e-book eszközök egy része pl. nem képes internetre csatlakozni.)

könnyű, barátságos és puha az érintése, mintha papír lenne…

A projekt fontos tapasztalat, hogy az ilyen elektronikus eszközök alapvetően személyes tárgyak szoktak lenni. A saját iPad, saját e-book személyes tárgy, nem szívesen adjuk körbe. Legalább annyira hozzánk tartozik, mint a telefonunk, laptopunk. Ez egy iskolában több kérdést is felvet, hiszen a legtöbb intézmény nem tud mindenkinek ilyet biztosítani, vagyis nem lehet saját, talán még nem lehet iskolai, haza nem vihető saját eszköz sem. Ha az eszköz közös és a tanuló nem érzi magáénak, az biztosan hatással van az eszközhasználatra és ezen keresztül valamilyen mértékben a módszertan eredményességére is.

3 korszak technikája egy helyen: e-book, papír-toll és kézfejre firkált üzenet (forrás: epapir.ektf.hu képgaléria)

Kis-Tóth Lajos előadásában előkerült az a kérdés, hogy az e-book az olvasási szokások formálásán keresztül milyen hatással lehet a sokat és sok helyen emlegetett szövegértés teljesítményre. Az eszköz önmagában természetesen alig, vagy legfeljebb “véletlen” hatással lehet, de megfelelő módszertannal és tanári megoldásokkal szerintem ez egy lehetőség az olvasás térhódítása felé. A kérdés az, hogy ténylegesen könyvet, vagy inkább multimédiás könyvet adunk a gyerekek kezébe és saját kezünkbe.

Az előadó szerint érdekes jelenség, hogy az informatikai piac mindenhol milyen mértékben meg tudott jelenni, a tanítási-tanuási folyamat teljes egészét átvizsgálták, hogy piaci területet szerezzenek, de az olvasás a technikai lehetőségekhez képest még mindig szinte érintetlen terület. (Nem szívesen térnék ki arra a gondolatra, hogy az új könyvnek milyen jó illata van, illetve bezzeg az e-book meg kereshető, stb. Ez külön blogbejegyzés lehetne, de talán előkerül a kérdés a Pedagógia-Online következő kerekasztalbeszélgetésében.)

A kísérletben a felhasználó pedagógusok mentorálás jellegű szakmai, módszertani, technikai támogatást is kaptak. Engem a mentorálás mindig elgondolkoztat, mert azt hiszem a színfalak mögött egész más típusú motivációt ad, mint amire gondolunk. Természetesen része a szakmai és technikai mentorálás is, de azt is tudjuk, hogy a legtöbb innovatív folyamat szinte azonnal elhal, hogyha megszűnik a külső hatás, például a mentorálás. Ennek megfelelően a mentorálás lehet mégsem arról szól, mint aminek szánják. Gyakori, hogy mentorálni, legalábbis technikailag támogatni kell az új eszközzel, vagy új alkalmazással barátkozó pedagógusokat. Mondjuk úgy, hogy néhány esetben ezt akár facebookon is meg lehetne tenni, mert meglepő módon ott előzetesen nem volt szükséges az erős mentorálásra. Egy szerencsesütit kettétörni, vagy egy prezentációt slideshare megosztani, vagy akár facebookra feltölteni talán nem igényel jelentősen eltérő technikai tudást. Ha bárki úgy érezné, hogy ez egy negatív és előítéletektől nem mentes gondolat volt, akkor jelezném, hogy mint az előadásból megtudtuk, a projektben résztvevő pedagógusok között az eszközök igen népszerűek voltak. A későbbi oktatási felhasználással kapcsolatban bizonytalanok, de szívesen vinnének belőle haza, mert végülis otthoni használatra kiváló.

Komolyan elgondolkodtató eredmény, hogy az e-book lapozását milyen lassúnak élték meg a résztvevők. A tanórák a mérések szerint 30%-kal csúsztak el időben, ami nem biztos, hogy csak az új eszköz megjelenéséből fakadó tanulási időszaknak köszönhető. Az iskolai felhasználásban ez tényleges probléma lehet, ez az eltérés meglehetősen nagy. Ha eljátszom az otthoni felhasználás gondolatával, akkor az e-book ezek szerint kiválóan alkalmas egy komótos, lassú és megfontolt, elgondolkodó könyvolvasás támogatására.

egy iPad egy MacBookPro laptopra dőlve kipiheni a körbeadogatás fáradalmait és közben periódusos rendszert mutat

 

Személyes, nem szakmai részletek: az albizottsági ülés egri borkóstolással és kiváló ebéddel zárult, köszönet érte az egri és debreceni kollégáknak. A legközelebbi ülés számomra különösen izgalmas lesz, mert a következő helyszín áprilisban az ELTE PPK.

 

Szerző: Bejegyzés időpontja: | Kategória: Egyéb kategória