A bejegyzés címe lehetett volna az is, hogy “kihasználó felhasználó”, vagy “sávszélességvámpír”, esetleg “kapacitáspióca”, de ezek feltételeznek valamilyen rosszindulatot, vagy negatív érzést, így nem egészen szimbolizálják a mindenki által ismert jelenséget. Online viselkedészavarokat leíró sorozatunk következő eleme az “lmgtfy” effektus. A jelenség megértéséhez alapvetésként tisztáznunk kell, hogy az információs társadalom legfontosabb értéke nem az információ, hanem az idő. Információból sok van, egyre több, időből pedig egy bonyolult képlet alapján kiszámolható módon ehhez képest egyre kevesebb, illetve szélsőséges esetekben már nincs is. (A képletről majd egy másik bejegyzésben szólnék, de motiválásként annyit, hogy van a változók között szerepel benn a digitális lábnyom, digitális írástudás és egy ideje kikerült belőle az életkor.) Az idő elfogyása pedig könnyen tetten érhető a hétköznapi ember szabadidő fogalommal kapcsolatos értelmezéseiben, de ez inkább andragógiai probléma, szintén egy másik bejegyzést érdemel. Kiindulásként fogadjuk el, hogy az idő értékesebb mint az információ. Szintén axiómaként kell elfogadnunk, hogy arra volt időnk, amire szántuk az időnket, de az erről való gondolkodást erősen zavarja, hogy szembe kell nézni az időfelhasználásunk döntéseinek a következményeivel. Utóbbi érzés kellemetlen, de a tényeket nem változtatja meg. (tovább…)
A digitális erő sötét oldala – az lmgtfy effektus 
A digitális erő sötét oldala – a kognitív troll 
A digitális erő sötét oldala – a web2 kalózai 
Tudományos presszó 
A térintegrálás első lépései 
Instruktivitás vagy online reformpedagógia? 
A tanítás, tanulás hatékony szervezése az eredményesség érdekében 
1 órán keresztül 1 kandela 
Virtuális és online születésnapok 
Több mint jó gyakorlat, virtuális kultúra 
A digitális erő sötét oldala – a kognitív troll
Nem is olyan régen, egy közeli, nagyon is közeli online galaxisban…
Nehéz idők járnak a fórumozókra. Habár a trollokat nevetgéléssel elkergették, a destruktív erők kiűzték őket titkos facebook csoportjukból és végigüldözték őket a digitális Galaxis-on. A rettegett kötekedő trollcsapat elől menekülve a konstruktív interakcióért küzdők maroknyi csapata, moderátorok és inspirátorok vezetésével új, titkos bázist létesített egy távoli fórumon. A gonoszul félreérthető online kommunikáció buzdítására távkutaszok ezrei rajzottak ki az online térbe, hogy az ifjú web2 felhasználók nyomára leljenek…
A digitális erő sötét oldala – a web2 kalózai
Nem is olyan régen, egy közeli, nagyon is közeli online galaxisban…
A digitális erő jó oldalának bűvöletében, a konstruktív életvezetés nemes eszméjét szem előtt tartva, a web2 alkalmazások és közösségi szolgáltatások kínálta információkat, tartalmakat, nagyon is kedvelt interakciót megélve és átélve hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a félelem, harag és agresszió (a sötét oldal szolgái) éppenúgy felbukkanak online, mint ahogyan offline is sokszor szembesülünk térhódításukkal. Online életvezetésünk még ha különbözik is néhány dologban a fizikai és valós offline tevékenységünktől, de a jellem az bizony offline, online és virtuálisan is örök. (Természetesen azt is tudjuk már, hogy a mayorship múlandó, de a jellem örök…) Dacolva a blog pozitív hangvételének és konstruktív témáinak feszítő érzésével, úgy döntöttem, hogy indítok egy ritmustalan sorozatot, amelyben a digitális erős sötét oldalával kapcsolatos felismeréseimet összegzem. (tovább…)
Tudományos presszó
Lelkes barátja vagyok a tudományos disszeminációnak. Nem a felolvasóülésekre és tudományos konferenciákra gondolok, hanem azokra a rendezvényekre, ahol kutatási eredményekről kötetlenül beszélgethet kutató és nem kutató. Többször és több helyen írtam már róla, hogy a kutatások kötelező elemévé tenném a tudományos konferenciák mellett az értelmező beszélgetéseket, ismertetőket, ahol a megfelelő interaktivitás is biztosított. Két féléven keresztül a neveléstudományi MA kutatásmódszertan kurzus egyik előadásának tanítottam az alapvető formákat és igyekeztem lelkesedni és lelkesíteni az ügy érdekében. A hétvégi Tudományfesztiválon megrendezett Tudáspresszó egy jó példa volt a tudományról való beszélgetésekre. (tovább…)
A térintegrálás első lépései
Oktatás-módszertani innovációkban bővelkedő félévünk egyik mérföldkövéhez érkeztünk, amikor pár napja éles helyzetben sikerült egy-egy tanórára összekapcsolni virtuális és valós oktatási környezeteket. A nehezen áttekinthető technika meglepő módon elsőre működött, másodikra már akadtak gondok. A félév ezen szakaszában szokatlanul szerény hallgatói részvétellel megtartott órák összességében jól sikerültek.
Röviden vázolva: az ELTE PPK KAZY 405 termében az andragógia MA hallgatókkal egy átlagos témájú Információtudomány előadáson ültünk. Az előadás élő közvetítésben a prezentáció képével és az előadó hangjával online is elérhető volt és az előadás után is elérhető maradt. Ennek a közvetítésnek a hangja hallható volt az ELTE PPK Virtuális Oktatási Környezetében, ahol néhány avatar az erre kialakított részen követhette “élőben”, vagyis azonos időben. (tovább…)
